A 21. század egyik legnagyobb problémája a károsanyag-kibocsátás. Változatos formában végzi ezt az emberiség, legyen szó például az iparról, de a hétköznapjainkban mi magunk is hozzájárulunk ehhez a közlekedésünkkel. A legtöbb gépesített helyváltoztatással ugyanis olyan üvegházhatású gázokat, a környezetre káros, mérgező vegyi anyagokat és apró részecskéket juttatunk a levegőbe, melyekből jobb lenne, ha minél kevesebb lenne a légkörben.
A belső égésű motorral szerelt járművek által kibocsátott szén-dioxid jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez, míg a nitrogén-oxidok az illékony szerves vegyületekkel kapcsolatba lépve szmogot okoznak, mely a légszennyezés első számú oka. A Földön jelenleg évente 6,5 millió haláleset köthető a légszennyezéshez, ez a szám pedig egyre csak emelkedik.
Jelentős probléma tehát a közlekedés mint egészségkárosító faktor, de nem a kipufogófüst a rossz levegő egyedüli felelőse. Az erdőirtás is rontja az összképet, de a fűtés típusa is fontos tényező.
1,3 milliárd ember pedig önként is szív a szervezetébe füstöt. Köztudott, hogy a dohányzás is rendkívül káros az egészségre. Számos krónikus megbetegedés ismert kockázati tényezője, amelyet függőséget okozó jellege miatt sok esetben igen nehéz megszüntetni. A legjobb megoldás természetesen az, ha egyáltalán nem gyújtunk rá, vagy igyekszünk leszokni a dohányzásról. A dohányosoknak ezzel együtt fontos törekedniük a dohányzás okozta ártalmak csökkentésére, illetve megismerniük az ezzel kapcsolatos lehetőségeket.
Dacára ugyanis a probléma elterjedtségének, a témával kapcsolatban ma is számos félreértés és tévhit tartja magát. Milyen módon fejti ki pontosan káros hatását a dohányzás a szervezetre? Milyen vegyületek találhatók a dohányfüstben? Mit tehetünk autósként a légszennyezés csökkentéséért?
Tedd próbára a tudásod az alábbi linken elérhető kvízünkben!
