Amikor ismerősök, családtagok tanácsot kérnek a Vezess.hu munkatársaitól használtautós ügyben, kollégáimmal gyakran belefutunk xxx xxx forint+regadó áron meghirdetett használt autókba. Ezek ára nagyon vonzónak tűnhet fel a többi, főleg a magyar rendszámos kortársakhoz képest. Csakhogy a +regadó közel sem fedi a tényleges névre írási költségeket és a Magyarországon még forgalomba nem helyezett autók kockázatosabbak a magyar rendszámos használt autóknál, legyenek azok itthoniak vagy külföldről behozottak.

Regisztrációs adó: mégsem annyi

A szimplább eset, ha a regisztrációs adó összegét tévesen adja meg az eladó. Mivel több internetes kalkulátorral is pontosan kalkulálható az adótétel, erre nehéz magyarázatot találni, de legyünk jóhiszeműek: nem csalnak, csak tévednek.

Még a regadó sem stimmel ebben a hirdetésben, a magyarországi forgalomba helyezéssel megadott vételár merőben kamu. Csak a regisztrációs adó 148 000 Ft az ígért 25 000 helyett, az autó névre írása összességében még jóval több

De néha eleve bizonytalanná teszi a regadó-besorolást az autó kora. Például a 2000 körüli évjáratú, kinti papírjaik szerint D3-as németországi használt autók sorsa nem egyértelmű. A motor esetleg teljesíti az alacsonyabb adósávhoz tartozó károsanyag-kibocsátási határértékeket, a regisztrációs adó mégis magasabb lesz a vártnál.

Merthogy a regisztrációs adó összegét nem közvetlenül az emissziós érték, hanem az a műszaki adatlap határozza meg, amelyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság szakemberei kiállítanak. Az itteni környezetvédelmi besorolás dönt arról, mennyi adót vet ki aztán a NAV az autóra. Fájó meglepetés, ha az eladó szerint Euro 3-as motorról kiderül, hogy a hatóság eggyel rosszabb normájúnak minősíti. Ez a kocsi korától és hengerűrtartalmától függően nagy többletköltséggel járhat, ami részben vagy egészben akkor is a vevőnél csapódhat le, ha megállapodtak, hogy az eladó a vevő nevére írva adja át az autót. 17 000 forintért kevesen állnak neki másik autót keresni, hogy az alábbi példaautónál maradjunk.

Regisztrációs adó eltérő Euro-norma esetén

2001-es, 1400-1600 cm3 közötti benzines

(pl. Ford Focus 1,6, Opel Astra G 1,6)

 

 

2011-es, 1800-2000 cm3 közötti dízel

(pl.BMW 320d, VW Passat 2,0 TDI)

Adótétel Euro 2-es besorolással: 68 000 Ft

Adótétel Euro 3-as besorolással: 51 000 Ft

(Különbség: 17 000 Ft)

 

Adótétel Euro 4-es besorolással: 235 000 Ft

Adótétel Euro 5-ös besorolással:59 000 Ft

(Különbség: 176 000 Ft)

Egy 2001. júliusi 1,6-os benzines autó esetében a különbség 17 000 Ft Euro 2 és Euro 3 között, a konkrét esetben 68 illetve 51 ezer Ft ez a tétel. Ám egy 2011. júliusi, kétliteres dízelmotoros autónál egészen mások a számok. Ha a motor az Euro 5 helyett csak az Euro 4-es szabványnak felel meg, a regadó összege 59 000 helyett 235 000 Ft, a különbség tehát 176 000 Ft. Még ha már meg is állapodtunk az eladóval, hogy ő végzi a forgalomba helyezést, 17 000 Ft többletköltségért nem mindenki áll neki másik autót keresni, lenyelik a békát.

Akkor most 1000 vagy 100 000 Ft fizetendő? És ez mind regadó vagy mégsem? Biztosabb magyar rendszámmal megvenni a külföldről behozott használt autókat

Akkor most 1000 vagy 100 000 Ft fizetendő? És ez mind regadó vagy mégsem? Biztosabb magyar rendszámmal megvenni a külföldről behozott használt autókat

Mindenesetre ne abból az összegből induljunk ki, ami a hirdetésben szerepel, hanem számítsuk ki pár kattintással saját magunk a megadott évben és hónapban forgalomba helyezett használt autó regisztrációs adótételét. Ez gyorsan megoldható többek között az MGOE weboldalán vagy az EU-vonal felületén.

Kiadások a regadón felül

Csakhogy a regisztrációs adó a külföldről behozott autók forgalomba helyezésének nem egyetlen és néha nem is a legnagyobb tétele (az összes itt található, kivéve az 585 forintos érvényesítő címkét). Legutóbb egy Euro 4-es motorú Honda Jazz 1,4 forgalomba helyezésekor 26 000 Ft volt a regisztrációs adó, 1100 Ft ennek banki befizetési költsége, a kormányablakká avanzsált okmányirodában pedig 47 900 forintot fizettem vagyonszerzési illeték, a törzskönyv és a forgalmi fejében.

Öregebb, D3-as normájú használt autókból itthon könnyen lesz Euro 2-es, magasabb regadóval, mint a remélt Euro 3-as besorolással

Öregebb, D3-as normájú használt autókból itthon könnyen lesz Euro 2-es, magasabb regadóval, mint a remélt Euro 3-as besorolással

Ezek a kiadások ugyanúgy adottak magyar rendszámos használt autó átíratásakor is, de ha az eladónak nem is, a vevőnek ettől még hozzá kell csapnia a kinézett autó árához, hogy az övé lehessen és közlekedhessen vele.

De forgalomba nem helyezett, külföldről származó használt autó megvásárlásakor van egy tétel, amivel kevesen számolnak. Amennyiben az autón nincs átvihető külföldi műszaki vizsga, aminek honosítása 8000 forintba kerül a Nemzeti Közlekedési Hatóság kijelölt műszaki bázisain, amilyen a főváros XIX. kerületében a Vas Gereben utcai és a III. kerületben a Mozaik utcai, a friss vizsga 16 290 forintos hatósági díján felül 22 800 forintos kell befizetni egyedi forgalomba helyezési engedély címén. „+regadós” autónkra máris rájön plusz 39 090 Ft.

Buktatók magyar rendszám nélkül

A rendszámozás költségeit elkerülő nepperek érve szokott lenni, hogy „megspórolom neked az eredetvizsgát és a forgalmi engedély meg a törzskönyv árát”. Előbbi hengerűrtartalomtól függően 17-20 000, utóbbi 6000+6000 Ft. Elsőre vonzónak tűnhet, de elég sok az ellenérv.

Ha a használt autón már magyar rendszám van, az több buktatótól is megkíméli a vásárlót

Ha a használt autón már magyar rendszám van, az több buktatótól is megkíméli a vásárlót

Egyrészt az autók ára képlékeny. Nehéz megmondani, hogy mi fizettünk-e 29-32 ezer forinttal kevesebbet, vagy ez részben-egészben az eladó haszna? Ám ez a legkevesebb.

Ha az eladó nem tud P-rendszámot felpattintani az autóra, akkor a kocsit legálisan ki sem próbálhatjuk. Érvényes forgalmi engedély és rendszám nélküli autóval nem mehetünk próbaútra közúton. A kertek alatti próbaút, ahol persze az eladó szerint sosincs rendőr, nem elég. Nem elég, mert elrejtheti a kocsi hibáit, törvényellenes is, ha nem magánúton vezetünk. De a fő kockázat a kötelező felelősségbiztosítás hiánya. Érvényes kötelező nélkül a vezetőt terheli az okozott kár, bármit is vét és idegen helyen nem nehéz elnézni valamit.

Oda lesz a szavatosság

Ám a fő kockázat az eladó személye. Mert nem a tényleges magyarországi eladó szerepel a vevővel kötött adásvételi szerződésben, akivel a vevő megállapodik, hanem a külföldi tulajdonos, akinek a nevére az autó okmányai szólnak. A rászedett vásárlót a valódi eladó minden reklamációs ügyben elhajthatja, teljesen jogszerűen. Neki papíron semmi köze a kocsihoz, lehet bátran reklamálni az olasz, német, belga stb. eladónál, akivel az adásvételre írásban szerződött. 30 000 forintért gyakorlatilag elbukni az összes a szavatossági jogunkat nem bölcs dolog. Nagyon reméljük, hogy a Vezess olvasói nem hibáznak ekkorát használtautó-vásárláskor.

Nem baj, ha egy autó külföldről jön, de biztosabb magyar rendszámmal megvenni a behozott használt autókat

Nem baj, ha egy autó külföldről jön, de biztosabb magyar rendszámmal megvenni a behozott használt autókat

Mi a kiszámíthatóbb? Magyar rendszámos autót venni és csak olyan kocsikra keresni, amik már túl vannak a magyarországi forgalomba helyezésen. A meghatározó hirdetési felület, a Használtautó.hu keresője ezt egy mozdulattal lehetővé teszi: elég bekattintani az „érvényes magyar forgalmi” checkboxot és máris kiesnek a regisztráció előtt álló járművek. Ezekről tudható, hogy az itt kiszámítható vagyonszerzési illetéket, a törzskönyv és a forgalmi engedély árát kell hozzászámolni a vételárhoz.

Aki mégis a szélesebb kínálatból, a rendszámozás előtti autók közül is választana, legyen tisztában az összes költséggel. Mert ezen áll vagy bukik, hogy érdemes-e egyáltalán foglalkozni az autóval, jobb-e elindulni külföldre vagy a magyarországi használtautó-kínálatból érdemes másikat választani.