Két éve is én mentem ki a szerkesztőségből Mogyoródra a Shell meghívására, hogy a Ferrarinak dolgozó, benzint és olajat vizsgálgató mérnökök munkáját megcsodáljam. Sok minden nem változott, csak a házigazda személye: nem gondoltam volna, hogy a Ferrarinál dolgozó vezető Shell-mérnök immár – egy hölgy. Aki két fontos dologért felel.
Egyrészt minden csepp, az autóba kerülő benzinnek meg kell felelnie az FIA által jóváhagyott, homologizált minőségnek. Mivel a Shell lezárt hordókban viszi Angliából minden versenyre azt a körülbelül 2000 liter, azaz nagyjából tíz F1-autó tanknyi üzemanyagot, ami kell, általában csak akkor kerül idegen anyag a tankba, amikor a szerelők az üzemanyag-ellátó rendszert bütykölik. Ilyenkor a Shell, a Scuderia Ferrari csapat udvari szállítója felelőssége, hogy gázkromatográfuk még a verseny előtt kimutassa a szabványostól eltérő minőséget – ha az FIA hasonló készüléke veszi észre csak a maszatot a verseny után, az olyan, mintha doppingvétségen kaptak volna egy atlétát az olimpián.
A fenti videóban oly intellektuálisan szereplő hölgy Cara Tredget olajmérnök, a Shell Ferrariért felelős technológiai menedzsere. Ő segíti a Shell ötvenfős fejlesztőgárdája és a csapat közti kommunikációt, és alkalmanként ő válaszolgat a sajtó hülye kérdéseire.
Tehát a Ferrari-lovacskával díszített szalvétával tálalt ebéd során a Hungaroringen felállított csapat-kamionban ő mondta el, hogy a versenybenzin mintegy 200 alkotóelemből kotyvasztódik össze. És hogy amit nem használnak fel, vagy szennyeződés miatt vissza kell fejteni, azt nem tankolják szét a csapat szaladgálós robogóiba (ahogy képzeltem), hanem szigorú ellenőrzés mellett visszaviszik a finomítóba.
Az FIA 2-3 hét alatt homologizálja a 2-3 hónap alatt kifejlesztett új és új benzintípusokat. A versenybenzin oktánszáma 110 körül van. Miss Tredget egyik munkatársa pedig azt is elárulta, hogy nemrég Alonso 2009-es autóját egy kísérlet kedvéért megtankolták utcai V-Powerrel, és a kocsi nagyobb végsebességet ért el vele, mint a versenybenzinnel, bár azzal sokkal nagyobbakat gyorsult. (Ezt az információt azért némi kétkedéssel fogadtam, nagyjából akkorával, mint amikor a benzinkúton tukmálja rám a V-Powert a kolléga, hogy attól majd megtáltosodik a ’88-as Passat.)
Mint minden F1-csapat, a Ferrari is radikális változások előtt áll, hiszen 2014-ben át kell állni a mostani 2,4 literes szívó V8-as motorokról 1,6 literes turbó V6-osokra. Luigi Fraboni, a Ferrari vezető motormérnöke azt állítja, náluk mindenki örül a változásnak, már túl régóta használták ugyanazt a konstrukciót; izgalmas az új kihívás.
Tőle tudtam meg azt is, hogy a Ferrari meglepően kevés mérnökkel utazik. A tesztek, időmérők adatai neten mennek Maranellóba, ahol az úgynevezett “Remote Garage” személyzete elemzi őket, és konkrét utasítást ad a helyszíni technikusoknak, hogy mit mennyire kell elcsavargatni, átprogramozni. Bátortalan kérdésünket, hogy mi van, ha elmegy a net, nem is értette: internet, az van, és kész.
Ezek szerint 2012-ben egy F1-csapatnak legalább annyira kell a net, mint nekünk itt a szerkesztőségben. Vajon hány szezon fut le még, amíg nem online nyomják le majd a komplett versenyeket is a csapatok? Hiszen úgy kevesebb olajat kell kibányásznia a Shellnek is a szegény jegesmacikák alól.







