Egy-két évtizede az autógyártók még szinte egy emberként esküdtek hűséget a dízeleknek, pár éve az elektromos hajtásnak, most pedig ismét a belső égésű technika felé kacsintgatnak, sokszor hibrid formában.
A sors iróniája, hogy mindezt egy olyan pillanatban teszik, amikor a világ hosszú idő után ismét azon rágódik, lesz-e egyáltalán elegendő üzemanyag a belső égésű motorokhoz – bár az elektromos hajtás gazdaságossága jelenleg csak speciális körülmények között (otthoni töltés, napi ingázás rövidebb utakon) egyértelmű.
Nincsenek tehát illúzióink afelől, hogy bármi mellett is sokáig kitartanának, de az “eredeti” Rolls-Royce (az autós részleg jogai a BMW-nél vannak) talán egyetlen határozott csapással megadja a választ mindenre!
Az angol cégnél ugyanis létrehoztak egy olyan hajtásláncot, amely egyszerre dízel, elektromos és belső égésű. Ugyan mibe lehetne itt belekötni?
Talán csak abba, hogy ezt nem személyautókba szánják, hanem egy pár kategóriával feljebb, lánctalpas katonai járművekbe.
Az új erőforrás összteljesítménye ugyanis meghaladja az 1400 kW-ot, ami több mint 1900 lóerőt jelent. Az alapokat egy újonnan fejlesztett, 20 literes dízel adja, amelyet a Rolls-Royce az MTU-val karöltve készített el.

A 10V 199 névre keresztelt blokk a tervek szerint a gyengébb minőségű üzemanyagokkal is zokszó nélkül elboldogul, ami a gép rendeltetését tekintve teljesen érthető.
A motorhoz egy egyelőre nem részletezett hibrid rendszer is kapcsolódik: a hajtáslánc képes lesz önállóan, tisztán gázolajjal, legalábbis átmenetileg tisztán elektromosan, vagy a két motor együttes erejével is működni. Ráadásul a rendszer nem csupán a mozgatáshoz biztosít energiát, hanem a megnövekedett áramigényű fedélzeti elektronikai rendszereket is ellátja.
A projekt végső célja pedig nem más, mint a német hadsereg jelenlegi Leopard 2, illetve a francia hadsereg Leclerc harckocsijainak leváltása.
A ZF eközben már fejleszti a géphez az új, eLSG 5000-es sebességváltót, amely egyetlen integrált rendszerben egyesíti a hajtást, a kormányzást és a fékezést, ezáltal drasztikusan javítva a lánctalpas manőverezhetőségét.
Az egész projekt elképesztően izgalmasan hangzik, de ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a belátható jövőben a motornál vagy a váltónál többet is látunk majd belőle. Az új hibrid harcigép első prototípusainak tesztelését 2030 környékére ígérik, az új tankgeneráció sorozatgyártása csak valamikor a 2030-as évek folyamán indulhat meg, az éles szolgálatba állás pedig 2040 környékén várható
