Az eddig hat generációt megélt Chevrolet Camaro születése óta az amerikai izomautók egyik megkerülhetetlen ikonja. Mindegyik generáció saját korának lenyomata, a menőség lakmuszpapírja, így sokakban ébreszt nosztalgiát és birtoklási vágyat.
Az Egyesült Államokban mondhatni tömegmodell volt a sportkupék között, és a rengeteg legyártott példányból van, ami igazán hihetetlen életutat járt be. Az elmúlt napokban felbukkant egy olyan „túlélő”, ami emlékeztet minket arra, milyen lenyűgözőek is tudnak lenni ezek a gépek gyári állapotukban.
Ezt az 1987-es IROC-Z-t ugyanis a kereskedésből kigurulva egyből eltették mechanikus befőttnek, a kilométeróra pedig megállt 167 kilométernél.
Egy ilyen futásteljesítmény láttán nem meglepő, hogy az eladó vastagon fogó ceruzával árazta be a gépet. Ahelyett azonban, hogy valamelyik neves, klasszikus autókra szakosodott aukciós oldalon – mint például a Bring a Trailer – hirdette volna meg, az eladó a közvetlenebb utat választotta: a Camaro a Facebook Marketplace-en bukkant fel, a floridai Bradentonban.
A hirdetés szerint az autó kizárólag klimatizált garázsban pihent, és ez látszik is az állapotán. Tudni kell, hogy az IROC-Z (amely az International Race of Champions rövidítése) nem csupán egy optikai csomag volt. Valódi műszaki fejlesztéseket hozott, amelyek kiemelik a harmadik generációs Camarók sorából.
Az alapfelszereltség része volt a Delco-Bilstein lengéscsillapítószett, a keményebb stabilizátorrudak, a nagyobb teljesítményű fékrendszer és egy egyedi dekoráció, ami messziről is mutatta, hogy ez nem egy átlagos Camaro.
Aki annak idején Camaro IROC-Z-t keresett, kétféle „small-block” V8-ast választhatott, az alapverzió 5,0 literes 220 lóerővel, a nagyobb 5,7 literes 230 lóerővel rángatta a hátsó kerekeket.
Ez a konkrét példány a nagyobbik motorral szerelt, amelyhez egy négysebességes, automata váltó társul. Mivel az autót alig használták, az állapota gyakorlatilag szalonminőségű. A gyönyörű mélyvörös fényezés még mindig úgy csillog, mintha új lenne, és az autó alatt még az eredeti kerekek és gumiabroncsok feszülnek. Az utastér sem mutatja a kopás legkisebb jelét sem; a szürke és fekete kárpitozás makulátlan.
A gyári számla tanúsága szerint az autóért 1987-ben 18 000 dollárt fizettek. Inflációval korrigálva ez ma nagyjából 52 500 dollárnak (17 millió forint) felelne meg. A jelenlegi irányár azonban ennél jóval merészebb: az eladó 92 500 dollárt (kb. 32-33 millió forintot) kér érte. Ez az összeg még egy vadonatúj, pályára hangolt Camaro ZL1 1LE árát is bőven túlszárnyalja.
Innen nézve elég erős nosztalgia ébresztette szerelem kell lángra lobbanjon a vevőben, aki egy vérbeli, modern sportgép helyett az időkapszulával felérő, de egy Toyota Camry teljesítményszintjét hozó régi Camaróra szavaz.
Ti melyiket választanátok?
