Bár magától értendő – és a KRESZ is világosan fogalmaz -, hogy gyermekek nem ülhetnek a volán mögé, a tiltás nem csupán jogi kérdés.
A neurológiai szakemberek válasza is egyöntetű a témában: a gyerekek agya még messze nincs felkészülve arra az összetett feladatra, amit az autóvezetés jelent. Az idegtudományok fejlődése pedig pontosan megmutatta, milyen kognitív és neurobiológiai folyamatok hiányoznak egy gyermek szervezetéből ahhoz, hogy biztonságosan vezessen.
A frontális lebeny még nem áll készen
A vezetés egyik legnagyobb kihívása a gyors döntések és impulzusok kontrollálása. Ezekért az agy úgynevezett frontális lebenye felel – ez az a terület, amely a legkésőbb fejlődik ki. A kutatások szerint a teljes érés 20–25 éves kor között zajlik le, vagyis jóval a tinédzserkor után.
A Scientific American beszámolója szerint a fiatalok agyában a döntéshozó és gátló területek közötti egyensúly még fejletlen, ami erősen növeli a kockázatos viselkedés és a hibás reakciók esélyét vezetés közben.
A megosztott figyelem életveszélyes lehet
Az autóvezetés egyszerre igényel teljes vizuális, auditív és motoros fókuszt. Ezt nevezi a szakirodalom „megosztott figyelemnek”. A gyerekeknél ez a képesség még fejlődéseben van – nem tudják hosszabb időn át fenntartani a figyelmüket több, egymással versengő ingerre.
A Pennsylvaniai Egyetem és a Children’s Hospital of Philadelphia közös kutatása kimutatta, hogy a fiataloknál a munkamemória – amely a figyelem alapja – lassabb fejlődése nagyobb baleseti kockázattal jár.
Mit mond a KRESZ?
Járművet az vezethet, aki:
- a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vagy az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal rendelkezik,
- a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
- a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
És mivel Magyarországon 16 éve felett lehet elkezdeni a KRESZ-vizsgára való felkészülést, és 17 évesen a gyakorlati oktatást, így ez kizárja, hogy valaki gyermekként vezessen autót.
Stresszhelyzetben a pánik gyorsabb, mint a helyes döntés
A vezetés során bármikor adódhatnak váratlan szituációk:
- hirtelen fékező autó,
- szabálytalan gyalogos,
- nedves útburkolat.
A gyerekek idegrendszere stresszhelyzetekben hajlamos az “üss vagy fuss” reakcióra – sokszor gyorsabban, mint ahogy a józan döntés megszületne. Ez a jelenség neurológiailag természetes, de a volán mögött súlyos következményei lehetnek. Ez egy fiziológiai válasz a szervezetünkben, amely akkor aktiválódik, ha fenyegetést észlel. Ilyenkor a szervezet automatikusan felkészül arra, hogy vagy szembeszálljon a veszéllyel (füss), vagy elmeneküljön előle (flight/fuss).
A jutalomközpont túlműködése
A gyerekek és tinédzserek agyában a limbikus rendszer – a jutalomért és érzelmekért felelős terület – jóval aktívabb, mint a felnőttekében. Ezzel szemben a kockázatértékelést végző prefrontális kéreg még éretlen. E kettő együttesen vezethet ahhoz, hogy a fiatalok hajlamosabbak a túlzott sebességre és a kockázatvállalásra.
A ScienceDaily által ismertetett agyi képalkotó vizsgálatok azt mutatták, hogy veszélyes helyzetekben a fiatalok agya erősebben reagál a potenciális jutalomra, mint magára a veszélyre. Szóval a
A reakcióidő és mozgáskoordináció
Egy gyerek még nem rendelkezik azzal a motoros fejlettséggel, amely finom, precíz mozdulatokat igényel a pedálok kezelésében, kormányzásban vagy fékezésben. Ezek a mozgásminták csak gyakorlással és neurobiológiai érés során stabilizálódnak.
A neurológia tehát világosan kimondja: nem azért nem vezethetnek gyerekek autót, mert ez a szabály, hanem mert az agyuk még nem képes azokra a komplex feladatokra, amelyek az autóvezetés alapjai. A döntéshozás, a figyelem, a veszélyérzékelés és az impulzuskontroll egyaránt éretlen – ezek együtt pedig drámaian növelik a balesetek kockázatát.
