A Föld kerülete az egyenlítőnél nagyjából 40 ezer kilométer, amin bolygónk 24 óra alatt fordul körbe. Ez óránként mintegy 1670 km-es sebességet jelent – vagyis legalább Mach 1,35-ös sebességet kell tudnia egy repülőnek ahhoz, hogy tartani tudja a lépést a nappallal (1 Mach = 1225 km/óra).
A legtöbb embernek ilyenkor azonnal a legendás Concorde ugrik be, amely képes volt tartani ezt a tempót – ugyanis utazósebessége 2158 km/óra volt -, a gond csak az, hogy az 1979-ben gyártott szuperszonikus utasszállító rengeteg üzemanyagot fogyasztott.
Világ körüli útján 1995-ben hatszor kellett leszállnia tankolnia, és végül 31 óra 27 perc alatt ért körbe. Ez túl sok ahhoz, hogy 24 órán belül maradjunk.
A másik esélyes versenyző, hogy 24 óra alatt megkerülje a Földet, így végig nappal repüljön, a legendás SR-71 Blackbird, amely a ’70-es években elérte a több mint 3 Mach sebességet. Ráadásul a levegőben után lehetett tölteni, így gyakorlatilag korlátlan hatótávval rendelkezett. Egy 1971-es útja során 24 100 kilométert repült 10 és fél óra alatt, átlagosan 2250 km/h sebességgel. Két ilyen körrel bőven sikerülne a 24 órán belüli Föld-kerülés, csakhogy a Blackbird gépet 1999-ben végleg nyugdíjazták.
SR-71 Blackbird. Fotó: Getty Images
Mire képesek a mai repülők?
A modern vadászgépek közül több is képes utánégető nélkül tartósan a hangsebesség felett repülni. Ilyen a Sukhoj Su-57, a Dassault Rafale, a Eurofighter Typhoon vagy az amerikai F-22 Raptor.
Papíron az F-22 a leggyorsabb, de a francia Rafale bizonyul a legjobb választásnak: képes Mach 1,4 körüli szupercirkálásra, és a kétüléses verzió miatt a pilóta mellé akár egy másik utas is beférne. Ráadásul a hatótávja is nagyobb, mint az F-22-é. A trükk annyi, hogy ehhez 11 tankergépre lenne szükség, amelyek útközben biztosítják az üzemanyagot…
Dassault Rafale. Fotó: Getty Images
Térjünk vissza a földre
Elméletben tehát megoldható lenne a folyamatos nappali repülés, de a gyakorlatban a szuperszonikus sebesség hatalmas zajterheléssel járna. Az ilyen rendszeres világ körüli utak engedélyezése szinte lehetetlen lenne, hiszen senki sem örülne, ha több ezer város felett robajló gépek repesztenék be az ablakokat.
A végső következtetés tehát az, hogy igen, léteznek és léteztek olyan repülők, amelyek gyorsabbak a Föld forgásánál, de a valóságban sokkal több akadály állna egy ilyen út előtt, mint az, hogy menet közben kell tankolni.
