A csodaszerek, benzinbe dobható tabletták, részecskékeket rendszerező mágneses fogyasztáscsökkentők mind átverések. Autónk rengeteg módon lehet takarékosabb, de mindegyik áldozatot követel. A legkönnyebb a vezetési stíluson csiszolni, kevesebb fékezéssel, motorfékkel, óvatos gyorsítással, nyugodt manőverekkel egy átlagautó fogyasztása is nagyban csökkenhet, ahogy a megfelelő műszaki állapot is sokat nyom a latba.

A nyilvánvaló, hogy takarékosabb autóra való váltás mellett innen már csak a radikálisabb megoldások jönnek szóba. Túlfújt keskeny abroncsok, kibelezett, könnyített utastér, valamint az aerodinamika. Utóbbival, egy áramvonalas forma felé közeledve autópályán tényleg jelentős megtakarítás érhető el.

Ezzel egyetlen probléma van: a légörvények leválása szempontjából ideális cseppforma nemcsak ronda, de megnehezíti a közlekedést, és rengeteg pluszfémet jelent a megtakarításért cserébe. Ezért a gyártók érthető módon sosem alkalmazzák, kísérletező kedvű autósok azonban igen. Láttunk már ilyenre több példát, most viszont egy igazi háztáji verzióba futottunk bele. 

Nagy, puha farokkal csökkentette fogyasztását egy élelemes autós 1

Egy Subaru tulajdonosa megmutatja, hogy a fémmunkához sem kell érteni a projekt kivitelezéséhez. Elég pár ragasztószalag, némi vastag szigetelőanyag, néhány vezeték, kézügyesség, és kész is az Impreza-űrhajó!

Nagy, puha farokkal csökkentette fogyasztását egy élelemes autós 2

Az építő természetesen megmérte a fogyasztást is, és 13,7 százalékos csökkenést regisztrált. Az eredeti 6,6 l/100 km-es átlag 5,8 l/100 km-re csökkent, ami tényleg jó érték egy Subaru Imprezától, de azért akad olyan típus a piacon, ami kacsasfarok nélkül is képes erre. 

Hogy miért csak ennyit sikerült spórolni? A videóban erre is választ kapunk. Az építő kis áramlásjelző madzagokat ragasztott a kacsafarokra, amelyek megmutatták, hogy az autó padlólemeze felől és oldalról kilépő levegő kaotikus módon hagyja el a felületet. Nem véletlen, hogy az igazán alacsony fogyasztásra optimalizált autók alja be van burkolva. 

Emberünk tehát nem tekint kudarcként a 13,7 százalékra, inkább a lehetőséget látja, hol van még esély a fejlődésre.