Ma már egyre több gyártó használja az összkerékkormányzást az autókban, aminek áldásos hatása kisebb és nagyobb tempónál is érezhető, valamint sokat javít a fordulékonyságon is. A rendszer alapja általában egyforma, tehát bizonyos sebesség alatt az első kerekekkel ellentétes irányba fordítja pár fokot a hátsó kerekeket, az adott sebesség felett pedig az elsőkkel egyező irányba fordulnak.

Előbbi esetén csökken a fordulókör, azt a hatást érik el, mintha rövidebb lenne az autó tengelytávja. Utóbbi esetén viszont éppen ellenkezőleg, így javul a stabilitás, könnyebb például nagy tempónál sávot váltani az autópályán. Ezért használja a Renault-tól a BMW-n át egészen a Porschéig számos gyártó, de régebben is akadtak a piacon ezzel a technikával felvértezett modellek.

Renault Laguna Coupé - A Renault középkategóriás modelljének legérdekesebb formátuma, a kétajtós kupé 2008 végén mutatkozott be olyan jeles eseményeken, mint a Cannes-i Filmfesztivál vagy a monacói Forma-1-es futam. A forgalmazást két V6-os motorral kezdték meg, a dízel 235, a benzines 240 lóerőt teljesít. Mindkét változat kevesebb mint 7 másodperc alatt szalad 100 km/órás sebességre.

Chevrolet Silverado – Jellemzően sportosabb autók szerepelnek az összeállításban, így igazán kilóg a nagyra nőtt amerikai platós a mezőnyből. A Delphi fejlesztése a Quadsteer névre keresztelt rendszer, amivel kisebb fordulókört eredményez, valamint vontatmánnyal együtt könnyebb sávváltást.

Honda Prelude – A ’80-as évek minden jellegzetességét magán viseli az új platformra helyezett Prelude, amiről nem maradhattak le a bukólámpák sem. A forma fő elemei a lapos karosszéria és a nagy ablakok. Motorválasztéka 1,8 és 2 literes benzinesekből állt 105 és 160 lóerő közötti skálán.

Subaru SVX – 1989-ben mutatták be, de csak két évvel később került gyártásba a japánok futurisztikusnak számító kupéja, melyet Giorgetto Giugiaro rajzolt. A gépháztető alatt négy- vagy hathengeres boxermotorokkal. A japán specifikációjú összkerék-kormányzású modellből kicsit több mint 1900 darab készült, de más országokba szánt modellekben is van a gyártás elejétől.

Toyota Carina ED – 1985-től 1998-ig három generációt élt meg a Toyota rétegmodellje, ami a mai trendeknek is megfelelne kupés tetővonalával és négyajtós karosszériájával. Születésére rémesen egyszerű a magyarázat, a japánok úgy gondolták, hogy mindenképp szükség van egy olyan autóra, ami a hagyományos szedánok és a sportos Celica között helyezkedik el.

Mitsubishi Galant – A 3000GT sportkocsiban szerzett tapasztalatokat kamatoztatta a Mitsubishi a középkategóriás modelljében, így lehetséges az, hogy nem csak összkerék-kormányzással, de 2,5 literes, V6-os turbómotorral, valamint összkerékhajtással is lehetett kapni akár puttonyos kivitelben is. A csúcsváltozat 280 lóerős teljesítménye mellé közel 370 Nm nyomaték társul. Bőven 6 másodperc alatti 100-as sprintre képes.

BMW 8-as sorozat – Hatalmas pénzeket emésztett fel a 6-os sorozat utódjául szolgáló, de még annál is feljebb pozicionált modell fejlesztése, amit kizárólag V8-as és V12-es motorokkal kínáltak. Ahhoz, hogy a hatalmas luxuskupé a bajor márka híréhez hűen vezethető legyen, elengedhetetlen volt az összkerék-kormányzás.