Hétről hétre számos autó megfordul a Vezess szerkesztőségében. Ezek döntő többségében a kínálat közepét vagy tetejét képviselő felszereltséggel találkozunk. Vannak persze kivételek, melyeket mindig örömmel fogadunk, hiszen ezeknél látszik igazán, mit is kapunk azért az árért, melyet meghirdetnek és hangoztatnak a márkák.
Legújabb ilyen alanyunk a Hyundai Tucson, melyből 2024-ben összesen 1581 darabot helyeztek forgalomba Magyarországon, méretosztályán belül dobogón végzett, de összesítésben is a 15. legnépszerűbb modell volt itthon. Ezúttal az alapkivitel van porondon, kézi váltóval, hagyományos belső égésű motorral.
Külső
2024-ben volt 20 éves a Hyundai Tucson, jelenleg a kompakt szabadidő-autó a negyedik generációnál tart. Egy ráncfelvarrást már megejtettek a külsőn, így kapta meg a 4510 mm hosszú, 1865 mm széles és 1650 mm magas autó azt a kinézetet, mely a képeken látható.
Ebből a szempontból a szürke alsó műanyagokkal megtoldott alapkivitel fehér színe nem a legjobb választás, mert a fényviszonyok sokszor elrejtik azokat az éleket, melyek kiemelik a Tucsont, és a szegmens egyik legizgalmasabb külsejű autójává teszik. Érdekes, hogy a Tucson ingyenes színe minden más felszereltségi szinten a piros, a Comfort csomagnál (ez az alapfelszereltség fedőneve) ingyenes fehér árnyalat minden más esetben százezres felárért érhető el.
A frontrész azonban fényezéstől függetlenül, a magasabb szinteken elérhető sötét krómozás nélkül is látványos, főleg az angyalszárnyakat idéző fényszórók miatt. Ez az egyik ismertetőjegye a negyedik generációs Tucsonoknak: a facelift előttiek LED-panelei összeérnek, míg a ráncfelvarrt változatoknál különállóbb, tagoltabb lámpatestekkel találkozunk. Ezek alapja egyébként a hűtőmaszk dudorainak formáját utánozza.
A Tucsont hátulról nézve azt is hihetnénk, hogy egybefüggő fényívvel találkozunk a fényszórók között, de a belépőmodellnél nem ez a helyzet. Vannak olyan Tucsonok, ahol tényleg van rendes fényhíd, itt viszont be kell érni egy prizmacsíkkal. A hátsó szélvédő ablaktörlője nem látszik, de nem maradt le az autóról, csak a tetőspoiler alá bújtatták.
Felnifronton 17-től 19 colos átmérőig terjed a kínálat, tesztautónkra a legkisebb méretű került.
Belső
Egészen eltérő belső felszereltséggel érkezhet egy-egy Hyundai Tucson, a sima szövetbelsőtől a bőrt is használó, hangulatvilágítással kiegészített darabokig. Esetünkben tisztán fekete szövettel találkozunk az üléseken, míg az ajtókat és a többi felületet jobb minőségű műanyagok dominálják.
A színösszeállítás ugyan egyhangú, a beltér azonban eléggé változatos, az ajtó mintázatával összesimuló műszerfal pedig minden esetben jól mutat. A gyakran bevetett, látványjavítónak vélt, de megosztó zongoralakkot szerencsére nem sokat használták a Hyundainál.
Az ülések tömése egy fokkal közelebb áll a keményhez, mint a puhához, de így is kellő komfortot nyújt, és az oldaltartás is megfelelő. Kifejezetten örültem annak, hogy a középső részen egyetlen rekesz vagy tároló sem emelkedett kifejezetten magasra, ugyanis több olyan autóval is találkoztam mostanában, melyben olyan magas volt a középső fal, hogy az a vezetést is megnehezítette.
Visszafogott a háromküllős kormány, a Hyundai-logó hiányában bármelyik autóban el tudnánk képzelni – és szívesen is látnánk. Gombjait jól pozicionálták, örömünkre nem próbálkozott a Hyundai simogatós, érintős megoldásokkal. Remek húzás volt viszont a programozható gomb, melyhez funkciók széles skálája közül lehet válogatni. Okos megoldás az is például, hogy a vezetőtámogató rendszer sebességfigyelmeztető hangjelzése elnémítható a hangerő görgőjének hosszú benyomásával.
Csalóka műszeregységgel találja szembe magát a belépő szintű Tucson sofőrje. Első ránézésre egy teljesen digitális megoldást képzelne a kormány mögé a sofőr, de valójában a kilométeróra és a fordulatszámmérő fixek, és a háttérvilágítás változásából olvashatóak le a pontos értékek. A kettő között 4 colos kijelző található, mely néhány további adat megjelenítésére alkalmas. A Tucson kapható még 12,3 colos átmérőjű digitális műszeregységgel is.
A műszerfal közepére szerelt érintőkijelző 12,3 colos, menürendszere átlátható, felbontása szuper. Alapáron jár a tíz évre szóló gyári térképfrissítés, de ha ez nem lenne, a vezeték nélküli telefontükrözés is kisegíthetné az embert. A klímakezelés külön felületet kapott, alapáron manuális légkondi jár, viszont kapunk fűthető első üléseket is.
Bőséges a helykínálat, nagyon nagy embereknek egyszerre kellene ahhoz a Tucsonba ülni, hogy ne legyen elég fej- vagy lábterük. A második sor egyébként kifejezetten kényelmes, pihentető itt utazni, főként, hogy dönthető háttámlákat találunk itt is.
Amiatt nem kell aggódni, hogy ez a nagyobb csomagtér rovására megy, hisz 620 literrel lehet gazdálkodni, ráadásul ez VDA-szabvány szerinti érték. Ha valamiért ez mégis kevés lenne, ülésdöntéssel 1799 literre növelhető a raktér, de az ajtózsebek, a könyöklők és a kesztyűtartók is rengeteg cuccot elnyelnek. Ötletes megoldás az anyósülés előtt kialakított kis polc a műszerfalon.
Technika
Nyolc különféle hajtásváltozattal érhető el a Hyundai Tucson. A sokféleség magyarázata az, hogy majdnem minden lehetőség duplázódik azzal, hogy az elsőkerék-hajtás mellett négykerék-hajtás is választható. A dízelkínálat viszonylag egyszerű: az 1,6 literes, négyhengeres turbós egység lágyhibrid-rendszerrel és hétfokozatú, dupla kuplungos váltóval (DCT) egészül ki.
A benzinesek között a tesztautónkban is megtalálható, mindenféle elektromos segítség nélküli változat az egyetlen, ahol nem elérhető a négykerék-hajtás. Az itt dolgozó 1,6 literes, négyhengeres turbómotor 150 lóerős, csúcsnyomatéka 250 Nm, melyhez egy hatfokozatú, manuális váltó kapcsolódik. Mondhatni ez egy klasszikus hajtáslánc.
Ugyanez a motor lehet egyébként 180 LE-s is. Erre épülnek a lágy hibrid, a hibrid és a konnektoros hibrid verziók. Manuális váltóval a 0–100 km/órás gyorsulás ugyan fél másodperccel lassabb, mint a hétfokozatú DCT-vel (10,1 vs. 9,6 mp), a végsebesség azonban magasabb (191 vs. 189 km/óra).
Elöl MacPherson rendszer, hátul multilink futómű dolgozik a Tucsonok alatt hajtáslánctól függetlenül, emellett mindegyikbe bekerül a sávtartó, az éberségfigyelő, a távolságifényszóró-asszisztens vagy épp a ráfutásos balesetet megelőző rendszer, mely bringásokat és gyalogosokat is felismer.
Vezetés
Sokat gondolkodtam azon, míg nálam volt az autó, hogy honnan is indíthatnám a teszt eme szekcióját. Nem is jutottam dűlőre, egészen addig, amíg vissza nem vittem a tesztautót. Ekkor jöttem rá, hogy úgy, ahogy van, egyben alkotott egy remek egységet a Hyundai Tucson, és maradt is némi űr bennem. Vezetési téren nem volt egyetlen olyan kiemelkedő rész sem, ami azonnal, kulcsszószerűen beugrana, mégis pozitív az összkép, mert amit kellett, azt jól csinálta.
De miben is kell jól teljesíteni egy kompakt szabadidőjárműnek? Például legyen vele kényelmes az utazás a hétköznapokban, viselkedjen kiszámíthatóan, és ha lehet, ne fogyasszon sokat.
A kényelem és a kiszámíthatóság kombinációját a futómű és kormányzás együtt nyújtja. Előbbi egyszerre képes jól csillapítani a magyar úthálózat felületi változatosságát, és közben mégsem viselkedik úgy a bő 1,4 tonnás jármű, mint egy ringatózó hajó. Kanyarokat vadászni persze nem ezzel az autóval indulnánk, a Tucson továbbra is egy magas SUV, melyet érzünk is az oldaldőlésen a tempósabb fordulókban.
A kormány hangolása sem sportos, visszajelzésekben nem bővelkedik. Szerencsére nem is leheletkönnyű, jó középutas megoldást alkotott a Hyundai, melynél pontosan tudható, milyen inputokra hogyan fog reagálni az autó.
A kényelem és a kiszámíthatóság tehát adott, és mondhatnánk, hogy nyert ügyünk van. De azért a 7,7 literes fogyasztás 100 kilométerre vetítve csak böki az ember csőrét, főleg úgy, hogy nem a határok feszegetésével jött össze ez az érték. Ha az autóban kézi váltó helyett automata lenne, minden bizonnyal ez az érték is csökkenne.
Maga a váltókar egyébként könnyen jár a fokozatok között, két ujjal is lehetne használni, még ha a fokozatok közötti utak nem is feltétlenül a legrövidebbek. Talán a klotty a legjobb hangutánzó szó, ami leírja, mit lehet halkan hallani, amikor új helyére érkezik a kar. A fedélzeti rendszer 2000-2200-as fordulatszámnál jelzi, hogy ideje feljebb kapcsolni, és ezt az alsó határt tényleg érdemes is tartani, ha nem akarjuk dadogás közelébe ejteni a fordulatszámokat.
Míg 50-es tempónál ugyanúgy a szokásos 1500-as fordulatszámmal találkozhatunk negyedik fokozatban a Tucsonban, mint más autóknál, a magasabb fokozatok valamivel hosszabbak. A standardnak mondható autópályás fordulatszám hatodik fokozatban itt nem 3000, csak 2800, ami ugyan nem nagy különbség, de a beltér zajszintjére ez pozitív hatással van. Három számjegyű sebességtartományban egyébként nem is az erőforrás zaja tűnik fel elsőre, hanem a gördülésé, de tolerálható a mértéke.
Napjainkban lassan már el is felejtjük a kuplungpedál használatát, és legyünk őszinték, alig hiányzik ez bárkinek is a hétköznapokban. Az a tény, hogy a váltó lágyan használható, a kuplungpedál könnyen nyomható és hamar megvan a fogáspont, a Tucson jól használhatóvá válik városban is. A kilátásra sem lehet panasz, hátra pedig még az alapmodelleknél is kapunk legalább egy tolatókamerát.
Költségek
Tesztautónkat megelőzte a híre, hiszen tudtuk előre, hogy ez a Tucson alapkivitelű, így gondoltuk, hogy az ára is ehhez igazodik. A képet persze árnyalja, hogy a listaár 12,5 millió forint, de ebből lejön 2,5 millió kedvezmény, és a Hyundai konfigurátora már alapból ezzel számol, így 9,999 millió forintra leszorítható az autó ára.
Több mint kétszer ennyi, 20,4 millió a konnektoros hibrid négykerék-hajtású verziójának csúcskivitele, bár tény, hogy ebből is lejön másfél millió forint kedvezmény. A kettő között található minden más erőforrás, a felszereltségi szintek között – melyből négy van – 0,5-1,8 millió forintos ugrásokkal. Magasabb szinteken olyan fontosabb extrák kerülnek be lépésről lépésre, mint a holttérfigyelő, a keresztirányú forgalomfigyelő, a 360 fokos kamerarendszer, a bőrbelső, a hangulatvilágítás, a head-up display, a nagyobb digitális műszeregység, a vezeték nélküli mobiltöltő vagy a LED-es hátsó lámpa.
Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a méretben – és ahol lehetett, hajtásláncban – legközelebb álló Tucson-vetélytársakat. Itt is a tesztautó listaára szerepel, és nem a kedvezményes, tekintve, hogy ezek a kedvezmények gyakran változhatnak. Jelenleg például a KGM a listaárnál 1,3 millióval olcsóbban kínálja a Korandót, de a Peugeot-nál is van félmilliós kedvezmény.
| A Hyundai Tucson és vetélytársai – Listaár, forint | |
|---|---|
| KGM Korando 1.5 Turbo GDI (163 LE) | 9 299 000 |
| Kia Sportage 1.6 T-GDi (150 LE) | 10 749 000 |
| Hyundai Tucson 1.6 T-GDi (150 LE) | 12 499 000 |
| Peugeot 3008 1.2 (145 LE) | 13 180 000 |
| Cupra Terramar 1.5 TSI DSG mHEV (150 LE) | 15 869 750 |
Értékelés
Manapság már a különböző modellek alapváltozatai is elég gazdag alapfelszereltséggel rendelkeznek. Jó példa erre a Hyundai Tucson. Talán a manuális klíma jelzi a legkirívóbban az “olcsóságot”, de ezt hamar elnyomja a külső és belső megjelenés, valamint a tény, hogy ez egy kényelmes, tágas autó. Vezetéséről nem zengünk ódákat, de kritizálni sem fogjuk, mert nincs olyan tényező, amibe nagyon bele lehetne kötni. Az eredmény egyszerűen jó, még ha nem is teljesen tiszta, hogy jutottunk a megoldásig.
| Mellette – Ellene | |
|---|---|
|
|









