Vadiúj padlólemezre (CMF-B) épített új autót a Renault, az ötödik generációs Cliótól nemcsak az alapjait örökölte, de a formai jegyek is nagyon hasonlóak. Ami nem véletlen, ha figyelembe vesszük, hogy a Clio kombi eltűnt, helyette ezt a modellt ajánlják a praktikusabb Clióra vágyó ügyfeleknek. A gömbölyded, barátságos Captur vonalait teljesen újrarajzolták a második generációhoz, jóval felnőttebb, szigorúbb lett szemből, ami főleg a C-alakú LED-es nappalifénynek, az alsó, az autót szélesebbnek mutató betétnek és a sok élnek köszönhető.

Oldalról nézve ott díszlenek a hasonló autókon megszokott műanyag elemek, az érzéssel adagolt krómdíszítések és a legszebb részlet, a C oszlop. Hátulról pedig az autó orráról már ismert C-alakú lámpatest, ami meghatározó, de van Captur felirat csillogó króm betűkből kirakva, és persze az óriási embléma, aminek közepéből kukucskál a tolatókamera szeme.

A tető színe különbözhet a kasztniétól

Ha valakinek többet mondanak a számok, akkor álljanak itt a kasztni milliméterei: a Captur 4227 milliméter hosszú, 1797 mm széles, 1576 mm magas, tengelytávja pedig 2639 mm. Akinek fejben vannak az előző Captur méretei, annak feltűnhetett, hogy nemcsak megkomolyodott a modell, hanem a méretei is változtak, hosszban 11, míg tengelytávban 2 centiméterrel szárnyalja túl elődjét.

Nappalifény a LED-es fényszóróban

Ennyit változott az új Captur az elődjéhez képest:

A vadonatúj Renault Captur belső anyagaira odafigyeltek, a tesztautóban ahol kell, ott puha minden anyag, az üléskárpit nemcsak csinos, hanem a tapintása is jó, a lebegő középkonzol pedig roppant látványos megoldás. Okosan átgondolták, hol van szüksége a vezetőnek kisebb-nagyobb tárolóhelyekre, így a telefont, aprót, kulcskártyát, akármit pillanatok alatt el ehet pakolni az utastérben. Kesztyűtartója is gigászi és nem hagyományos módon nyílik, hanem fiókként csúszik az anyósülésen helyet foglaló ölébe. Összesen 27 liternyi helyet lehet teletömni apró bigyókkal az utastérben.

Hosszabb, de még mindig nem elég hosszú az ülőlap

A Captur megkapta a Clio/Duster belsejéből már ismert tekerőgombokat a klímapanelen és a zongorabillentyű-szerű gombsort is. Műszerfala digitális, itt éppen a kisebb 7 colos, szélein fix műszerekkel, de van belőle 10,25 colos kijelzős változat is. Középkonzoli központi kijelzője viszont óriási, és a nem megszokott függőleges tájolás mellett még kicsit ívelt is. Ennek a dizájnon túl használati értéke is van, a görbe felületen kevésbé zavaró a tükröződés. A kijelző képe amúgy csodás, éles, kontrasztos, mindent tud, amit kell.

A vezető van a középpontban

Igaz ugyan, hogy a belső anyaghasználata tényleg nagyon korrekt, puha, szép, igényes minden, de kicsit ront az összképen, hogy zörög. A lebegő középkonzol – ami amúgy nekem a térdemet is nyomja – folyamatos, finom nyöszörgése biztos van, akinél már átlépi a fájdalomküszöböt egy új autónál. Engem viszont a bal oldali szellőzőrostély mélyéről jövő cicergő zörgés kergetett az őrületbe. Csapkodtam finoman és erősebben is, vézna ujjú makiként próbáltam kipiszkálni belőle a zörgő gonoszt, de hasztalan, a zörgés megmaradt az amúgy csendes utastérben. Jó hír, hogy autópályán minden nyöszörgés egy csapásra megszűnik, és végre zavartalanul, kisimult idegekkel lehet vele autózni.

Elektronikus vezérlésű a váltó, így nem kell sok hely a fokozatválasztónak

A Renault kulcsnélküli-ajtónyitása, -indítása parádés dolog. Nemcsak azért, mert nem egy ordas nagy csombékot kell magunkkal cipelni, hanem csupán egy vékony kártyát – a korábbi kivitel még ennél is vékonyabb volt, nagyjából bankkártya méretben – hanem azért is, mert tényleg semmit nem kell csinálni, ha zsebben van. Se kilincset simogatni, se gombot nyomkodni, se semmit. Ha közel érez magához autó, akkor először csak felkapcsol pár fényt, hogy érezzük, örül nekünk, majd ha még közelebb megy hozzá a sofőr, nyitja az ajtókat, kihajtja a tükröt. Kedves dolog.

Digitális műszerfal, a szélein állandó, fix műszerekkel

Kellemes meglepetés, hogy míg például a PSA-modellek az idők végezetéig bootolnak, még egy nyüves ülésfűtés beindítása is percekig tart, miután elindultunk, a Renault-val már a fedélzeti rendszerrel tudtam felhívni a – telefonnal nyitható – mélygarázs kijárati kapuját. Pedig nem egy többszintes labirintusból kell kievickélnem vele, hanem úgy 50 méter van a parkolóhely és a kijárat között, ennyi elég volt a csatlakozáshoz.

Szerencsére a kasztni hosszának gyarapodása az utastérben is észrevehető, a hátsó utasok lábterébe 17 milliméter plusz került, de nőtt az első ülések ülőlapjának hossza is két centiméterrel, a köztük lévő távolság pedig 15 mm-rel. A hátsó sor középső ülésének szélessége is nagyobb lett, ez 4 cm-rel nőtt. Hátul a plusz centik mellett a szellőzőnyílásnak és a két darab USB-csatlakozónak is örülhetnek, akik itt utaznak. A helykínálat 190 centivel is elég, és még a kartámasz is jó magasságban van, sőt, aludni is klasszul lehet menet közben, van hova támasztani a fejet.

Nőtt a lábtér is, az ülések sínen tologathatóak

Csomagtartója 422 literes – a dízelé valamivel kisebb, az csak 406 liternyi csomagot nyel el – de ha a tologatható második üléssort teljesen előretolják, akkor máris 536 literes – dízelnél 520 liter ez az adat – lesz a csomagtartó. Ha ez még mindig nem elég, akkor a háttámlák lehajtása után 1275 liternyi tér várja a mosógépet, biciklit.

Renault Captur-t jelenleg 999 köbcentiméteres, háromhengeres és 1333 köbcentis, négyhengeres benzinmotorral – előbbi 100, utóbbi pedig 130 vagy 155 lóerős – és 1561 köbcentis, 115 lóerős dízelmotorral lehet megrendelni. A leggyengébb benzines csak ötfokozatú manuális váltóval kapható, a 130 lóerős benzineshez hatfokozatú kézi, vagy hétfokozatú duplakuplungos automatikus váltó is választható, míg a 155 lovas kivitel csak automatával készül. A dízelnél hatfokozatú kézi és a szintén hétfokozatú duplakuplungos automata sebességváltó van a listán. Vezetéstámogató rendszerből is rengeteg került az új Captu-be, így aktív vészfékezőrendszer – gyalogos és kerékpáros felismerő képességgel – visszagurulás-gátló, adaptív tempomat, táblafelismerő, sávelhagyásra figyelmeztető és sávtartó rendszer is van az autóban, de ha kell, félautomata parkolóasszisztens segít a beparkolásban, miközben felülnézeti képen tarthatjuk szemmel a külvilágot.

Így fest a 155 lóerős 1,33-as motor. Csak duplakuplungos automata váltóval kapható

Kezdjük a kellemetlen dolgokkal, mondjuk a váltóval. A Renault duplakuplungos váltója ezzel az izmos motorral nem igazán nevezhető harmonikus párosnak. A váltó lusta, és a ritmusérzéke is csapnivaló, főleg parkolásnál, finom manőverezésnél hajlamos azonnal hülyét csinálni a sofőrből. Ha pedig még a stop-start rendszer is beszáll a műsorba, akkor fordul igazán Sas-kabaré szerű komédiába egy bonyolultabb beparkolás. Elinduláskor túl hirtelen engedi fel a kuplungot, amin talán szoftveresen is lehetne segíteni. Nem mondom, hogy nem lehet megszokni, hozzáidomulni, előre gondolkodni, de valahogy nem az igazi. De aki túl tud ezen lendülni, az egy meglepően jól vezethető szabadidő-autóban találja magát.

Tisztességes anyagok, szemrevaló formák kerültek a belsejébe

Kormányzása pontos, a két végállás között két és felet fordul a kormány.  Az elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futóműve pedig remek kompromisszum az amúgy csak elsőkerekesként létező, de magasabb építésének hála rosszabb utakon is használható modellhez. A magasabb építésért cserébe kanyarokban nagyobb a kilengése, mint egy földszintes autónak.

A 155 lóerős motor több, mint elég ebbe a kasztniba, 0-ról 100-ra 8,6 másodperc alatt gyorsul az 1266 kilogrammos automata váltós Captur, ami nemcsak leírva, de átélve is jó dinamikát jelez.

Hátul is C-alakúak a lámpatestek

A Renault Captur alapára 5,5 millió forint, ezért az 100 lóerős benzines motoros változatot adják, a legdrágább pedig holtversenyben a legerősebb benzines és dízel, egyaránt automata váltóval, 7 649 000 forintért. A tesztautó minden extrával megtömve 8 969 000 forintba kerül. 

A teljes, aktuális árlista jelenleg így néz ki:

A Renault Captur és vetélytársai – Listaár, forint

Ütős megjelenésével, tágas, jó minőségű anyagokból összerakott és remekül használható belsejével valószínűleg a második generációs Renault Captur is nagy siker lesz. Aki viszont nem ragaszkodik az automata váltóhoz, az nyugodtan engedje el  a 155 lóerős motort, vidámabb lesz kézi váltóval az élete. Ha mégis automatára vágyik, próbáljon ki egy dízelt, vagy egy gyengébb benzinest, hátha azzal harmonikusabb az autó.

Szavazás