Tavaly egy, a BKK szakembereivel folytatott háttérbeszélgetés után a Vezess részletesen beszámolt arról, hogy hol, miért és mennyivel csökkentik Budapesten a megengedett maximális sebességet a közutakon (erről szóló cikkünk itt olvasható). A Vision Zero program célja többek közt az, hogy kevesebb legyen a baleset, valamint hogy javuljanak a zajterhelési és légszennyezési mutatók. Bekértük a legfrisebb adatokat, hogy kiderüljön, milyen eredményt hoztak az intézkedések nagyjából egy év után.

Legutóbbi cikkünk idején az alábbi helyszíneken vezettek be sebességkorlátozást:

• Attila út Mikó utca és Alagút utca közötti szakaszán (50-ről 40 km/órára)
• Andrássy út Oktogon és Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakaszán (50-ről 40 km/órára)
• Bécsi út Vörösvári út és Reménység utca közötti szakaszán (60-ról 50 km/órára)
• Váci út Róbert Károly körút és Dózsa György út közötti szakaszán (70-ről 50 km/órára)
• Szentmihályi út M3-as bevezető és Nyírpalota út közötti szakaszán (60-ról 50 km/órára)
• Kőbányai út Könyves Kálmán körút és Szállás utca közötti szakaszán (60-ról 50 km/órára)
• Megyeri út Íves út és Szilas-patak közötti szakaszán (70-ről 50 km/órára)
• Budai alsó rakparton a Tímár utca és a Rákóczi híd közt (70-ről 50 km/órára)

Azóta újabb útszakaszokon hajtottak végre hasonlót, a Pázmány Péter sétányon, valamint a Balatoni út Repülőtéri és Bódog utca közötti szakaszán 60-ról 50 km/órára, míg a Hunyadi János út Kitérő út és Mezőkövesd út közti szakaszán 70-ről 60 km/órára korlátozták a megengedett sebességet.

Forrás: BKK

Mit közölnek a számok?

Kérdésünkre a BKK arról tájékoztatott, hogy míg a rendőrség adatai szerint 2024-ben a személyi sérüléses közúti balesetek száma a fővárosban 2945 volt, addig 2025-ben ez a szám 2817-re csökkent (2022-ben egyébként még 3132 volt). Egy év alatt tehát alig 5 százalékos a javulás, ami nem nevezhető gigantikusnak. Ugyanezen időszakban a súlyos sérüléses balesetek száma is csak nagyjából 13 százalékkal csökkent, ám a halálos áldozattal járó karambolokból sokkal kevesebb történt. A 2024-es 38-ról 2025-ben 24-re csökkent ez a mutató, amely 37%-os javulás (2022-höz képest pedig 51 százalékos).

Hangsúlyozták, hogy a közlekedésbiztonsági intézkedések, így a sebességhatárok módosítása kapcsán az egyes eredmények nem vezethetők vissza egyetlen beavatkozásra. Budapesten az elmúlt időszakban csökkent a halálos közúti áldozatok száma, ugyanakkor ez egy komplex folyamat eredménye, amelyben több, egymást erősítő, különböző szervezetek által megvalósított intézkedés játszik szerepet. Ide tartoznak többek között az egyes útszakaszokon megengedett maximális sebesség módosítása, az új traffipaxok és mérőeszközök telepítése és az ellenőrzés is.

Az Andrássy úton is csökkentették a sebességet, új sebességmérőket is kihelyeztek (Kép: BKK)

A sebességhatárok módosításakor az útszakaszok kiválasztása minden esetben a Fővárosi Közgyűlés által 2023-ban elfogadott Közúthálózati Terv szerint zajlik. A dokumentum az egyes útszakaszok gépjármű-forgalmi és közterületi funkciója alapján tizenhárom különböző kategóriába sorolja Budapest közúthálózatát, a sétálóutcáktól kezdve egészen az autópálya-bevezetőkig.

Az egyéb mutatókban nincs látható javulás

Az Andrássy út belső szakaszán, ahol 40 km/órára korlátozták a sebességet, a dugók, a lámpák és a sűrű forgalom miatt eleve csak 36,01 km/óra volt az átlagsebesség a korlátozás előtt. Utána pedig 34,95 km/órát mértek 2025-ben. A Szentmihályi úton 50-es korlátozást vezettek be, itt nagyjából 2 km/órával csökkent a járművek átlagsebessége, míg a Váci út 50-re korlátozott szakaszán szintén ilyen mértékű volt a változás. Ebben a tekintetben tehát az intézkedések nem hoztak látványos eredményt, hiszen a forgalom sűrűsége komolyabb tényező, mint a sebességkorlát.

Tényleg az autósok miatt van rossz levegő Budapesten?

A halálozási okok közt a nyolcadik helyen vannak a…

Ami az egységnyi idő alatt áthaladó járművek számát illeti, itt sem volt befolyásoló tényező, hogy csökkentették a megengedett sebességet. Az Andrássyn még nőtt is a járműszám az intézkedés után, a Szentmihályi úton és a Váci úton pedig hajszálnyival mérséklődött. Tehát az autósok nem választanak másik útvonalat azért, mert 10 vagy 20 km/órával lassabban kell menniük.

A légszennyezés és a zajterhelés 2024-ről 2025-re történő változásáról a BKK nem tudott friss adatokat közölni, de Budapest 2025-ös környezeti állapotértékeléséből kiderül, hogy például egy nagy (75 dB) zajterhelésű út forgalmának felezése (egy négysávos út kétsávossá történő alakítása) csak 3 dB csökkenéssel jár, a 63-65 dB feletti zajszint pedig már egészségkárosító hatású. A 63 dB feletti nappali és az 55 dB feletti éjszakai zajterhelés Budapest minden főútjának környezetére jellemző. Kiemelten zajos területek az Istenhegyi és Hűvösvölgyi út, Pesszentlőrinc és Kispest. Ezeken a helyeken a magas zajterhelés főként a nagy forgalom, a rossz útburkolat-állapot, illetve a szűk utcák és a sűrű beépítés következménye.