Kedden a Vezess is részt vett azon a háttérbeszélgetésen, amelyet az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tartott a sajtó képviselői számára a készülő új KRESZ-ről. Ennek kapcsán bepillantást nyújtottak abba, hol tart most az új szabálygyűjtemény megalkotása, illetve arra is fény derült, milyen pontokon változhat.
Az eseményen elhangzott, hogy eddig több mint 7 ezer vélemény, észrevétel érkezett az új KRESZ tervezetével kapcsolatban. Az eddig befutott javaslatok azonban nem feltétlenül kerülnek be a végső tervezetbe, mert még kiértékelés alatt vannak. A hivatalos jogalkotási folyamat csak ezután indulhat el.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) részéről 2023-ban született olyan döntés, hogy felül kell vizsgálni a KRESZ-t. „Végül arra jutottunk, hogy teljesen új törvényt kell alkotni. Ezt részben a technikai fejlődés, így például a mikromobilitási eszközök elterjedése és fejlődése, részben pedig a megnövekedett hazai gépjárműpark indokolta” – hangsúlyozta dr. Kerékgyártó János, közlekedési stratégiáért és hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: nem az 1975-ben elfogadott KRESZ-t kezdték el felülvizsgálni, hanem egy teljesen új jogi keretrendszer kidolgozásának álltak neki.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a KRESZ-nek minden közlekedőre, állampolgárra kell vonatkoznia. A közlekedésben individuális felhasználók vesznek részt, akiknek egy jól működő együttműködési rendszerre van szükségük. „Általában véve elmondható, hogy mindenki azt szeretné, hogy a mobilitási szabadsága mások terhére növekedjen. Éppen ezért szükség van ezen igények összehangolására, illetve priorizálására” – tette hozzá dr. Kerékgyártó János. Az államtitkár emlékeztetett, hogy ez már nem az első próbálkozási kísérlet, éppen ezért megpróbáltak minden eddigi munkát integrálni ebbe a csomagba.
Változások a motorosoknál
A beszélgetésen elhangzott, hogy a készülő tervezettel kapcsolatban rengeteg észrevétel érkezett a motorosokra vonatkozóan. Ez leginkább két téma köré csoportosult. Az egyik a motoros ruházatra vonatkozó kötelesség volt.
„A mi álláspontunk az volt, hogy nem kerülhetjük meg ennek a kötelezővé tételét, de fontos, hogy életszerű legyen a szabályozás. Akadtak olyan motoros szervezetek is, akik a gerincvédőt (protektor) is megkövetelték volna , de most a cél a zárt ruházat külterületen történő használatának előírása” – árulta el Berta Tamás, a KTI közlekedésbiztonságért felelős igazgatóhelyettese. Hozzátette: a kisebb baleseteknél fizikai védelmet tud nyújtani egy kesztyű, vagy a zárt cipő.
„A másik sarkalatos pont pedig a parkolás kérdése volt. Ez most megengedett, de a tervezet ezt a lehetőséget a jövőben elvenné. A motoros érdekvédő szervezetek szerint azonban csak akkor maradhat vonzó a motorozás, ha továbbra is lehet a járdán parkolni” – világított rá Berta Tamás.
Mi lesz a rollerekkel?
A mikromobilitási járművek nemcsak Budapesten, de a vidéki nagyvárosokban is alaposan feladják a leckét. Mindenki keresi azt, hogyan viszonyuljon ezekhez az eszközökhöz. Nem túlzás azt állítani, hogy a rollerek kérdése a top 3 témák között van az új KRESZ-szel kapcsolatban.
„Ami a tervezetben van, az most megnyugtatónak tűnik, de fontosnak tartom kiemelni, hogy folyamatosan gyűlnek a tapasztalatok a balesetekkel kapcsolatban” – mutatott rá Berta Tamás. Felhívta a figyelmet, hogy a Bethesda adatai alapján látható, hogy sok gyermek éppen a járdán, leginkább a kapukijárók környékén sérül meg.
„A tervek szerint a roller egy kategória lenne és 25 km/órás tempóban szabályoznák a sebességét. Azok a rollerek, amelyek pedig ennél nagyobb sebességre képesek, azokat le kellene szabályozni” – tette hozzá Göbl Vilmos az ÉKM kommunikációs referense. Fontos téma még ezekkel az eszközökkel kapcsolatban a bukósisak kötelezővé tétele általános jelleggel.
Emelkedő sebességhatárok?
A háttérbeszélgetésen kiemelték a gyalogosok és a gyalogátkelőhelyek viszonyának szigorúbb szabályozását, amelynek terén az osztrák és német gyakorlat lehet a minta. Ebből a szempontból hangsúlyozták a gyalogosok védelmének fontosságát, de felhívták a figyelmet a meggyőződési kötelezettségre, tehát, hogy a gyalogos győződjön meg arról, hogy a gyalogátkelőn megvalósítható-e biztonságosan az átkelés, vagy sem.
Szóba került a sebességhatárok emelésének kérdése is. „Nem igaz, hogy autópályán sebességhatárt emelne a tervezet. Van a norma szövegben egy olyan lehetőség, ahol a közútkezelő magasabb sebességhatárt szabhat meg, ha úgy ítéli meg” – hívta fel a figyelmet Berta Tamás. Hozzátette: kutatások azt igazolják, hogy adott esetben egy sebességhatár emelés következtében nem nő meg a balesetek bekövetkezésének kockázata. Sok közlekedő pedig azért választja szívesen az autópályákat, vagy a gyorsforgalmi utakat, mert nagyobb sebességgel lehet haladni, mint a főutakon. Ráadásul az autópályák, gyorsforgalmi utak használata fajlagosan biztonságosabb.
Mint arról a Vezess is beszámolt, az emelés egyes autópálya szakaszokon 140 km/órás tempót engedhet meg a szokásos 130 helyett, míg autóutakon 120 lehet a kijelölt részeken az általános 110 km/órával szemben.
Fejvédő a kerékpárosok számára
Fejvédő a kerékpárosok számára Szó volt még a követési távolság betartásának szigorításáról is. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy vizsgálták a kérdést és azt tapasztalták, hogy nincs értelme ezt legalább két másodpercben meghatározni, mivel általánosságban véve az egy másodperces követési idő a jellemző. Az új KRESZ-ben nem fogják ezt előírni, már csak azért sem, mert akkor ez korlátozná a digitálisan összekapcsolt (platooning) tehergépjárművek közlekedését, amiről korábban a Vezess is beszámolt.
Komoly vita alakult ki a kerékpáros fejvédővel kapcsolatban van. „Úgy határoztunk végül, hogy ez 14 éves korig kötelező lenne, utána viszont nem írnánk elő a használatát. Van olyan szervezet, amely teljes kötelezettséget írna elő minden kerékpárosra, életkortól függetlenül, van, aki pedig még a gyerekek számára sem tenné kötelezővé” – hangsúlyozta dr. Kerékgyártó István.
Az új KRESZ-szel kapcsolatos jogalkotási folyamat azonban még nem indult el. A következő lépcső tehát a tervezet finomhangolása az észrevételek alapján. Amennyiben elkészül a véglegesnek szánt változat, akkor is legalább még minimum fél évnek kell eltelnie a kihirdetés és a hatályba lépés között. A korábbi céldátum, a szeptember tehát még most korainak tűnik, de valószínűsíthetően 2027-ben hatályba léphet.
„A legnehezebb blokk még előttünk áll, mert szükség van a városi közlekedési rendszerekkel kapcsolatos kérdések rendezésére is” – zárta a beszélgetést a közlekedési stratégiáért és hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár.
Az új KRESZ-tervezet az alábbi linken elérhető. Korábban pedig a Vezess is részletesen foglalkozott a tervezettel.
