Szaúd-Arábia egy ideje már nyit a világ felé. 2019 óta kínál turistavízumot sok ország lakosai számára, ezzel párhuzamosan sokat invesztál látványsportokba is. Sztárokat csábítanak a labdarúgó-bajnokságukba, többek között a világ talán legismertebb focistáját, Crisitiano Ronaldót, ugyanakkor a technikai sportok terén is az elitbe tartoznak.
Náluk zajlik a Dakar-rali, rendeznek Forma–1-es versenyt, és 2025-től a ralivilágbajnoki sorozat is ellátogat az országba (a dzsiddai központú futamon dőlt el, hogy ki nyeri a WRC egyéni bajnoki címét). Ezt a Vezess is élőben követte nyomon a helyszínen, sőt belesett a kulisszák mögé. Ennek kapcsán pedig autóztunk is az országban, most elmeséljük, milyen volt.
Szaúd-Arábiáról
A Szaúd-arábiai Királyság több mint 2 millió km²-es ország Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten. Területének nagy része száraz sivatagból, sztyeppéből és hegyekből áll. Nevének első része az uralkodócsalád, a Szaúd-ház nevét őrzi. Uralkodója a teljhatalmú király. Szaúd-Arábia az arab világ negyedik legnépesebb országa, közel 35 millió lakossal. A főváros és legnagyobb város Rijád.
A világ olajkitermelésének több mint 11 százaléka itt zajlik, ezzel a világ harmadik legnagyobb olajtermelője, az Egyesült Államok és Oroszország mögött. Ugyanakkor Szaúd-Arábia a világ legnagyobb olajexportőre, ez adja az ország gazdaságának alapját.
Továbbra is a világ egyik legzártabb állama, ahol 2025-ben több mint 340 embert végeztek ki, elsősorban drogfogyasztás miatt, sokan közülük külföldi munkavállalók. A nők jogai még mindig sok szempontból elmaradnak a nálunk megszokottól, és a szólásszabadság is hagy maga után kívánnivalót.
Magyarországhoz képest plusz két óra az időeltolódás.
Mindenki autózik
A WizzAir járatával érkeztünk Dzsiddába, ami azért érdekes, mert az egy másik reptér, ahová a fapados gép érkezett, mint ahol az autóbérlő cégek irodái és maguk a járművek állnak, és ahova más légitársaságok gépei érkeznek. A két reptér között utazhatunk busszal, taxival vagy Uberrel, utóbbi 85 riálért (kb. 7600 forintért) szállított ötünket a kb. 20 perces úton.
Rijádban hat vonalon közel 180 kilométernyi metróhálózat található, de Dzsiddában nincs ilyen, a buszok és vonatok elsősorban a távolsági közlekedésben vesznek rész. A taxi elérhető árú, nekünk viszont önálló közlekedés kellett. A bérelhető autók széles köréből válogathattunk: a kis, kompakt vagy nagy méretű hagyományos modellek mellett kiemelt szerepet kapnak az SUV-k. Itt nem a divat miatt van szerepük, hanem mert adott esetben földúton vagy sivatagban is autózhatunk, ahogy mi is tettük, hogy eljussunk a rali gyorsasági versenyek látványosabb pontjaihoz.
A csúcsmodell az egy hétre 1,6 millióért kínált Toyota Land Cruiser 300-as volt. Mi egy hétre 110 000 forintért béreltünk egy Toyota Corolla szedánt, de amikor átvettük volna, kiderült, hogy nincs, ezért ugyanazon az áron kaptunk egy KIA Sportage-et négykerék-hajtással. A bérlésben alapbiztosítás és napi 250 km használat szerepelt. Mivel ennél többet mentünk, utólag kilométerenként még 560 forintot felszámoltak.
Nézd meg galériánkat az autózásunkról!
A szaúd-arábiai úthálózat 316,9 ezer kilométer hosszú (2023-as adat), ami akkor válik igazán érzékletessé, ha tudjuk, hogy a magyar úthálózat 218 ezer kilométeres, egy huszonkétszer kisebb országban. Szóval átlagosan nem túl sűrű, de a településeknél nagyon összetett és bonyolult. Összességében több mint 15 millió jármű van forgalomban az országban, ebből 11,8 millió a személyautó. Motort elvétve láttunk, buszt is keveset, kerékpárost nem, gyalogosból akad a nagyvárosokban. Úgy tűnik, mindenki autózik.
A települések szerkezete és az ehhez kapcsolód úthálózat is az amerikai mintát követi, az épületek egymástól viszonylag távol állnak, közöttük terek és széles utak futnak, amelyek a kisebb településeken is többsávosak. Ettől viszont minden a nálunk megszokottnál messzebbre kerül, többet kell miatta autózni.
Dzsiddában már felhőkarcolók és nyugati típusú, sokemeletes szállodák is állnak, de a házak többsége egyszerű, szögletes, lapos tetős, néhány emeletes. Vidéken ugyanezek sorakoznak, csak több a rosszabb állapotú.
Nem túl erős hétvégi forgalom Dzsidda környékén, 3+1+2 sávon oldalanként
Sokféle útjuk van, de általános, hogy nem spórolnak a sávokkal. Az országutak itt is 2×1 sávosak, de a gyorsforgalmi utakon nem a 2×2 plusz leállósáv a legjellemzőbb, sokkal inkább a három sáv, amely a nagyobb városok közelében négy, öt, hat sávra bővül.
Sok esetben a gyorsforgalmi utak is az USA-ban szokásos megoldással futnak, azaz nemcsak néhány méter és korlát választja el a szemben haladókat, de széles füves sáv is fut közöttük. Az is általános, hogy a települések többsávos útjainak vannak belső és külső sávjaik, amelyeket magas (kb. 20 centis) padka választ el egymástól, de viszonylag sűrűn kötik őket össze ki- és behajtók. Szintén furcsa az európai közlekedéshez szokottaknak, hogy a középső részeken vannak visszafordítók, így a belső sávból a belső sávba fordulhatunk, és nem kell kereszteződésben megoldanunk, ha a másik irányba mennénk.
Közeledve a településekhez a gyorsforgalmi utak kivilágítottak (ez akár több tíz kilométert is jelenthet). A távolban látszik a visszafordító is
Körforgalomból is akad sok, a település méretéhez illően egy-, két-, néhol háromsávosak, illetve sáv nélküliek, amelyeken aztán mennek, ahányan elférnek. Ezek közepén – leginkább giccsnek beillő – műalkotások láthatóak, óriás olajlámpás, sárkány, repülőszőnyegen suhanó autó stb.
Az utak állapota más, mint Magyarországon. A városi és országutak jobb minőségűek, mint mifelénk, míg a gyorsforgalmi utak érdesebbek, emiatt zajosabbak is. Nekem úgy tűnt, nagyobb eséllyel futunk bele kátyúba autópályán, mint országúton vagy városban. Országútjaikon, autópályáikon átélhetjük azt az élményt, amikor a végtelenbe – és tovább – tartunk, ugyanis gyakori, hogy nem látni, hol lesz a következő kanyar.
A közlekedési morál? Intenzív
Bár személyes kapcsolatfelvételnél általánosan nagyon – a magyar hétköznapokhoz képest sokkal – barátságosak és segítőkészek a szaúdiak, autóval közlekedve finoman szólva is intenzívebbek. Városokban az erősebb kutya b*szik elve érvényesül. Hiába vagy bent a körforgalomban, olyan vehemenciával érkeznek meg, hogy az első napokban még az elsőbbségünk ellenére is lefékeztünk.
Egy teljesen átlagos besorolás, a sávok csak jelzés értékűek
Ugyanígy a sávváltásoknál is: ha csak minimális hely van, ott azonnal betolják az autót. Ahol két sáv van, ott hárman próbálnak menni, hajtanak a forgalomtól elzárt területen, leállósávon, ha éppen úgy van. Ami itthon újságcikket érő jelenet, az ott ötpercenként jellemző alapműködés.
Az sem jelent túl sokat, hogy egy adott utcában egyfelé haladna a forgalom, rövid távon szembe is hajtanak. A dudálás is általánosan jellemző, vigyázz, jövök, figyelj, itt vagyok, üzenik vele. Az irányjelzőt viszont alig használják.
Általánosan sokkal dinamikusabb a forgalom, nagyobb az általános tempó. A fent leírtak ellenére összességében csupán egy koccanást és egy komolyabb balesetet láttunk az itt töltött egy hét alatt.
Városban is gyakori, hogy országúti tempóval hajthatunk, a lassabb sávokat fizikailag választják el
A tempójuk nem halálos, de gyors
Nincs teljesen egységes országos sebességkorlátozás, a helyi szabályozások és az utak besorolása alakítja, mennyivel is közlekedhetünk. Városban a nagyobb főutcákon 60, sőt 80 lehet, de ahogy nálunk is, az iskolák, kórházak közelében 30-40 km/órás korlátozás van érvényben.
Települések között 80-100 km/óra a megengedett legnagyobb tempó, az út minőségétől és kialakításától (egy vagy két sáv) függően. Autópályákon is változékony az elérhető maximális tempó, 100, 110, 120, sőt 140 is lehet.
Ami meglepő, hogy sokkal nagyobb a sebességérzet, mint a hazai autópályákon. Talán annak köszönhető, hogy akár órákon át is mehetünk 120-140-es tempóval, és nem futunk bele egy sorba, vagy nem kell lassítanunk bármi miatt. Dzsiddában gyakorlatilag hajnaltól késő estig hömpölyög a forgalom, még éjfélkor is tömött sorokban autóztunk, de mindig haladtunk, beállt forgalommal nem találkoztunk.
Éjszaka is állandó a nagy forgalom Dzsiddában
Száguldozni azonban nem érdemes, mert hasonlóan az Egyesült Arab Emírségekhez, Szaúd-Arábia is rengeteg forgalomfigyelő és -ellenőrző kamerát szerelt fel, amelyek automata rendszerben felügyelnek és bírságolnak. Tényleg rengeteg van belőlük. Igyekeztünk betartani a sebességet, de gyakori volt, hogy fogalmunk sem volt, hogy épp 80, 100 vagy 120 a megengedett.
A gyorshajtásoknál három szintű bírságrendszer vigyáz a rendre: 10-20 km/órás sebességtúllépés esetén kisebb bírságot szabnak ki, amelyet plusz 20-40 km/órás tempónál felvált egy nagy bírság. 40-es és annál nagyobb túllépés esetén elméletileg a jármű lefoglalása is szóba jöhet. Hivatalosan a kisebb szabálysértések bírságösszege 100-300 szaúdi riál (8800-26 400 forint), a nagyobbaké 500-900 riál (45-85 ezer forint). Utóbbiak közé tartozik például a mobiltelefon-használat is, amelyet szintén kamerákkal figyelnek.
A közlekedés alapvető szabályai nagyon hasonlóak a Magyarországon ismertekhez, de akad néhány különlegesség. Ahogy az USA több államában, piros lámpánál lehet jobbra kis ívben kanyarodni, ha szerepel erre engedélyt adó tábla. Ha nincs tábla, tilos, kamerával figyelik és büntetik.
Amerikai módi, pirosnál lehet kis ívben jobbra fordulni, ha a tábla engedi. Előtérben egy Toyota
Megkülönböztető jelzést használó jármű, rendőr, mentő mögött haladni, azt követni bűncselekmény, akár járműlefoglalás is lehet az ügyből. Toleránsabbak ugyanakkor a szabálytalan parkolással szemben. A dupla parkolás, amikor már egy álló autó mellett az úton áll meg valaki, bizonyos helyeken elfogadott. Főleg üzletek, kisebb boltok előtt rövid időre elnézik a rendőrök. Ám ha zavarja a forgalmat, akkor büntetés lehet belőle.
Rendőrökből sokat látni, általában egyedül ülnek az autókban, és láthatóan segítőkészek. Amikor éjszaka az út mellett megálltunk, nagyjából 10 perc múlva a közeli benzinkútról odajött egy járőr, hogy tud-e segíteni. Máskor, amikor konvojban haladtunk, és rossz, tiltott irányba tértünk le az útról, akkor sem büntetett, csak jelezte, hogy vissza kellene fordulnunk. De olyan eset is volt, hogy ahol két sáv „összefolyt”, a szabálytalanul besorolókat visszaterelte, javítva egy kicsit a morált, az egyébként kilátástalanul sok szabálytalankodás közepette.
A rendőrök leginkább terepjáróval vagy szabadidő-autóval közlekednek, például gyakran Toyotával, mint itt is
Nemcsak törvénnyel, de fizikailag is lassítják a forgalmat: nagyon sok fekvőrendőr van. Kisebb településeknél főként a város bevezető útjain. Jó ezt észben tartani, mert egyesek karácsonyfaként világítanak, de gyakori, hogy semmi nem jelzi őket, így mi is megreptettük párszor az autót.
Tervezni kell az utazás előtt
Míg hazánkban sokkal inkább a csapadék okozhat haváriát, itt a meleg miatt kell jól felkészített autóval rendelkezni. Decemberben Dzsidda környékén 30-35 fok volt, onnan nagyjából 750 kilométert autóztunk észak felé, Al Ulah és Madáin Szalih magasságába, ahol pedig 25-28 fok volt jellemző. Az országon belüli nagy távolságoknak az árnyék nélküli utakon, 50 fokos nyári melegben csak megbízható járművel érdemes nekivágni.
Jellemző kép a vidéki Szaúd-Arábiáról: Toyota minden mennyiségben
Aztán persze ahogy a házak, úgy az autók állapota is nagy szórást mutatott. Nagyvárosokban fiatalabb, vidéken idősebb példányokkal találkoztunk, de nem csak a kor, az állapot is sokkal gyengébb volt a szegényebb országrészekben. Több olyan autót láttunk még közlekedni, amelyiknek inkább roncstelepen lett volna a helye, ép lámpája és ablaka sem nagyon volt nekik.
Mi ugyan nem láttunk ilyet, de úgy hírlik, előfordulnak sivatagi porviharok, amikor a látótávolság drasztikusan csökkenhet. A homok miatt egyébként kiemelten fontos a levegőszűrő- és az olajcsere.
Egy működő benzinkút vidéken
Érdemes figyelni az üzemanyagszintre, ha városok között utazunk, mert a benzinkutak aránya kisebb, mint hazánkban. Itt nem szokás, hogy az autósok maguknak tankoljanak (bár megtehetjük), helyettünk a személyzet teszi ezt, akikből 2-4 ember is lehet az oszlopok körül, a töltőállomás méretének megfelelően, még a legkisebb településeken is. Közvetlenül itt tudunk fizetni, akár bankkártyával is, az épületbe csak akkor kell bemennünk, ha a benzinen kívül is vennénk valamit.
Helyi jellegzetesség, hogy a hőség miatt több helyen engedékenyebbek a „működő motor melletti tankolással”, ami Európában tilos.
Benzinkútjaik általában még jobban felszereltek, mint mifelénk. Azaz a töltőállomáshoz pusztán egy shop tartozik, hanem éttermek is. Sőt, gyakori, hogy autó-, gumiszerelő műhely is található közvetlenül mellette. A többféle étterem – amelyek között gyakori az amerikai (McDonald’s, Burger King) – mellett drive-in kávézókból is többféle akad. Általánosan nem arab kávét isznak, hanem a mifelénk is szokásos olaszost, és kifejezetten finom kávét kínálnak. Ha valaki arab kávét szeretne, azt vadászni kell.
A szerző éppen kávét vásárol egy benzinkút melletti drive-in kávézóban
A benzinkutak üzletei roskadoznak az árutól, sokkal bővebb a kínálat, mint mifelénk, és ugyanazon világcégek termékei kaphatók. Emellett viszont többfelé vegyesboltokként is működnek, vehetünk szerszámokat, ruhát, gyümölcsöt, műszaki eszközöket, játékot.
Közlekedési tábláik egyértelműek, és gyakran kétnyelvűek, az arab mellett angolul is sok mindent kiírnak. Két, nálunk nem jellemző táblával találkoztunk, az egyik a közeli mecsetre hívta fel a figyelmet, a másik a tevékre. Míg nálunk az őzek-szarvasok jelenthetnek gondot, ott a vadon élő egypúpúak.
Nem túl gyakori, de láttunk az autópálya leállósávjában imádkozó embereket, nekik segítség, hogy egyes helyeken vannak az út mellett kikészített szőnyegek is. Az ima vidéken az életet erősen befolyásolhatja, volt, hogy negyven percig nem tudtunk tankolni, mert szünetet tartottak, de ugyanígy egy étteremben is a teljes személyzet távozott a hitgyakorlás idejére.
Parkoló egy turistalátványosság közelében: öt Toyota, két Hyundai a sorban
Már nők is vezethetnek
Szaúd-Arábiában 18 éves kortól lehet jogosítványt szerezni személyautó-vezetéséhez. Ez nagyon sokáig csak a férfiak privilégiuma volt, 2018 óta engedélyezett a nők számára is. Számos hölgyet láttunk vezetni, de az autóban ugyanúgy az arcukat takaró, csak szemüket szabadon hagyó nikábot viseltek, ahogy az utcán. Persze az a kevés külföldi, akit láttunk, a mifelénk szokásos öltözékben volt.
Nincs egységes ára a jogosítványnak, a nagyvárosokban drágábban, a kisebbekben olcsóbban szerezhető meg. A folyamat hasonlóan alakul, mint nálunk: van kötelező orvosi vizsgálat, aztán elméleti KRESZ-teszt és egy vezetési vizsga. A teljes költség 200-400 ezer forintnak megfelelő riál között alakul. Ezenfelül van még egy kisebb adminisztrációs díj (kb. 7-30 ezer forint), amely aszerint változik, hogy valaki kettő, öt vagy tíz évre váltaná ki a jogosítványát. Külföldön szerzett jogosítványt lehet honosíttatni.
Ez itt amerikai 91-es, ami nálunk a 95-össel azonos, a 95-ösük pedig mifelénk 98-asként ismert
Olcsó benzin
Szaúd-Arábiáé a világ egyik legnagyobb olajkészlete, ami garantálja az állam óriási bevételeit, és az olcsó belföldi üzemanyagot. Tekintve, hogy óriási olajkészleten nyugszik az ország, autózni olcsóbb, mint mifelénk, az amerikai besorolás szerinti 91-es oktánszámú (nálunk ez a 95) benzin ára: 2,18 riál (198 Ft)/liter, a 95-ösé (ez itthon a 98-as) 2,33 riál (207 Ft)/liter, a dízel pedig 1,66 riál (147 Ft)/literbe kerül.
Szaúd-Arábiában a magánautókra az első műszaki vizsga 3 év után kötelező, utána évente kell megújítani. A vizsga ára nagyjából tízezer forintnak felel meg. Ha a jármű nem megy át a vizsgálaton, a hibajavítás utáni újrázás díja kb. 3500 forint.
Ha valaki nem viszi be a járművet vizsgálatra a megkövetelt időben, a közlekedési hatóság 13-25 ezer forint közötti bírságot szab ki. Ez persze az elmélet, hiszen ahogy említettem, vidéken olyan autókat is láttunk, amelyek semmilyen vizsgán nem mennének át.
Ez a Toyota is megy még, pedig szegény már túl van élete jobbik részén
Ahogy a legtöbb forró égövi országban, itt is sok a fehér, aminek praktikus oka van: a napfényt nagyobb arányban veri vissza ez a szín, így kevésbé melegednek fel a járművek (épületek stb.), de nem mondható, hogy döntően ilyenek vannak.
Arányaiban sok a szabadidő-autó, ami itt nemcsak a divat, hanem a sivatagi körülmények miatt is alakult így. Az itt futó autók látszólag ugyanolyanok, mint Európában vagy az USA-ban, ám azokhoz képest gyakran más a műszaki tartalmuk. Így nagyobb méretű hűtő, erősebb légkondicionáló kerülhet beléjük, a modern autókban pedig az iránytű kijelzi Mekka irányát is, hogy segítse a hívők vallásgyakorlását.
Vidéken a Chevrolet Blazer és GMY Yukon modellekkel is gyakran találkozni
Szaúd-Arábiában egyértelműen a Toyota a legnépszerűbb márka az autósok körében, és az eladások nyomán a legnagyobb állomány ebből fut. 2024-ben 234 ezer Toyota kelt el, míg a második helyezett Hyundaiból 131 ezer, Kiából 63 ezer, Nissanból 47 ezer, Isuzuból 44 ezer, Fordból 42 ezer, Suzukiból 36 ezer. Természetesen a kínai márkák itt is kezdenek megjelenni, Changanból 28 ezer, Geelyből 27 ezer fogyott.
A legnépszerűbb modell egyértelműen a Toyota Camry volt 2024-ben, megelőzve a Yarist… majd a Hyundai Accent és a Toyota Hilux következik az eladási listán. A top10-be még befért a Corolla és a Land Cruiser is.
Szinte minden benzinkúthoz kapcsolódik gumis műhely, ahol becsomagolva várnak az új abroncsok
Ezek az adatok, de a személyes tapasztalatunk is majdnem stimmel, csak a területi eloszlás más. Vidéken rengeteg a Toyota, a legtöbb Hilux, de sok a Land Cruiser, látni RAV4-et, Yaris szedánt és Camryt is szép számmal. Mellettük – szemre – leginkább Hyundai személyautók, illetve Nissan és Isuzu pick-upok futnak.
A nagyobb városokban vegyesebb a kép: ott is sok a Toyota, de Hyundai is rengeteg van, amerikai autókból szintén akad, újként a Ford Mondeo ottani megfelelője, a Taurus, illetve régebbi Chevrolet, GMC SUV-k és Ford Crown Victoriák. Kínaiból nálunk ismeretlen GWM és Haval modellek láthatóak még.
Sport- vagy luxusautóból keveset láttunk, leginkább csak Dzsiddában és ott is hétvégén, akkor veszik elő őket, amikor jelentősen kisebb a forgalom.
Vannak kifjezetten szegény részek is a dúsgazdag országban
Egyelőre a külföldi autógyártók uralják az ország autópiacát, de Szaúd-Arábia, ahogy sok más területen, ezen is igyekszik változtatni. A projekt a Vision 2030 ipari diverzifikációs céljaihoz kapcsolódik. Már előrehaladott állapotban van a saját autómárkájuk fejlesztése. A Ceer közös vállalkozás a szaúdi Public Investment Fund (PIF) és a tajvani Foxconn között, és tisztán elektromos autókat épít majd. A márka neve (Ceer) arabul kb. annyit jelent, hogy „haladj előre”.
1,3 milliárd dollár befektetéssel épül a több mint 1 millió négyzetméteres üzem, amely teljes gyártást bonyolít majd, azaz lesz présüzem, karosszériaüzem, fényezőüzem és összeszerelés, valamint saját tesztpálya is. A gyártáshoz beszállítóként számos világcég kapcsolódik majd, a például Rimac szállítja a hajtásrendszereket, de a Hyundai és a BMW is érintett a projektben, az üléseket az olasz Sabelt készíti. A projekt része ugyanakkor a helyi beszállítói lánc kiépítése, és 45 százalékos helyi arány elérése.
2026-ban várható a gyártás elindulása, év elején érkeznek a prototípusok, év végén pedig már a sorozatgyártás kezdődhet. Ennek felfutása után évi 240 000 járművet készíthet majd az üzem. A tervekben SUV, ferde hátú és szedán modellek is szerepelnek.
A legfőbb látnivaló Szaúd-Arábiában:
Ha valamit nem szabad kihagyni az országban járva az Hegra (más néven Al-Hijr vagy Mada’in Salih). A Nabateus Királyság legfontosabb déli városa volt a Kr. e. 1. század és a Kr. u. 1. század között. A terület leglátványosabb örökségei a lenyűgöző sziklasírok, amelyek több mint száz, homokkőbe vájt monumentális homlokzatból állnak.
Ezek sokáig ismeretlenek voltak, és még néhány éve is szabadon lehet felfedezni, de ma sem ismerik annyian, mint a jordániai Petrát, amely az itteni helyekkel ellentétben filmben is szerepelt már, jelesül az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag címűben. A sírok rendkívül jó állapotban maradtak fenn, mert a térség száraz éghajlata és elszigeteltsége megóvta őket az eróziótól és az emberi beavatkozástól.
A hegrai sziklasírok legjellemzőbb vonása a faragott, lépcsős koronadíszítés, valamint a homlokzatok arányaiban megmutatkozó erős hellenisztikus és asszír művészeti hatás. A sírok többnyire gazdag nabateus családok megrendelésére készültek, és gyakran feliratosak, ami fontos nyelvi és történeti forrásként szolgál. A legismertebb sír a magányosan álló Qasr al-Farid, amely félig befejezett homlokzata ellenére is a nabateus építészet egyik ikonikus alkotása.
Hegra azonban nem csupán nekropolisz: a város stratégiai szerepet játszott az arab tömjénút déli részén. A kereskedelmi útvonal mentén állomáshelyként működött, ahol a karavánok pihenőt tartottak, vizet és élelmet szereztek. A település magja körül több kutat, ciszternát, csatornát és vízvezeték-rendszert tártak fel, amelyek a nabateusok fejlett vízgazdálkodási technikáját bizonyítják.
A sírhelyek faragása mindig felülről lefelé haladt, először kialakították az oromzatot, majd a pilasztereket és a keretvonalakat, végül a homlokzat alsó részét és a bejáratot. Ez a módszer biztosította, hogy a kő törése esetén a kárt minimalizálni lehessen.
