Mára teljesen természetessé vált számunkra, hogy a mindennapi életünket elektronikus eszközök hada segíti, például saját értékeink és érdekeink védelmében. Ezt a célt szolgálják az autóba szerelhető (és a különböző térfigyelő) kamerák is, amelyek segítségével meg lehet állapítani egy közúti baleset körülményeit.
A fedélzeti kamerák elsősorban abban segíthetik a használóikat, hogy – akár belföldön, akár külföldön történő – károkozás vagy baleset esetén bizonyítékként szolgáljanak. A menetrögzítővel készült felvételeket elfogadja a rendőrség, bíróság, valamint a biztosítótársaságok is, de csak akkor, ha a videó jogszerű forrásból származik.
Használhatom vagy nem?
A magyar jogban kifejezetten az autókba szerelhető fedélzeti kamerák használatára vonatkozóan nem találunk jogszabályt. Ebből következően a használatuk jogszerű, mivel azt a jog kifejezetten nem tiltja, de ebből nem következik az, hogy mindenféle korlátok és másokra való tekintet nélkül lehetne használni őket. Meg kell felelni bizonyos adatvédelmi és személyiségi jogi követelményeknek – ezekre a későbbiekben részletesebben kitérünk.
Magyarországon viszonylag laza a fedélzeti kamerákra vonatkozó szabályozás, de Ausztriában és Németországban például az ilyen eszközök használata csak szigorú megkötésekkel megengedett. Ezekben az országokban a kamerával készített felvételek kizárólag magáncélra használhatók fel, azok közzététele tilos.
A felvételek készítésével kapcsolatban a magyar szabályozás viszonylag megengedő, de vannak nagyon szigorú országok is
Portugália még szigorúbb, itt a menetrögzítő kamera birtoklása és használata is tilos. Érdekesség, hogy például Görögországban magáncélra lehet felvételt készíteni, de nyilvánosságra hozni, és még biztosítási célra használni is tilos, illetve az ilyen felvételeket kizárólag bűncselekmény esetén fogadják el bizonyítékként.
Utazás előtt érdemes tájékozódni arról, hogy az adott ország hogyan viszonyul a fedélzeti kamerákhoz, hiszen ebből akár problémák is adódhatnak. Ezen az oldalon részletesen lehet olvasni az egyes európai országok szabályairól.
A kamerával készített felvételeket használhatom a hatóságoknál?
A felvételekkel lehet hatóságokhoz fordulni, ugyanakkor semmilyen jogszabály nem kötelezi őket az ilyen felvételek elfogadására. Egy közúti baleset után segítheti a hatóságok munkáját a körülmények minél pontosabb meghatározásában, így akár át is adhatja a rendőrség a felvételeket az ügyészség számára. Végül a bíróság dönt arról, hogy ezeket elfogadja-e bizonyítékként.
A cikk szerzője, dr. Janklovics Ádám ügyvéd komoly tapasztalattal rendelkezik közlekedési joggal kapcsolatos ügyekben. A Vezess partnereként közlekedőket érintő jogi témák szakértőjeként segít olvasóinknak. A sorozat többi részét ide kattintva olvashatod.
Nemcsak közúti jogvitákban, de biztosítási ügyekben is hasznunkra válhat egy-egy ilyen felvétel, azonban ebben az esetben is lehet mérlegelés tárgya a kamerafelvétel bizonyító ereje. Kamerafelvétellel bármelyik rendőri szervnél lehet eljárást kezdeményezni, de célszerű az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz fordulni.
A feljelentésnek a saját adatainkon, elérhetőségünkön túl tartalmaznia kell a cselekmény helyét és idejét, a körülmények leírását. Ha tudjuk, akkor a forgalmi rendszámot és a másik személy adatait, továbbá a bizonyítási eszközök megjelölését, lehetőség szerint azokat csatolva a feljelentéshez. Feljelentés esetén a menetrögzítő kamerával rögzített videófelvétel is lehet bizonyítási eszköz, így ha van, elektronikusan a feljelentéshez csatolandó.
Sokan nem tudják, de az sem mindegy, hol van a kamera: a látóteret nem blokkolhatja, ezt egyes országokban szigorúan ellenőrzik
Ha a feljelentés adatai alapján a jogsértés gyanúja felmerül, a hatóság köteles lefolytatni az eljárást. Fontos megjegyezni, hogy az autó sebességét mérő fedélzeti kamera nem minősül hitelesített eszköznek: bár egy eljárásban az eszközzel mért számadatokra hivatkozhatunk, a bíróság azt nem köteles figyelembe venni.
Beperelhetnek a felvételeim miatt?
Az autós kamerák használatával kapcsolatosan a legjelentősebb jogi problémát az okozhatja, ha járókelőkről vagy a forgalomban szereplő személyekről felvételt készítünk, amihez főszabály szerint az érintett hozzájárulása szükséges. A Polgári Törvénykönyv (2:48) külön fejezetben rendelkezik a személyiségi jogokról és azok védelméről, többek közt a képmáshoz való jogról is.
De mit jelent ez a gyakorlatban? A fedélzeti kamerák használata során elkerülhetetlen, hogy a felvételen ne szerepeljenek a forgalomban részt vevő vagy más személyek. A Ptk. védelme alatt álló személyiségi jog, a képmáshoz való jog megsértését jelenti, ha egy ilyen autós kamerával készített felvételt jogszerűtlenül használnak fel (például nyilvánosságra hozzák), vagy ha az kifejezetten egy adott személyről való felvételek készítését célozza. Hivatalosan a folyamatos jelleggel készülő fedélzeti kamerás felvételeknek kis felbontásúnak kell lenniük, másodpercenként kevés képkockával. Biztosítani kell azt is, hogy más nem férhet hozzá az általunk tárolt felvételhez, amit öt munkanapon belül törölni kell.
A felvételek engedély nélküli közzététele esetén akár polgári per is indulhat. Nem érdemes tehát a fedélzeti kamerás felvételeket változtatás nélkül feltölteni az internetre, mert a felvételen szereplő személyek jogi lépéseket tehetnek. A személyiségi jogi vitákon túl adatvédelmi problémákat is okozhat a fedélzeti kamera használata, különösen más személy forgalmi rendszámának a rögzítése és annak nyilvánosságra hozatala. Korábban a Magyar Autóklub is komoly adatvédelmi aggályokat fogalmazott meg a kamerák kapcsán.
A rendszám személyes adat?
Személyes adat minden olyan információ, amely alapján az érintett közvetlen vagy közvetett módon beazonosítható, azaz bármely, az érintettre vonatkozó információ személyes adatnak minősül, a személyes adatok kezeléséhez pedig főszabály szerint az érintett hozzájárulása szükséges. A forgalmi rendszám személyes adat, mert az alapján beazonosítható a gépjármű üzembentartója, az érintett hozzájárulása nélkül tehát a rendszám kitakarása nélkül nem hozható nyilvánosságra a felvétel.
Sokan egyébként nem tudják, hogy a fedélzeti kamerák szélvédőn való rögzítése akár büntetést is vonhat maga után. Magyarországon a napellenző vonala alatt hivatalosan nem lehet elhelyezni olyan felszerelést, amely blokkolja a látóteret, de a gyakorlatban ezt nem veszik annyira szigorúan.
Ellentétben a szomszédos országokkal (Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Szerbia), ahol semmi sem lóghat a látótérbe, így a szélvédőre rögzített fedélzeti kamera miatt komoly büntetésekbe lehet belefutni. Utazás előtt érdemes utánanézni a célországban irányadó szabályoknak, illetve a konfliktusok elkerülése érdekében érdemes a kamerát mindig a belső visszapillantó tükör mögé helyezni.
