A Navitel orosz tulajdonú cég, egy nagy térképszolgáltató és navigációseszköz-gyártó. 2005 óta működnek, eddig főleg kartográfiai háttérszolgáltatóként dolgoztak, de nemrég kicsit intenzívebben kezdtek nyomulni fogyasztói termékekkel is Nyugat-Európa (de legalábbis orosz szemmel nézve nyugat) felé. Ezek közül a termékek közül elsőként egy jópofa, golyó alakú menetrögzítő kamerát mutattunk be, most pedig egy navigációs hardver-szoftver páros, egy szélvédőre tapadókorongozható tartós tablet következik.

Szép a doboz, ígéretes a cucc már felbontás előtt is

Van még az ilyesminek értelme?

Az első kérdés nem is az, hogy jó minőségű-e a kütyü, logikus-e a szoftver, pontos-e a térkép, hanem hogy kell-e még ez bárkinek is egyáltalán. Nemhogy az utólagosan beszerelhető navigációk, de még a gyári autós navik értelme is megkérdőjeleződik, amikor bárki számára elérhető INGYEN a mobiltelefonon a naprakész frissességű térképadatbázissal, szinte valós idejű forgalmi helyzetképpel felfegyverzett Google vagy Apple Maps alapú navigáció lehetősége. Magyarországon emellett nagyon népszerű a Waze alkalmazás, a dugókat dinamikusan kerülő rávezetéssel, bejelenthető traffipaxokkal, balesetekkel és a közösségi szolgáltatásban való részvétel élményével. Kinek kell hát egy klasszikus autós navi?

Azért vannak ilyen autósok! Az idősebb generációk például szeretik, ha nem a mobilt kell használni mindenre, hanem célgép végzi a célravezetést a kocsiban, a telefonnal meg lehet telefonálni és kész. A profi sofőröknél is problémás, ha a telefonnal kell megoldani mindent, nem véletlenül van a taxikban jellemzően 2-3 érintőképernyős cucc is az ablakra ragasztva. A kamionosok, teherautósok, buszsofőrök sokkal részletesebb, személyre szabottabb irányítást igényelnek (súly- és méretkorlátozások), mint amit a mezei Google Maps nyújtani tud.

Mi van a dobozban?

Szabványos rögzítéssel cuppan a tablet konzolja a tappancsos alaptartóhoz

Átlagos gyári autós navis minőségű rávezetés, extrákkal

Mobilos és gyári autós navis navigáláshoz szokott autósként tudtam értékelni az online kapcsolat és a telefontól független, letöltött térkép kezelésének közös gyorsaságát, vagy hogy nem zavart be a navigálás folyamatába, ha épp másra akartam használni a telefont vagy mondjuk át akartam kapcsolni a rádiót egy másik állomásra. De a legjobban az tetszett, hogy a Navitel tabletje az online mobilos navigálásnál jóval precízebben tudta követni az aktuális helyzetemet, nem voltak késések, nem keveredett meg a kütyü a körforgalomnál, nem kezdett pörögni a kép, ha megálltam pár pillanatra egy lámpánál.

Ezzel a célhardverrel és profi szoftverrel a kütyü egy jobb gyári, beépített autós navigáció stabilitását produkálta üzem közben, az irányítás, rávezetés pontossága össze nem mérhető az átlagos telefonos navigáláséval. A forgalmi dugókról a Navitel szoftvere is tud tájékoztatást adni, persze csak akkor, ha adunk neki nethozzáférést, akár a mobilunkon, akár saját SIM-kártyán keresztül. (A navigációs program neve egyébként rendkívül kreatív: Navitel Navigator.)

Mind az adatbevitel, mind a navigáció olyan, mint amit egy átlagos kompakt vagy középkategóriás kocsiban szoktunk tapasztalni a gyári rendszeren, csak gyorsabb a mászkálás térképnézetben ide-oda, és ha engedjük frissíteni a tabletet mindig, amikor netközelbe jut, természetesen állandóan friss marad az adatbázis.Különösen jó ez a frissesség a sebességkorlátozások és a traffipaxok terén: előbbit folyamatosan kint tarthatjuk a képernyőn navigálás vagy térképnézet közben, utóbbi közeledtét időben jelzi a rendszer, hogy le tudjunk lassítani, ha kell. Olyan trükköket, mint hangvezérlés, kézírás-beolvasás, nem tud a Navigator, de az akár ékezetek nélkül beírt címek felismerése gyors és pontos.

A megjelenítés is jobban testre szabható, mint egy gyári autós navigáció esetében. A perspektivikus kijelzés dőlésszöge állítható, meghatározhatjuk, hány km/h-s sebességtúllépésnél jelezze képpel vagy hanggal, hogy traffipaxhoz közeledünk és még számtalan paramétert állíthatunk be tetszésünk szerint. A nagyvárosokban az objektumok megjelenítése nem egy Google Street View, persze, de tájékozódni segít.

Szállásadatokat tud fogadni a Bookingról és még egész csomó online funkciót nyújt annak, aki vevő az ilyesmire

Komoly baja nincs a Navigatornak. Amíg nyomkodtam-böködtem, nem fagyott le, nem zárt be egy alkalommal sem. A néhány pici fordítási hibát és elgépelést, amit találtam, mintha direkt hagyták volna benn a fejlesztők, viccből; a kedvencem a Tracks (nyomvonal, csapás) lefordítása Sínekre:

A legviccesebb félrefordítás: Sínek lett a Tracks-ből

Nem drága, de nem is igénytelen

A Navitel termékei fizikai megjelenésükben meglepően kellemesek a szemnek, kéznek. Szívesen elviccelődtem volna a klasszikus orosz elektronikai termékekkel, ha adott volna okot ilyesmire a cucc, de nem adott. Eleve nagyon szép a doboz, igényes, rendezett a csomagolás odabent is. A tapadókorongos tartóba precízen kattan be a konzol, ebben stabilan, mégis könnyen kikaphatóan ül a nagy tablet, és a gömbcsukló szorítása is könnyen, kényelmesen oldható egy kis fordításhoz, pozicionáláshoz.

A T700 jelzésű tablettel listaáron 39 040 forintba kerül a navigációs egységcsomag, az idők végezetéig szóló térkép-frissítési licenccel együtt. Maga a hét col átmérőjű tablet ugyan az 1024×600 pixeles felbontásával, 1,3 GHz-es procijával, műanyagos tapintású, karcolódásra hajlamos érintőképernyőjével nyilván nem egy iPad, de hozza a 20-30 ezres tabletmezőny tetejét. Gumírozott hátlap-bevonatával jó a fogása, a segédfényes objektívvel lehet fotózni, videózni az alsó kategóriás tableteknek megfelelő (tré) minőségben, és még egy gyenge, de legalább létező frontkamera is bekerült a gépbe. 16 GB a háttértár, de persze SD-kártyával ez bővíthető. Az 1 GB-os RAM nem sok, de navigálásra és egy-két alkalmazás párhuzamos futtatására elég. A 2800 mAh akkukapacitás nem világbajnok, de pár óra kábelmentes üzemre azért elég.

T500 és T700: előbbinek a felbontása, utóbbinak a háttértára a jobb. A döntést annak fényében kell meghozni, hogy mennyire akarunk mást is csinálni a tablettel a navigáláson túl

Stílusban is van különbség: a T500 szálcsiszolt hatású, a T700 gumis bevonatot kapott

Általános iskolás lányaim, a kis digitális bennszülöttek csak pár pillanatig forgatták a kezükben a gépet, és adták is vissza: nem szép a képe, fakó fényképet lő és lassan tölt be kilenc másik futó app mellett a legújabb Pamkutya-videó a YT-on. Hiába magyaráztam nekik, hogy navigációs célra értelmetlen lenne atomerőművet használni az autóban. De azért megmutattam a másik gépet is, ami kicsit jobban tetszett nekik.

A Navitel egy másik tabletet is kínál alternatívaként: a T500 1280×800 pixeles kijelzője sokkal szebb képet ad, aki nem csak navigálni akar, de mondjuk kamionos és a pihenőidőben filmet nézne, játszana is a tableten, jobban jár ezzel a cuccal. A belső tárhely ugyan csak 8GB, de SD-kártyával ez is bővíthető. Természetesen mindkét tablet képes USB-s, Bluetooth-os és wifi-alapú kommunikációra, de amit egyáltalán nem vártam ebben az árban: SIM-kártyát is tudnak fogadni, képesek a navigációhoz teljesen elegendő 3G-s mobilnet-használatra is, vagyi akár telefonálni, mobilnetezni is lehet velük.

Nagy előny a gáyri navikkal szemben, hogy ezt a figyelmeztetést a tableten csak EGYSZER kell leokézni

Hogy ne csak lógjon a levegőben ez a tartóval-térképpel, fali és szivargyújtós töltővel 39 ezres ár, megnéztem, mi más van ennyiért. A Wayteq hétcolos, 1024×600 px felbontású tablet-navija a szlovák érdekeltségű Sygic szoftverével mobilnet-opció nélkül 36 ezer forinttól kapható, de ebben ne keressünk se kamerát, se 3G-konnektivitást. A Garminnál pedig 5 colos és 480×272 pixeles kijelzővel is csak valahol 60 ezernél kezdődik az élet egyáltalán.