Az elmélyülő válság és tündérmese éve

Hirtelen emlékek közt turkálva minden év elkent massza. Ha nincs zsigerig hatoló, minket közvetlenül érintő esemény, minden kör a nap körül bekerül a “jó év volt” fiókba. PEDIG! Uánanézve, archívumba túrva tűnik fel, hogy az adott 365 nap is kemény hullámvasút volt a világnak, az autóiparnak, közlekedőknek. 2009 sem kivétel.

Az év autós sztorijai

Európában 17,3%-kal kevesebb kocsit gyártottak 2009-ben, mint 2008-ban, de ezzel párhuzamosan megkezdődött a kiútkeresés, a kormányok állami támogatással, mentőcsomagokkal nyúltak a térdre rogyott gyártók hóna alá. Németországban kifejezetten sikeres volt a kormány újautó-vásárlást ösztönző programja. A 9 évesnél idősebb autók környezetkímélőbb, új modellre való cseréjéhez adott 2500 eurós támogatás nyomán Európa legnagyobb autópiaca éledezni kezdett, a francia állam 6 milliárd eurós hitellel segítette az ország munkavállalóinak együtt 10 százalékát foglalkoztató Renault-t és a Peugeot-Citroent. A gazdagok azért tovább gazdagodtak. Míg az átlagembernek termelő nagy gyártók kivérezve fetrengtek a padlón, a Ferrari nyereséget könyvelt el az év elején. Felmerült több nagy márka csődje, a General Motors került a legnehezebb helyzetbe. Szabadultak volna az Opeltől, Saabtól, havonta röppentek fel újabb hírek már megkötött, atombiztos megegyezésekről, de végül csak a Saab eladása valósult meg. A sokat kongatott vészharang és pánikhangulat ellenére, ha elbocsátásokkal, állami beavatkozással is, de döcögött tovább az autózás szekere. A 2009-es Év autója címet az Opel Insignia nyerte (a német jármű a Ford Fiestát és a Volkswagen Golfot előzte meg), de ha szigorúan vesszük, akkor 2009 eseményeihez inkább a következő évre kihirdetett győztes tartozik, mivel a szavazás végeredményét már november végén tudni lehetett.

A díj egyik alapítólapja, az Autopista árulta el korán a részleteket: a Volkswagen Polo nyerte az európai autósszakma legnevesebb elismerését, az Év Autója díjat. A döntőbe jutott hét modell közül a német autó 347 pontot gyűjtött, mögötte mindössze 10 ponttal lemaradva a Toyota iQ végzett a második, míg az Opel Astra a harmadik helyen csak 221 pontot gyűjtött. Ezt a döntést, akárcsak minden évben, sok kritika érte, a sokak által favorizált Toyota Prius harmadik generációja például az első tízbe sem került be.

Itthon történt

A magyar autósokat érintő legfontosabb változás a KRESZ-módosítás elfogadása. Ezzel több mint hatvan ponton változtak meg a közlekedés szabályai. A bringások négy sebességhatárt kaptak,  többek között  lakott területen kívül, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel, akkor 50 km/órával is hajthat, kerékpárúton viszont csak maximum 30 km/órával, ha járdán jelölték ki a biciklisek útvonalát, akkor csak 20-szal. Ekkor jelent meg a  a “nyitott kerékpársáv”, amelyet az úttest két oldalán felfestett fehér színű szaggatott vonal jelez. Emellett a kerékpárok egyirányú utcába is behajthatnak a forgalommal szemben, illetve a motorosokkal egyetemben az álló kocsisor mellett előremehetnek a piros lámpánál, valamint megszűntek a vasúti átjárók előtti kötelező sebességhatárok, helyette csak a fokozott óvatossággal történő megközelítés lett előírt.

A nehéz gazdasági helyzet ellenére folytatódott a kecskeméti Mercedes-gyár építése, 2009 őszén megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel, nagyjából 800 millió eurót fektetett be a magyarországi új üzembe a Mercedes, amit 29,7 milliárd forint (111,5 millió euró) állami támogatással segített a kormány.

Az év tesztautója

Kétségkívül az egyik legfontosabb típusa az évnek a Toyota Prius III, ami elnyerte a nem létező 2009-es Rácz Tamás-díjat. Az új Prius egy kicsit drága, nagyon jó majdnem középkategóriás autó, a hibrid rendszer immár nem kompromisszum, nem véletlenül népszerű választás a használt típusok között.

Egy racionálisan gondolkodó, jól használható családi autóra vágyó vásárló számára, érzelmektől lecsupaszított szívvel ez az egyik legjobb választás. Már kellően modern, kellően biztonságos, csendes, használható személyszállító eszköz Japánból. Akkor még fájdalmas ára volt a legkomolyabb ellenérv, de az idővel érve ma használtként egyre szélesebb rétegek számára vállalható. “14 mázsa, benzines, automata, sok 130 tempomat, előtte még több budapesti csúcs, és a mért átlag csak egy decivel több annál, amit a számítógép ígér. 5,3 liter benzin száz kilométerre” – írtuk akkor, és a típus pozitív vonásai azóta sem fakultak. A Toyota mellett meg kell említeni még a veszett vadakat, a benzinpusztítás guruló templomait, amelyekbe érdemtelen halandóként tomporunk tehettük. Szörényi Andrást a 25-40 litert zabbantó Mercedes-Benz G 55 AMG ejtette rabul, az 500 lóerővel megvadított acéltömb örök nyomként égett agyába. Másik benzinpusztító csillagként az 525 lóerős Mercedes E 63 AMG kombi emelkedik ki a mezőnyből, ennél érthetetlenebb eszközt keveset gyártottak még mosógépszállításra. Nem tesztautó, de mindenképp említésre méltó az év legérdekesebb haladásra alkalmas eszköze, a Kamov Ka-26 Helikopter. Ez a harminchat esztendős gépezet óránként 200-250 liternyi benzint önt le a torkán, de nem ám normál 95-öst, hanem spéci, LL-100-as repülőbenzint. Egy teli tank 650 liter – 260 ezer forint –, amely durván háromórányi munkára elég. De permetezés közben sosincs tele a tank, praktikus okokból –, így több vegyszert tud magával vinni – legfeljebb kétszáz liternyit tankolnak bele.

Tündérmese a Forma-1-ben

2009 hatalmas változásokat hozott a Forma-1-ben, a korábbitól jelentősen eltérő felépítésű autókkal, slick gumikon indult el a 17 futamos idény. Ebben az évben jelent meg az első KERS rendszer, jöttek a szokásos költségcsökkentő próbálkozások, a V8-as motorok fordulatszámát 18 000-re csökkentették. Ehhez a gyorsan változó környezethez a Brawn GP zseniálisan alkalmazkodott. Miután a Honda 2008 végén kiszállt, Ross Brawn jelképes összegért kapta meg a csapatot, és a szabálymódosításokat zseniális módon dupla diffúzorral kihasználó konstrukció a semmiből ugrott az élre. A hondás időszakból megtartott Jenson Button és Rubens Barrichello tarolt, az első hétből hat futamot nyertek, és egy átmeneti hullámvölgy után végül Jenson Button lett a világbajnok, a Brawn GP pedig újoncként hozta el a konstruktőri serleget. Az év legdrámaibb eseménye kétségkívül Felipe Massa Hungaroringen történt súlyos balesete. Sisakját a Rubens Barrichello Brawnjából kipattant rugó találta el, a brazil pilóta életveszélyes fejsérülést szenvedett, sokáig az Állami Egészségügyi Központban ápolták, az idény további részét pedig ki is kellett hagynia.

Már ekkor is fölreppent a hír, hogy Michael Schumacher pótolja majd a lábadozó Ferrari-pilótát, de végül az év végén lett biztos: a hétszeres világbajnok a Mercedes GP színeiben folytatja karrierjét.