Miközben az LPG-szektor, vagyis a benzinmotorokat folyékony kőolajipari gáz-üzemre átalakító kisipar épp letérdelt a bejelentett 2013-as jövedéki adó-növelés hírére, egy másik autógáz-üzletág erősen feljövőben van. Sűrített földgázzal, CNG-vel Magyarországon még nem olyan egyszerű az élet, mint az LPG-vel, de sokakat vonz a lehetőség, hogy egy átlagos 1,6 literes benzines személyautóval 1400-1600 forintból, a benzinhez képest féláron tegyenek meg száz kilométert.

Nemrég egy cseh tanulmányúton vehettünk részt egy gázsűrítő- és töltőberendezéseket forgalmazó cég meghívására. Az első hallásra kevéssé izgalmas témából még számomra is meglepetésként már-már érdekesre sikeredett cikket elolvasta Bálint Norbert, a Főgáz szóvivője, aki mellesleg a cég földgázt autók hajtására alkalmassá tévő leányvállalatának az ügyvezetője is, és meghívott, hogy csodáljam meg a Kőbányai úti MOL-kútnál üzemelő töltőállomásukat. Elmentem.

A Kőbányai úti töltőállomás olasz gyártmány, de globális világunkban természetes módon még Made in USA feliratú alkatrészek is feltűnnek a rendszerben. A gázsűrítés és tankolás folyamata a 6 bar nyomású ipari gázcsatlakozással kezdődik. A földgáz egy szűrőn keresztül jut el a hangszigetelt konténerben lévő, háromfázisú dugattyús kompresszorhoz. A gyönyörű, csillogó házú, 75 kW teljesítményű villanymotoros szerkezet 200 barig képes elősűríteni a gázt, a végső nyomást egy hidraulikus kompresszor állítja be, ez tölti 250 barra a puffertartályokat. A 17 kilowattos hidraulikus sűrítő, ha gyorsan kell sok gáz, a nagy kompresszor középső fokozatából is képes közvetlenül végsűríteni.

A gáz innen rövid föld alatti vezetéken jut a töltőoszlopig, ahol egy átfolyásmérőn és pneumatikus működtetésű, elektronikusan vezérelt szelepeken át jut az autók tankjába. A kúton a legelterjedtebb személyautó-csatlakozóktól a legritkább busz-tanksapkákig szinte bármire rá tudnak csatlakozni. Impozáns kis szerkezet a félkilós adapter, mely egy szimpla szűkítő közdarab – és 1200 euróért adja a német gyártó.

A töltőállomás gyártója arra is gondolt, hogy a tankolás után a kútoszlop elzárószelepétől a tankig terjedő negyvencentis csődarabban maradó metán se jusson ki üvegházhatást növelni a szabadba. A maradék gázt egy külön rendszeren keresztül visszaszippantja és újra besűríti a kompresszortelep. A töltőállomás kapacitása 260 m3/óra, másképpen nagyjából 10 személyautó megtankolása óránként.

Mindez pedig került 80 millió forintba. Ezen túl évi  4,6 millió a gázhálózat rendelkezésre állási díja, 700 ezer forint az elektromos hálózati csatlakozás alapdíja. A rezsihez még hozzájön a havi 50-70 ezer forintos villanyszámla és a kútkezelő bére: Magyarországon nem szabad gázt önkiszolgáló rendszerben tankolni.

És most fogom elárulni, miért kerül itt száz forinttal többe egy kiló gáz, mint Győrben, 130-cal többe, mint Szegeden. A Főgáz CNG-vállalkozása teljesen piaci vállalkozás, a beruházó elvárja tőle, hogy saját lábán állva termelje vissza belátható időn belül a beruházás költségeit. És mivel Budapest Győrtől is, Szegedtől is elég messze esik, mivel nincs konkurencia, és mivel a CNG még 345 forintos áron is olcsóbb a benzinnél, dízelnél, és száz kilométerre – hozzávetőlegesen – 6-7 kiló gáz elég abba a motorba, ami 7-8 liter benzint enne meg ugyanezen a távon, az emberek jönnek és tankolnak. Közben persze káromkodnak, és a fogaik között szűrögetik, hogy pofátlanság, de ez van – ez a kapitalizmus.

Júliusban 1750 tankolás volt a Kőbányai úton, ennek mintegy tizede ment a Főgáz saját flottájába (Ducatók, Zafirák) – a többit taxisok vitték el, és olyan magánemberek, mint például János, a zöld E36-os Compact BMW tulajdonosa.

János rutinszerűen hozta ide megtankolni 12 éves, pazar állapotú BMW-jét. Szívesen mondta el az érdeklődő újságírónak, hogy tudatosan kereste a kocsit a német piacokon, a gyárilag CNG-üzemű kocsi (a 316g jelzés is gyári) mintegy reklámautója passzívház-tervező és zöld energetikai rendszerekkel foglalkozó irodájának. Az eleve nem túl tágas 3-as Compact földgázüzemmel csak kétüléses, a gyár futárautónak szánta tervezésekor. A BMW 11-12 kiló metánnal kímélő országúti üzemben akár 300 km feletti hatótávot is elér, de ha elfogy a gáz, az 55 literes gyári benzintank mindig rendelkezésre áll. 900 ezer forintért állt magyar rendszámmal, frissen vizsgázva szolgálatba a szép kis zöld – naná – autó; komolyan mondom, egész megkívántam.

Aki CNG-s autót szeretne, az ilyen BMW-ken kívül Fiatokat, Skodákat is talál szép számmal a német, alkalmanként a magyar használtautó-kereső oldalakon.

Érdemes lehet elgondolkodni a dolgon, mert még a budapesti 345 forintos kilónkénti áron is jó üzlet gázzal autózni, a győri 250 és a szegedi 220 forintos áron pedig már-már meseszerűen alacsonyra szorítható le az üzemeltetési költség.

A gyári CNG-rendszerek mellett persze utólagos átalakítás is lehetséges, egy átlagos négyhengeres benzines autót 3-400 ezer forintért lehet elgázosítani. Akinek messze van a mindössze 3 darab magyar töltőállomás valamelyike, a földgázhálózatra csatlakoztatható otthoni kompresszorral is tankolhat, mely egy éjszaka alatt képes teletermelni a kocsi tankját. Ennek ára 750 ezer forint.

Már csak arra vagyunk kíváncsiak, mikor rondít bele a Zállam valami jó kis drasztikus jövedéki adó-emeléssel ebbe az autós paradicsomba. Szerintetek?