Közel száz éve 1925. szeptember 5-én helyezték forgalomba azt a Peugeot 172R kabriót, amely most hazánkban keresi új gazdáját. A francia járgány eredetileg Montbéliard utcáit koptatta, egy évszázaddal később viszont egy magyar veteránrajongó kezei között kelt új életre.

Kovács Tamás, a Peugeot magyar tulajához a karosszéria már felújított állapotban került, de a mechanika – motor, váltó, futómű, kardántengely, önindító és mágnesgyújtás – már a saját és gyerekkori barátja munkáját dicséri. A teljes motorfelújítás után az autó ma már megbízhatóan működik – feltéve, ha a bátor sofőr ért az autó nyelvén, mert a százéves Peugeot nem alkalmazkodik senkihez.

Ahogy a Peugeot közleménye bemutatja a 172-esből 1925 és 1929 között 7300 példány készült – zömében négyszemélyes zárt kivitelben. A muzeális minősítés miatt Kovács úr, az alváz és motorszám alapján lekérte a Peugeot múzeumból az eladás pontos dátumát, illetve a helyszínt. Érdekesség, hogy az autó első otthona ma egy Peugeot-múzeum helyszíne.

Motorja 720 cm³-es, amely 11,5 lóerőt présel ki magából. Ez manapság már robotfűnyíróban is kevéske, de 1925-ben elég volt, hogy a kocsi elérje a 60 km/órás sebességet. ehhez persze hosszú egyenes és 37,5 másodperce kellett. Igaz, a jelenlegi tulaj szerint 50 fölött már nem igazán biztonságos.

13 fotó

Már csak azért sem mert csak a hátsó kerekek fékezettek, méghozzá két nagyjából húszcentis dobfékkel. Az autó előrelátó sofőrt kíván, aki nemcsak tartja a követési távolságot, hanem nagy ráhagyással kezdi meg a fékezési manővert

A háromfokozatú váltó sem az, amit a mai autókban megszoktunk. Az előremenethez hátra kell húzni a kart, az üres utána jön, aztán pedig az egyes, kettes és hármas. De a pedálok is összekeveredtek, a gázpedál van középen, a fék pedig jobbra. Ez a Peugeot alaposan megdolgoztatja a mai sofőrt, már vezetés előtt is.

Hiszen be is kell indítani, amihez van kurbli és önindító is. A kurblizás kétszemélyes mutatvány – a pár balszerencsés tagja tekeri a vasat, míg a másik enyhe gázt ad.

Az autó jelenlegi gumijait az eredeti mintázattal a Michelin gyártotta újra – öt darabot, hogy legyen tartalék. A felszereléskor azonban kiderült: a hátsó kerekek mérete kicsit eltér az elsőkétől, így kettőt újra kellett gyártani.

Utastere puritán, ülései nem állíthatók, ha valaki alacsonyabb, gondja lehet a pedálokkal.  Műszerfal egyszerű: nyomógombos indítás, gyújtáskapcsoló, kétállású világításkapcsoló és két műszer. Az egyik kézi felhúzású óra – pont, mint a nemes karórák -, felhúzás után néhány napig mutatja az időt. A másik a sebességet és a megtett kilométereket jelzi, de azt is mutatja, hogy mikor kellene fokozatot váltani.

A műszerfal közepén térképolvasó lámpa is helyet kapott, az ülések alatt pedig ott a szerszámokat rejtő fából készült rekesz.  A barna oldaltáska az utasok holminak készült.  

A Peugeot 172R magyar története 2006-ban kezdődött, amikor megérkezett Teneriféről. A muzeális minősítés és OT rendszám megszerzése két évig tartó procedúra volt – részben azért, mert az első fékek hiánya komoly akadályt jelentett. Az autó ma már muzeális minősítésű, és időnként kiállításokra vagy veterán találkozókra gurul ki a garázsból. A tulajdonos öt év után már fontolgatja az eladást (ezen a linken tekinthető meg a hirdetése)

Ez az autó nemcsak műtárgy, hanem időgép is: megmutatja, milyen volt, amikor még nem az adaptív sebességtartó figyelt helyetted, hanem a túlélésért tapostad a féket. Már ha épp fogott.

Belevágnál az oldtimerezésbe, 2025-től már az alábbi cikkben felsorolt autók is alkalmasak lehetnek: