1988. július 26-án a szokásosnál kicsit terebélyesebb apróhirdetés jelent meg a Petőfi Népe című folyóiratban, amelyet az Arcanum Újságok segítségével szemléztünk. „Eladó két szoba, összkomfortos ház, 800 négyszögöles telekkel, szőlővel betelepítve. Kertészkedésre kiváló. Beköltözés ősszel. Ugyancsak eladó vagy IFA billencsre, Csepel billencsre cserélhető megegyezéssel 1500-as Zsiguli, megkímélt állapotban” – fogalmazott hirdetésében egy csengődi lakos. Valaki tehát komoly karrierváltáson gondolkodott, ráadásul még egy személygépkocsit is becserélt volna egy IFA vagy Csepel billencsre.
Bár a hirdetésben nem nevezték meg, könnyen lehet, hogy a Csepel D–752-esről volt szó. Arról a teherautó-típusról, amelyből még egy működőképes változatot biztosan őriz a Tölgyes Csárda. Ott nemrég pont egy ilyet indítottak be.
A D–752-es a D–750-es széria tagja volt. Kezdetben nyerges vontatós, platós, illetve tartályos változatban készült. Később tovább bővült a kínálat a rönkszállító, a konténerszállító, valamint a darus, billenőteknős változatokkal. Utóbbi egy kifejezetten érdekes konstrukciót képviselt. A D–752.20 típus 8150 mm hosszú, 2500 mm széles és 3100 mm magas volt. Önsúlya elérte a 8600 kilogrammot, de akár 7100 kilogrammnyi rakomány szállítására is alkalmas volt. A teherautó 4995×2370×850 mm méretű, hegesztett kivitelű, bordázott acélszerkezetből készített billenőteknővel volt ellátva. A fülke mögött pedig egy KCR 600 típusú Kaposgép járműdaru is rendelkezésre állt.
A D–752-es hajtásáról Rába MAN D-2156 HM6 típusú dízelmotor gondoskodott, amely 2200 percenkénti fordulatszám mellett 200 lóerős (147 kW) teljesítmény leadására volt képes. Az erőforráshoz a Csepel Autógyár saját gyártmányú váltóműve csatlakozott.
„A 6+1 fokozatú szinkronizált, Csepel-ZF SG-90 U jelű váltóval, 300 Nm levehető nyomatékú mellékhajtóművel, hidraulikus szervokormánnyal és kétkörös, automatikus fékerőszabályozóval készülő légfékberendezéssel, valamint 24 V-os elektromos berendezésekkel készülő korszerű jármű 80 km/h végsebesség elérésére képes” – jegyezte fel a típussal kapcsolatban Kolossváry Pál, a Járművek és építőgépek című folyóiratban. Érdekesség, hogy 1983-ban a Csepel Autógyár különdíjban is részesült.
„A Csepel Autógyár vásárdíjas osztóműve háromtengelyes, körmös kapcsolású, ferde fogazású homlokkerekekkel készülő szerkezet, amely univerzális kialakítású, megfelelő kerékpárcserével százon felüli áttéttelvariáció képzésére alkalmas, nagymértékben fokozza a jármű terepjáró képességét, és kiváló mászósebességet is produkál” – írta a teherautóról a szakember.
A Csepel D–752-esről még a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején is jelentek meg hirdetések a nyomtatott lapokban. Használtan is kifejezetten népszerű volt.
