Lassan ott tartunk, hogy a megjelenő, illetve megjelenésre váró F1-es mozgóképes alkotásokkal Dunát lehet rekeszteni. Még ha a Drive to Survive-ot nem is vesszük ide, a Netflixen akkor is megtaláljuk a Senna-sorozatot, az Andrea Kimi Antonelli-féle rövid alkotást, vagy pár éve a Michael Schumacherről szóló dokumentumfilmet. Ezenfelül természetesen ott volt az Oscar-díjig is eljutó F1-film Brad Pitt főszereplésével, melynek minden bizonnyal folytatása is lesz.
Ha csak a Schumacherrel foglalkozó filmeket nézzük, akkor az említett dokumentumfilm mellett számításba vehetjük azt a rövidfilmet, melyen egy bolgár filmes csapat dolgozik, de készült már egy német dokusorozat is pár éve. Most a Netflix újra megpiszkálta az F1-es parazsat, és a hétszeres világbajnok első bajnoki évére, 1994-re fókuszáltak alkotásukban, az október 2-án megjelenő Schumacher 1994 – Egy legenda születéseben.




Az év sztoriját az F1-et közelebbről követők ismerhetik: 1994 fő bajnokesélyese Ayrton Senna volt, aki frissen igazolt az elmúlt éveket domináló Williamshez. A szabályváltozásokra azonban nem ők készültek fel a legjobban, hanem a Benetton, ahol a feltörekvő csillag, Schumacher jött és hengerelt is a szezon első felében. A bajnoki meccs Sennával elmaradt a brazil legenda imolai halála miatt, mely egyébként magát Schumachert is megrázta – jól mutatja ezt ez a hat évvel későbbi jelenet is, amikor beérte Sennát a győztesek örökranglistáján:
Schumacher aztán kapott kihívót a szintén williamses Damon Hill személyében, aki sokat hozott rajta a bajnokságban azokon a futamokon, amikor a németet kizárták, vagy ahol el sem indulhatott büntetés miatt. Végül a szezon utolsó futamán egy, a bajnokaspiránsok közti ütközés tett pontot a szezonra, Schumacher felé billentve a mérleget.
Michael Schumacher és Damon Hill (Kép: Melchert Harry/picture alliance via Getty Images)
Új hangulat és szemszög
Az 1 óra 47 perc hosszúságú dokumentumfilmben annyira nem bontották ki az 1994-es szezont részletesen, futamról futamra haladva, mint amit esetleg a cím sugallna, megmaradtak az évad fő kapaszkodóinál. Sokkal jobban kivesézték viszont azt a korszakot és a miliőt, amiben a Benetton és Schumacher létezett akkoriban a Forma-1-ben. Utóbbiban olyan személyek segítettek, mint az akkori csapatfőnök Flavio Briatore, a technikai főnök Pat Symonds, de megszólaltattak a készítők akkor a csapatnál dolgozó (és a híres hockenheimi bokszutcai tűzben meggyulladó) szerelőt és szakácsokat is.
Jos Verstappen autója kigyullad 1994-ben Hockenheimben (Kép: Bernd Weissbrod/picture alliance via Getty Images)
Fontos különbség a legtöbb elérhető F1-es dokumentumfilmmel, és a mai F1-es hírközléssel és -közvetítéssel szemben az is, hogy az alkotók nem britek, hanem németek. Ennek hozadéka nem feltétlenül az, hogy más szemszögből is megismerhetőek az 1994-es események, mert az várható volt, hogy a Benetton az évi csalással kapcsolatos dolgaira tagadó és elutasító válaszok érkeznek. Ebben a tekintetben a film elfogult.
Erénye sokkal inkább az, hogy megmutatta, hogyan is épült fel a Schumacher-mánia Németországban: az egyszerű kölni gyerekből egy csapásra országos híresség lett, akit egyik tévéműsorból a másikba hívtak, a bulvár pedig egyaránt simogatta és tépte, függően attól, hogy alakultak a dolgai a pályán. Elképesztő például, hogy a német rajongók szó szerint fel akarták gyújtani a hockenheimi pályát, ha nem engedték volna a frissen eltiltott Schumachert versenyezni. Ennek a világnak a kibontásában az egykori német RTL-es F1-es riporterek és kommentátorok működtek közre.
Michael Schumacher és Kai Ebel, a német RTL riportere (Kép: Jean-Marc ZAORSKI/Gamma-Rapho via Getty Images)
A produkció készítőinek amiatt is járhat a kalapemelés, mert sikerült tényleg fontos szereplőket kamera elé ültetniük – kit rövidebb, kit hosszabb időre. Corinna, Schumacher felesége sok képernyőidőt kapott, és üdítő volt azt látni, hogy képes boldogan beszélni erről az időszakról – annak fényében is, hogy Senna balesete kapcsán a tragédia, mint téma előkerült, és nem lehetett nem elvonatkoztatni az elvesztés gondolatát Schumacher jelenlegi állapotától. Corinna abban is sokat hozzátett az eredményhez, hogy a film így tényleg személyes hangvételű és közvetlen lett, nem egy nagyon kielemzős-szakértős valami, hisz ő is ott volt az események középpontjában.
Willi Weber, Michael Schumacher és Corinna (Kép: Maher Attar/Sygma via Getty Images)
Bekerült a filmbe a Schumacher-család által már évek óta kevésbé szívesen látott korábbi menedzser Willi Weber is, aki leginkább az Elvis-filmben Tom Hanks által alakított, visszatetszést keltő Tom Parker ezredes karakterét hozta bizonyos megszólalásaival. Ő azonban így is többet tett az eredményhez, mint a meg-megjelenő David Coulthard, a korábbi F1-vezér Bernie Ecclestone, valamint részben a brit oldalt képviselve James Allen brit F1-es újságíró és korábbi kommentátor. Lehet mondani, hogy a nézőpontok egyensúlyára törekedtek ezzel, de inkább csak a stáblista hosszát növelték nagy nevekkel.
Mindent egybevéve a Schumacher 1994 – Egy legenda születése abszolút nézésre érdemes. A képi világ gyönyörű, rengeteg a régi, ritkán vagy korábban egyáltalán nem látható felvétel, melyeket egytől egyig kiváló minőségűre javítottak digitálisan, így akár már csak ezek miatt is megér egy próbát.
A Schumacherről készült korábbi Netflix-dokumentumfilmből kifejezetten sok újdonság kiderült a hétszeres világbajnokról:






