Manapság már egy új lakás vásárlásánál vagy ház építésénél kizárólag kondenzációs elven működő gázkazánokat építenek be, de rengeteg olyan háztartás van még az országban, ahol hagyományos, elavultabb technológiával dolgozó gázkazánokkal fűtik a radiátorokat és a használati vizet. Mondunk néhány tényt, amivel nehéz lesz vitatkozni, ha arról van szó, hogy miért ne cseréld le a régi kazánodat kondenzációsra, vagy miért a gázfűtést válaszd – például a szilárd tüzelésű megoldások helyett -, ha felújítasz vagy építkezel.

Aki odafigyelt fizika- és kémiaórán, annak nem lesz újdonság, de nem árt, ha felelevenítjük:

A kondenzáció a párolgás ellentétes folyamata. Ha egy zárt térben a gőzmolekulák nem tudnak elszökni, akkor ahogy a számuk nő, idővel beleütköznek a folyadék felületébe és kicsapódnak, újra folyadékká válnak. Mivel a gőzmolekuláknak magasabb az energiájuk, mint a folyadéknak, ezért amikor a kicsapódás során újra a folyadék részévé válnak, energia szabadul fel. Ezt a plusz energiát használják fel a kondenzációs gázkazánok.

A régebbi kazánok többsége nyílt égésterű, vagyis annak a helyiségnek a levegőjét használják fel az égéshez, ahová telepítve vannak. A füstelvezetés egy nagy méretű kéményen keresztül történik. Ezzel ellentétben a zárt égésterű gázkazánok már az égéshez szükséges levegőt is a kéményen, egy kettéosztott csövön keresztül szívják. A füstelvezetés ilyenkor egy beépített ventilátor segítségével történik, ezért hívják őket turbós kazánoknak.

Ezek a kazánok a gázt elégetik, majd az égésterméket a kéményen keresztül gravitációs huzattal, vagy ventilátorral kivezetik. Mindkét hagyományos gázkazántípus hatásfoka maximum 90% körüli. A kibocsátott füstgáz hőmérséklete pedig 90-150 Celsius-fokos marad, ez kerül a levegőbe, ezt az energiát veszítjük el. De miért tennénk ilyen butaságot? Na itt jön képbe a kondenzációs kazán, amely ezt a meleg füstöt is felhasználja a fűtéshez.

Ez az egyszerű videó remekül bemutatja a kondenzáció folyamatát:

 

Szóval az már mindenki számára érthető, hogy a kazán gázt éget el, ehhez az égéshez levegőre van szükség és végül az égésterméknek vissza kell jutnia a levegőbe. A kondenzációs kazán működésében annyi csavar van, hogy az égésterméket tartalmazó füstgázt lehűti a készüléken belül, így a kondenzációkor felszabaduló energiát is hasznosítja. Így a távozó füst már alacsonyabb hőmérsékletű lesz, ami jobb a környezetnek, jobb a kéménynek – hiszen még a berendezésen belül megtörtént a kondenzáció, nem a kémény fala kapja a savas lecsapódást -, és végső soron jobb a pénztárcánknak. Hiszen a kondenzációs kazán nemcsak a fűtőanyagból nyer hőt, hanem az égéstermékből is, így ez a két hatás összeadódik, szóval akár 110%-os hatásfokot is képes elérni egy ilyen masina.

Arról nem is beszélve, hogy nem tesszük tönkre idő előtt a kéményünket, hiszen a savas kémhatású kondenzátum elvezetéséről is gondoskodik a kazán – a hagyományos kazánok esetén ez a kémény belső falán csapódott le –, a készülék egyszerűen kicsepegteti azt, általában közvetlenül a csatornába vezetve.

Igen ám, de mi van akkor, ha én olcsóbban tudok például tűzifához jutni, mint amennyibe a gáz kerül?

A szilárd tüzelésű kazánoknál nem csak a fűtőanyag bekerülési költségét kell figyelembe venni, hiszen azt a fát (vagy éppenséggel szenet, bálát, brikettet) a helyszínre kell szállítani, méretre vágni, hasogatni, tárolni kell, bepakolni egy száraz helyre, aztán a kazánhoz hordani. Ez mind-mind idő és fizikai munka befektetéssel jár, ahhoz képest, hogy a gázkazánnál egyetlen gombot kell megnyomni a termosztáton és máris melegszik a radiátor.

Arról nem is beszélve, hogy ha nem teljesen száraz fával fűtünk, az jobban megterheli a környezetet, mint bármelyik gázüzemű kazán. És amíg a kondenzációs gázkészülékek kényelmesen elférnek a falon, úgy a szilárd tüzelésű kazánoknak sokkal több helyre van szükségük.

Így spórolhatsz hatékonyan a fűtéssel 1

Ez a kép remekül demonstrálja, hogy a kondenzációs kazán simán elfér a mosókonyha falán

Azt pedig mindenkinek észben kell tartania, hogy lehet bármilyen fűtőrendszer a házban, ha nincs megfelelően szigetelve az épület, akkor a fűtés sem lesz hatékony és az “utcát” fogjuk melegíteni. A megfelelő hőszigetelés – gondolok itt arra, hogy minimum 10-15 centi kőzetgyapot a falakon és 30 centi a padlástérben, vagy lapos tetőnél a tetőn – önmagában 25-30 százalékkal csökkenti az energiafogyasztást, így akár 3-4 év alatt is megtérülhet az a befektetés, amelyet szigetelésre fordítottunk. A megfelelően kivitelezett szigeteléssel nemcsak a meleget tarthatjuk bent, nyáron pedig megóvhatjuk a lakótereket a felmelegedéstől, hanem a falak penészedésének is elejét vehetjük.

De egy felújításnál a nyílászárókat is szükséges cserélni, amennyiben azok már nem zárnak százszázalékosan, hiszen ezeken is rengeteg hőt veszíthetünk el, amely végül a pénztárcánkban fog lecsapódni, akárcsak a kondenzvíz a kazánokban.