Bár a szovjet gyártmányú teherautókat sokan ismerik idehaza a kötelező szolgálatos emlékeikből, ez azonban már nem feltétlenül mondható el az ukrán gyártmányokról. Holott keleti szomszédunknak sem kell szégyenkezni ha a több tíz tonnás, mindenen átgázoló monstrumokról van szó. A Kremencsukban található, 1945-ben alapított, nehéz teherjárművek gyártására szakosodott AvtoKrAZ első modellje a KrAZ-222 volt. Furcsa mód ennek megjelenésére az ’50-es évek közepéig kellett várni, előtte ugyanis a gyár kizárólag hídelemek összeszerelésével, valamint kombájnok gyártásával foglalkozott.

A teherautó-gyártás beindításához a ma már Oroszországban található jaroszlavi motorgyárból (JaMZ) telepítettek át eszközöket, így lényegében az ukrán teherautókat is szovjet technológiával készítették. Igaz, ez sokkal inkább előnyére vált a cégnek, mintsem hátrányára. 1969-ben kezdődött a KraAZ-255-ös teherautó gyártása, majd 1982-ben bemutatták a KrAZ-260-as sorozatot. Utóbbi kettőből hajdanán a Magyar Honvédség is vásárolt, sőt ezek máig üzemelnek kis hazánkban.

A fenti modellek közül a legkésőbbi, azaz a 260-as számított igazán kiforrott típusnak. A modellt 1985-ben mutatták be a nyilvánosságnak egy Vörös téri díszszemlén, amikor ez a jármű vontatta a 152 milliméteres, 2A36-os nukleáris lőszer tüzelésére alkalmas tábori ágyúkat. A KrAZ-260-as teljes rakománnyal megterhelve még további 10 ezer kilogramm vontatására volt alkalmas, míg önmagában közel 30 ezer kilogrammot volt képes cipelni.

2 fotó

A KrAZ-260-as megjelenésében emlékeztet elődtípusára, a 255-ösre, a motorházat azonban szögletesebbre tervezték, hogy beférjen a turbófeltöltős 288 lóerős, YaMZ-238L típusú motor. A nyolchengeres, 14,86 literes erőforrás mellé egy 8+1 fokozattal ellátott manuális váltót építettek be. A közel 80 kilométer/órás végsebességgel rendelkező jármű fordulóköre 27 méter volt. A 10 méter hosszú, 2,7 méter széles és 3 méter magas nehéz teherautó viszonylag tágas fülkével rendelkezett, hiszen a sofőr mellett két ember is elfért.

A KrAZ-260-as a maga idejében olyan volt, mint a többszörös nehézsúlyú világbajnok, az “acélökölnek” is nevezett Vitalij Klicsko. Azonban a posztszovjet térségen, valamint a Szovjetunión kívül máshol nem vettek részt a súlyos fegyvertömegek megmozgatásában. A kremencsuki gyár 2006-ban készítette el a nyolcvanezredik teherautót.