Csehszlovák lánctalpas traktor, elektromos hajtással. Nem egy bonyolult darab, cserébe erős, és zajos.

Az esztétikai élményen túl egyebet is nyújt a kis lánctalpas. Képes előre és hátra haladni, és kockavárakat rombolni.

A vezérlésért felelős éles peremű fémlap gyermekvédelmi gumisapkát is kapott. Kellett is neki.

Muszáj volt szétszednem, mert a fogaskerekekre ráfért egy kis tisztítás. Összesen egyetlen lemezcsavart kellett kitekerni és máris darabokban volt a bonyolult szerkezet. A figyelmes szemlélő kiszúrhatja a rafinált, hajlított tengelyt az elem előtt.

Hanyagul rávésett ár. Valakinek van fogalma róla, hogy ez akkor mivel volt egyenértékű?

Üzemszerű a felfelé hézagos tetőszerkezet, nem a pusztító gyermekkezek tették ezt vele.

A sofőr a kínai játékautós-hagyományokhoz illően deréktól lefelé nincs

Ez a játék sajnos nem működik, hiányzik a bolygóműves futómű egyik kereke. De a motor zúg, a lámpák világítanak.

A fiúkat már korán hozzá kellett szoktatni a katonásdihoz. Emlékeim szerint hasonlóval terrorizáltuk a barátomék macskáját.

Egy mai játékgyártót megnéznék, aki hasonló méretű és anyagú és funkciójú rakétakilövővel be merne kopogtatni a gyermekjáték-engedélyeztetési-hivatalba.

Az apró, réz fogaskerék felel a hajtásért. A tengelyt a távirányító fémnyelve mozgatja jobbra, balra, így kap hajtást először az egyik, majd mindkét oldalon a lánctalp. Sajnos egymással szembe így nem tudnak forogni, tehát helyben megfordulásra képtelen a gépezet.

Érdekes megoldással kanyarodik a szerkezet, ugyanis ha megnyomjuk az előre-hátra gombot, akkor csak a motor búg fel. Az éles fémnyelvet meghúzva először az egyik oldali lánctalp kap hajtást, ha a kart tovább húzzuk, akkor megy egyenesen, ha még egy kicsit cibáljuk, akkor a másik irányba fordul. Elméletileg lőni is tud, de a törékeny rakéta miatt ezt a funkciót nem próbáltuk ki.

A piros fényezés a harctéren nem biztos, hogy a legjobb választás, de a katonalányok biztos ettől indulnak be.

A De Tomaso Mangusta nem a pincéből került elő, hanem Szörényi kolléga gyermekkorának kultikus darabja. De persze volt ilyenem nekem is. Mint akkoriban minden fiúgyermeknek.

Anno nem volt divat a peres gumi. Az inkább kicsi felnikre hatalmas, húsos gumiabroncsok kerültek, igazán kalandossá téve a száguldást.

Nyitható ajtók mögött a kopogós műanyagból készült belső. Valamiféle műszerfal is került bele, de nem bonyolították túl a dolgot.

Nyitható a kisautó csomagtartója is. Emlékszem, mennyire csalódott voltam, amikor több próba után sem fért bele a fura formájú rekeszbe a tartalék lapos elem.

Itt már túl vagyunk egy futóműfelújításon, de még néhány forrasztás szükséges ahhoz, hogy újra használható legyen a kis sportkocsi