A fogyasztáscsökkentés örök vitatéma, és forró kérdéskör az autózás világában. Vannak a józan tanácsok, a minimális benzinpárán éldegélő gyári konstrukciók, de valahogy mindig van egy olyan rétege a közlekedőknek akik azonnali csodát várnak. 

Hozzájuk szólnak a csodát hirdető termékek, kütyük, kiegészítők, amelyek azonnali javulást, spórolást ígérnek. Vajon a Fuel Shark, az OBD2-es portba dugható “okosítók”, vagy a 2G Fuel Saver tényleg képesek lejjebb tornázni a fogyasztást? A rövid válasz: egyáltalán nem. 

Ezzel foglalkoztunk már mi is több körben, többször bizonyítva a válasz helyességét, de ezek az átverések mégse tűntek el. Aki nekünk nem hisz, most egy amerikai tesztet is megnézhet, ami ugyanarra az eredményre jutott, mint a Vezess.

Nincs csodaszer

A Project Farm ráadásul nem teljesen haszontalan, leső ránézésre is átveréssel csábító kütyüket tesztelt. AZ egymás utáni, szigorúan mért tesztkörökön olyan szerkezeteket építettek be, amelyek legalább fizikai alapműködésük szerint valamilyen szinten optimalizálják egy belső égésű hajtáslánc működését.

Csakhogy a videóból gyorsan kiderül: azok a dolgok, amik ténylegesen csökkentik a fogyasztást, nagyságrendekkel többe kerülnek, mint a neten hirdetett 7 000 forintos csodakütyük.

Ha valós eredményt akarunk, teljesítménynövelő hardveres módosításokhoz kell nyúlnunk, amelyek javítják a motor légáramlását. A teszt során kizárólag a következő három tétel hozott mérhető sikert:

  • Növelt áteresztőképességű, sport kipufogórendszer
  • Direktszűrős, hideglevegős szívórendszer
  • Fogyasztásra optimalizált motorvezérlő (ECU) programozás

A mérésekhez a csatorna egy tekintélyes múltú, 513 000 kilométert (319 000 mérföldet) futott, benga nagy Chevy Suburbant használt. Az alapfogyasztás 13,8 l/100 km volt – valljuk be, ennél rosszabb eredményt nehéz lett volna produkálni.

Miután beszereltek durván 185 000 forintnyi légáramlás-javító alkatrészt, a gigantikus terepjáró fogyasztása 13,3 l/100 km-re javult.

A módosítások után egyértelművé vált, hogy a gyári motorvezérlő nem tud megfelelően kompenzálni a megnövekedett be- és kiáramló levegőmennyiséghez. Ezért egy Superchips tuner segítségével, további 166 000 forintért  rátöltöttek egy optimalizált programot a régi ECU-ra.

Itt jött az áttörés: a fogyasztás érezhetően, 12,5 l/100 km-re esett vissza, ami már jelentős javulás. Bár a befektetés itt gyorsabban térül meg, a módosítások teljes költsége ekkorra már elérte a 351 000 forintot. Így nagyjából 54 Ft/km-es üzemanyagköltség mellett is körülbelül 65 500 kilométert kellene autózni, hogy a tuning ára nullszaldós legyen.

A valódi megoldás bennünk van

A Project Farm az utolsó tesztkörre egy egészen más megközelítést választott: semmit nem szereltek az autóra, csupán a maximális megengedett értékre fújták a gumiabroncsokat (csökkentve a gördülési ellenállást), az autópályás tempót pedig 113 km/h-ról visszavették 101 km/h-ra.

Az eredmény magáért beszél: ez hozta a teszt messze legnagyobb ugrását. A Suburban fogyasztása bezuhant 11,5 l/100 km-re (20,39 MPG), a kilométerenkénti üzemanyagköltség pedig 49 forintra csökkent. Ezekkel az egyszerű vezetői attitűdváltásokkal már elég lenne mindössze 36 500 kilométert megtenni a lassabb tempóban ahhoz, hogy a teljes hardveres tuningköltség is megtérüljön.

A tanulság egyértelmű: nincsenek csodák az autós kiegészítők piacán. Az azonnali elégedettségét ígérő kütyük helyett a leginkább azzal kímélhetjük a pénztárcánkat, ha visszaveszünk a tempóból, és rendszeresen ellenőrizzük a guminyomást.