Amikor a Lamborghini 2021 nyarán lerántotta a leplet az új Countach-ról (az LPI 800-4-ről), a közönség egy emberként hördült fel. Ám ez a reakció messze nem az őszinte lenyűgözöttségnek szólt; sokkal inkább a döbbenet és a zavartság jele volt, amit a bemutatott autó kiváltott.
Ha a gyártó már úgy döntött, hogy leporolja a 70-es és 80-as évek legmeghatározóbb ikonjának nevét – egy valóban korszakalkotó szupersportautóét akkor illett volna valami egészen egyedi, jövőbe mutató technikával előrukkolni.
Ehelyett tulajdonképpen egy átöltöztetett, akkor már kifutó Aventador volt a lemezek alatt. Ehhez a blamázshoz hozzájárult, hogy az eredeti Countach megálmodója Marcello Gandini elhatárolódott a projekttől: feketén-fehéren kijelentette, hogy semmi köze az új Countach-hoz.
A Lamborghininél pedig pontosan tudták, hogy a vevők között hemzsegnek a spekulánsok. Akik hajlandóak voltak kifizetni az alsó hangon bő 800 millió forintnak megfelelő alapárat – ami egy-egy komolyabb egyedi extrázással simán átlépte az egymilliárdos határt is –, azok nagyrészt azért tették, hogy pár évvel később busás haszonnal passzolják tovább a ritkaságot.
A piac viszont döntött: ez nem legenda, csupán egy másolat, amivel az a 112 vásárló bukott nagyot, akik előre befizették még látatlanban a vételárat az olaszoknak.
Ezt tökéletesen példázzák a Bring a Trailer platform legfrissebb aukciói, ahol a trükkös befektetők próbálnak megszabadulni a lassan négy-öt éves, gyakorlatilag nulla kilométeres garázskirálynőktől.
Talán a legbeszédesebb a legutóbbi eset: egy egyedi, arany (Oro Eleos) fényezésű, mindössze 228 kilométert futott példány licitje egyszerűen képtelen volt áttörni a 2,2 millió dolláros határt. Ez persze felfoghatatlanul nagy összeg, csakhogy durván 600 ezer dollárral (átszámítva jó negyedmilliárd forinttal) kevesebb annál, mint amennyiért az autót eredetileg újonnan megvették.
A limitárat sem érte el a licit, így eredmény nélkül zárult az árverés. Egy korábbi aukción a tulaj “csupán” 2,5 millió dollárt tehetett zsebre egy olyan autóért, amit eredetileg 2,83 millió dollárért vásárolt meg – hiába volt az órájában nevetséges 137 kilométer. Ez nagyjából 110 millió forintos veszteséget jelent.
Mondhatnánk, hogy üdv a valóságban, a mezei emberek között. Mi aki akár új, akár használt autót veszünk nagyjából azonnal bukóban vagyunk pénzügyileg, de főleg azért mert mi arra vesszük az autót amire való: vezetésre, közlekedésre, élményszerzésre.
Aki pedig pusztán vitrinbe zárt haszonszerzési eszközként tekint egy ilyen gépre, az talán nem is érdemel mást, mint egy méregdrága leckét kapzsiságból.
