Kedden a Vezess is részt vett azon a háttérbeszélgetésen, amelyet az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tartott a sajtó képviselői számára a készülő új KRESZ-ről. Ennek kapcsán bepillantást nyújtottak abba, hol tart most az új szabálygyűjtemény megalkotása, illetve arra is fény derült, milyen pontokon változhat.
Az eseményen elhangzott, hogy eddig több mint 7 ezer vélemény, észrevétel érkezett az új KRESZ tervezetével kapcsolatban. Az eddig befutott javaslatok azonban nem feltétlenül kerülnek be a végső tervezetbe, mert még kiértékelés alatt vannak. A hivatalos jogalkotási folyamat csak ezután indulhat el.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) részéről 2023-ban született olyan döntés, hogy felül kell vizsgálni a KRESZ-t. „Végül arra jutottunk, hogy teljesen új törvényt kell alkotni. Ezt részben a technikai fejlődés, így például a mikromobilitási eszközök elterjedése és fejlődése, részben pedig a megnövekedett hazai gépjárműpark indokolta” – hangsúlyozta dr. Kerékgyártó János, közlekedési stratégiáért és hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: nem az 1975-ben elfogadott KRESZ-t kezdték el felülvizsgálni, hanem egy teljesen új jogi keretrendszer kidolgozásának álltak neki.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a KRESZ-nek minden közlekedőre, állampolgárra kell vonatkoznia. A közlekedésben individuális felhasználók vesznek részt, akiknek egy jól működő együttműködési rendszerre van szükségük. „Általában véve elmondható, hogy mindenki azt szeretné, hogy a mobilitási szabadsága mások terhére növekedjen. Éppen ezért szükség van ezen igények összehangolására, illetve priorizálására” – tette hozzá dr. Kerékgyártó János. Az államtitkár emlékeztetett, hogy ez már nem az első próbálkozási kísérlet, éppen ezért megpróbáltak minden eddigi munkát integrálni ebbe a csomagba.
Változások a motorosoknál
A beszélgetésen elhangzott, hogy a készülő tervezettel kapcsolatban rengeteg észrevétel érkezett a motorosokra vonatkozóan. Ez leginkább két téma köré csoportosult. Az egyik a motoros ruházatra vonatkozó kötelesség volt.
„A mi álláspontunk az volt, hogy nem kerülhetjük meg ennek a kötelezővé tételét, de fontos, hogy életszerű legyen a szabályozás. Akadtak olyan motoros szervezetek is, akik a gerincvédőt (protektor) is megkövetelték volna , de most a cél a zárt ruházat külterületen történő használatának előírása” – árulta el Berta Tamás, a KTI közlekedésbiztonságért felelős igazgatóhelyettese. Hozzátette: a kisebb baleseteknél fizikai védelmet tud nyújtani egy kesztyű, vagy a zárt cipő.
„A másik sarkalatos pont pedig a parkolás kérdése volt. Ez most megengedett, de a tervezet ezt a lehetőséget a jövőben elvenné. A motoros érdekvédő szervezetek szerint azonban csak akkor maradhat vonzó a motorozás, ha továbbra is lehet a járdán parkolni” – világított rá Berta Tamás.
Mi lesz a rollerekkel?
A mikromobilitási járművek nemcsak Budapesten, de a vidéki nagyvárosokban is alaposan feladják a leckét. Mindenki keresi azt, hogyan viszonyuljon ezekhez az eszközökhöz. Nem túlzás azt állítani, hogy a rollerek kérdése a top 3 témák között van az új KRESZ-szel kapcsolatban.
„Ami a tervezetben van, az most megnyugtatónak tűnik, de fontosnak tartom kiemelni, hogy folyamatosan gyűlnek a tapasztalatok a balesetekkel kapcsolatban” – mutatott rá Berta Tamás. Felhívta a figyelmet, hogy a Bethesda adatai alapján látható, hogy sok gyermek éppen a járdán, leginkább a kapukijárók környékén sérül meg.
„A tervek szerint a roller egy kategória lenne és 25 km/órás tempóban szabályoznák a sebességét. Azok a rollerek, amelyek pedig ennél nagyobb sebességre képesek, azokat le kellene szabályozni” – tette hozzá Göbl Vilmos az ÉKM kommunikációs referense. Fontos téma még ezekkel az eszközökkel kapcsolatban a bukósisak kötelezővé tétele általános jelleggel.
Emelkedő sebességhatárok?
A háttérbeszélgetésen kiemelték a gyalogosok és a gyalogátkelőhelyek viszonyának szigorúbb szabályozását, amelynek terén az osztrák és német gyakorlat lehet a minta. Ebből a szempontból hangsúlyozták a gyalogosok védelmének fontosságát, de felhívták a figyelmet a meggyőződési kötelezettségre, tehát, hogy a gyalogos győződjön meg arról, hogy a gyalogátkelőn megvalósítható-e biztonságosan az átkelés, vagy sem.
Szóba került a sebességhatárok emelésének kérdése is. „Nem igaz, hogy autópályán sebességhatárt emelne a tervezet. Van a norma szövegben egy olyan lehetőség, ahol a közútkezelő magasabb sebességhatárt szabhat meg, ha úgy ítéli meg” – hívta fel a figyelmet Berta Tamás. Hozzátette: kutatások azt igazolják, hogy adott esetben egy sebességhatár emelés következtében nem nő meg a balesetek bekövetkezésének kockázata. Sok közlekedő pedig azért választja szívesen az autópályákat, vagy a gyorsforgalmi utakat, mert nagyobb sebességgel lehet haladni, mint a főutakon. Ráadásul az autópályák, gyorsforgalmi utak használata fajlagosan biztonságosabb.
Mint arról a Vezess is beszámolt korábban, az emelés egyes autópálya szakaszokon 140 km/órás tempót engedhet meg a szokásos 130 helyett, míg autóutakon 120 lehet a kijelölt részeken az általános 110 km/órával szemben.
A tervek között szerepel az „emelt sebességű főút” meghatározása is. Olyan lakott területen kívül főút lehetne ilyen, amely irányonként legalább két sávval rendelkezik, plusz ahol az általános sebességszabályozástól magasabb, minimum 100 km/óra sebességgel lehet közlekedni.
Fejvédő a kerékpárosok számára
Fejvédő a kerékpárosok számára Szó volt még a követési távolság betartásának szigorításáról is. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy vizsgálták a kérdést és azt tapasztalták, hogy nincs értelme ezt legalább két másodpercben meghatározni, mivel általánosságban véve az egy másodperces követési idő a jellemző. Az új KRESZ-ben nem fogják ezt előírni, már csak azért sem, mert akkor ez korlátozná a digitálisan összekapcsolt (platooning) tehergépjárművek közlekedését, amiről korábban a Vezess is beszámolt.
Komoly vita alakult ki a kerékpáros fejvédővel kapcsolatban van. „Úgy határoztunk végül, hogy ez 14 éves korig kötelező lenne, utána viszont nem írnánk elő a használatát. Van olyan szervezet, amely teljes kötelezettséget írna elő minden kerékpárosra, életkortól függetlenül, van, aki pedig még a gyerekek számára sem tenné kötelezővé” – hangsúlyozta dr. Kerékgyártó István.
Az új KRESZ-szel kapcsolatos jogalkotási folyamat azonban még nem indult el. A következő lépcső tehát a tervezet finomhangolása az észrevételek alapján. Amennyiben elkészül a véglegesnek szánt változat, akkor is legalább még minimum fél évnek kell eltelnie a kihirdetés és a hatályba lépés között.A korábbi céldátum, a szeptember tehát még most korainak tűnik, de valószínűsíthetően 2027-ben hatályba léphet.
„A legnehezebb blokk még előttünk áll, mert szükség van a városi közlekedési rendszerekkel kapcsolatos kérdések rendezésére is” – zárta a beszélgetést a közlekedési stratégiáért és hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár.
A KRESZ-tervezet fő újdonságait az alábbi cikkben foglalta összes a Vezess:
A tervek szerint nemcsak a szabályrendszer változik, de a jogosítványszerzésben is lehetnek jelentős változások:
