Temérdek olyan előírás van a KRESZ-ben, amelyek pontos tartalma – azaz, hogy az adott szabályt miképpen kellett volna alkalmazni a gyakorlatban – kizárólag a balesetet követő bírósági tárgyaláson válik világossá az érintettek számára – hangsúlyozza dr. Major Róbert ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közbiztonsági tanszékvezetője, a Közlekedésitudomány Intézetnek adott interjújában.
Ám számos olyan szabály létezik a KRESZ-ben, amelyek értelmezése nem is olyan egyszerű, mint első hallásra gondolja az ember.
A figyelmetlenség, ahogy a bírók látják
A statisztikák szerint manapság már a közlekedési balesetek 20-25 százaléka a közlekedők figyelmetlenségére vezethető vissza, és ezzel a legfőbb baleseti okok között a negyedik helyre lépett elő a rendőrségi statisztikákban. Annak ellenére, hogy a „figyelmetlenség”, önmagában nem számít szabályszegésnek.
“A figyelmetlenség a szabályszegés megvalósításának a módja. Jogász nyelven ez negligens megsértése egy szabálynak” – fogalmazott dr. Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró. Az érintettek sokszor észre sem veszik, hogy szabályt szegtek. Jellemzően azért nem, mert valamilyen, az adott közlekedési szituáció megítéléséhez és a helyes döntéshez szükséges információ nem, vagy csak késve jutott el a járművezető tudatáig.
Egyáltalán nem, vagy nem a kellő időben észlelte a közlekedő a veszélyforrást, és már nem maradt ideje reagálni. Emiatt sértett meg aztán egy vagy több KRESZ szabályt, váltott szabálytalanul sávot, irányt, hajtott át a piroson, miután már amúgy sem tudott volna megállni, és végül ezek szabályszegések vezettek a balesethez – folytatta az egykori bírónő.
De pontosan mi is a figyelmetlenség?
A pszichológusok szerint a figyelem azt jelenti, hogy képes vagyok szelektálni az információk között. Rengeteg hatás éri a közlekedőket, ezek közül minden pillanatban ki kell tudni választani a legrelevánsabbakat, amelyekre reagálni kell a folyamatos haladás vagy éppen egy baleset elkerülése érdekében.
Ebből következik, hogy a figyelmetlenség nem más, mint az, hogy az illető az adott helyzetben és időpillanatban nem választotta ki a releváns információkat.
A lámpát látja, de a gyalogost már nem?
„Haladok a piros lámpa felé, de valamiért nem veszem észre, hogy piros, és emiatt elgázolok valakit vagy összeütközök a szabad jelzésre elinduló keresztirányú forgalomban haladókkal. Látom, hogy a gyalogos elindult, hogy átkeljen az úton, de csak akkor tudatosul bennem, hogy erre reagálnom kell, és hogy pontosan mit is kell reagálni, amikor már késő” – fogalmazott dr. Fülöp Ágnes.
Ahhoz, hogy ilyen esetek minél ritkábban forduljanak elő, és ne csak a véletlen szerencsén múljon, hogy a „veszély” késedelmes észlelése miatt történik-e baleset vagy sem, a szakemberek szerint elsősorban arra volna szükség, hogy a járművezetők mindig olyan állapotban legyenek, hogy képesek legyenek kiválasztani a számtalan inger és információ közül a legrelevánsabbakat, megfelelő döntést hozni, majd azt időben és biztonságosan végrehajtani.
A releváns információk kiválasztásának legfőbb akadálya az esetek nagy részében, hogy egyszerre túl sok inger éri a gépjárművezetőket. Egy városi forgalom eleve jelentős koncentrációt igényel – csúcsforgalomban nem szabadna rutinból vezetni. És akkor még ott vannak a munkahelyi, a magánéleti és számtalan más stresszforrás, ami elterelheti a vezető figyelmét.
Arról nem is beszélve, hogy túl nagy sebesség csökkenti az észlelési, döntési, cselekvési időt, hiszen a jármű gyorsabban éri el a veszélyes szituációt.
Szóval a lényeg, hogy mindig úgy ülj volán mögé, hogy koncentrált vagy, ne kalandozzanak el gondolataid és ne tereld el mással a figyelmed; az útra fókuszálj és a többi közlekedőre, táblára, lámpára, jelzésre.
