Teszt: Mazda MX-5 2.0

A király új ruhája

Kulcsszavak: Mazda, MX-5

Az autógyártók jobbá, szebbé akarják tenni autóikat, amikor egy-egy új modellel kijönnek. De eközben valahogy elveszik a lényeg. Hiába kerül egyre erősebb motor az autókba, az egyre nehezebb modellekben a vezetési élmény sokkal szintetikusabb lesz. A korábbi MX-5-ös nekem igazi élményautónak számított.

Ennél jóval több is elfér a csomagtartóban

Kicsi, könnyű autó, pörgős motorral, amit az alacsony súlypont, a közvetlen váltó és a hátsókerék-hajtás tett istenné, amiben persze kabriósága is benne van. Az újat már fél évvel a magyar bemutató előtt lestoppoltam a munkatársaim elől, akartam ezt a kocsit, kíváncsi voltam, sikerült-e megőrizni az MX-5 szellemiségét.

Évek óta sulykolja a Mazda a gyermeki autótologatásban belénk ivódott "vezetési élmény" újraélesztését, amely az autóikat jellemzi. A Zoom-Zoom érzés helyett ezúttal azonban azt mondják: Jinba Ittai. Szittya magyarként nekem ennek a génjeimből kellene jönnie. A Jinba Ittai ugyanis nem más, mint a ló és lovasa egysége, amikor íjjal próbál egy célt eltalálni. Állítólag ez írja le leginkább a Mazda MX-5 szellemiségét.

Lehet benne valami. XXI. századi harcosként nem próbáltam ugyan sem éles, sem paintball fegyverrel semmit lelőni, de az autó biztos segítene. Szinte gyerekjáték a vezetése, pedig elődjéhez képest erősebb lett. 160 lóerős az új motor. Talán nem olyan sok, de ahhoz képest, hogy a kocsi tömege mindössze 10 kilóval több, mint korábban, nem rossz.

Az élményforrás a pilóta keze ügyében van

Míg az előző generációnál azt éreztem, hogy a kis tömegnek köszönheti fürgeségét, az MX-5-ben most sokkal inkább a motor ereje a döntő. Már nem kell a lendület, a 2.0 literes változat erőből oldja meg a leckét.

Ez pedig még több vigyort csalt az arcomra szerpentinen, persze csak kikapcsolt menetstabilizáló mellett. Kanyarból kifelé, hála az önzáró differenciálműnek, a kocsi rendesen betapad és kilő, drasztikus visszaváltásnál illetve határesetben pedig megindul a hátulja. Több erő, több élmény, ez kell a népnek! Ugyanakkor aktív DSC-vel nagyon buta kanyarban az MX-5. Ha gázzal érkezünk, ahelyett, hogy az ívre fordítaná az autót a hátsókerék-hajtás, a kocsi alulkormányozottá válik. Nagyon keményen beszólt az elektronika.

Annak ellenére, hogy toronymerevítő és Bilstein gátlók kerültek a kocsiba, továbbra sem pattogós, inkább kényelmes a futómű, az alacsony súlypont és a széles nyomtáv miatt viszont nagyon stabil a kocsi. Szerencsére a kormányzás egyelőre még mechanikus és a váltókart sem bitek kötik össze a fogaskerekekkel. Mindkettő remekel, a kocsi úgy fordul mint egy villamos, a váltót pedig etalonként is tekinthetjük sportos autók számára. Az érzés ugyanaz, mint korábban. Király!