2-3 millió forintért már rengeteg erős, vad, feltűnő autót vehet magának, aki ilyesmire vágyik. Tényleg ezerszám túrhatjuk fel a német prémium gépeket, még a kétajtós roadsterekből is akad már ennyi pénzért használható állapotú Mazda MX-5, vagy Mercedes SLK, sőt BMW Z3 is. 

Mindegyiket megnézik, és kétség kívül lesz aki eszetlen választásnak tart egy ilyen életigenlő, napfényimádó, vezetésre termett gépet. 

Viszont ha olyan gépet akarunk, amire még egy Mazda MX-5-ből is furán néznek, akkor az országban eladó egyetlen Daihatsu Copen-re kell lecsapnunk. 

Ez a gép gyakorlatilag nem létezik, én is csak azért figyeltem fel rá, mert a való világban pillantottam meg a szélvédőn át, azonnal felismertem a kereskedés udvarán. A 2007-es példány 2,99 millióért keres gazdát, és tényleg a guruló szobra az irracionális autóvásárlásnak.

Túl kicsi, túl különc, túl japán – és pontosan ettől működik.

A Daihatsu Copen története egy jellegzetes japán belpiacos sztoriként indult: a gyár még 2001 őszén rántotta le a leplet az apró roadsterről, amely 2002-től már hivatalosan is a szigetország útjait rótta. Az európai autórajongók számára azonban sokáig csupán a szürkeimport jelentett kiskaput, ha meg akarták kaparintani a szigorú helyi kei car szabályokhoz igazított, 660 köbcentis, 64 lóerős miniatűr élményautót.

A kasztni mindössze 3395 mm hosszú, 1475 mm széles, 1245 mm magas, a tengelytáv 2230 mm, az első futómű MacPherson, hátul pedig csatolt lengőkaros/torziós megoldás dolgozik. Tehát faék egyszerű a gép, az élményt maga a méret, a tető hiánya, és a csekély tömeg adta. 

Tipikusan belpiacos japán mókás gép, ami valahogy, valamiért utat talált Európa felé.

2005-ben a Frankfurti Autószalonon tört meg a jég, és a márka leleplezte a hivatalosan is az öreg kontinensnek szánt változatot, amely nemcsak erőtől duzzadóbb motort, de egy hajszállal látványosabb kiállást is kapott.

A játékautó orrába a pici alapmotor helyett a Daihatsu Sirionból és a Toyota Yarisból ismerős 1,3 literes, 87 lóerős, négyhengeres benzinmotor került. Ezzel a szívátültetéssel a Copen borítékolhatóan sokkal fürgébbé vált a japán alapmodellnél.

Kívülről is könnyen azonosítható az erősebb európai verzió. A japán testvértől leginkább a faron elhelyezett, kisméretű hátsó légterelő szárny, valamint a 175/65 R14 méretű gumiabroncsok különböztetik meg, amelyek stabilabb útfekvést és sportosabb, határozottabb megjelenést biztosítanak a parányi karosszériának.

A 120 Nm nyomatékot termelő apró motorral a 0–100-as sprint 9,5 másodperc, a csúcssebesség pedig 180 km/h. Mondhatni semmi különös, bármelyik japán kompakt autó hozza ezeket az értékeket. 

A biztató kezdetek ellenére az értékesítési mutatók 2007-től meredek zuhanásnak indultak, ami végül oda vezetett, hogy 2011 nyarán a Copent kivezették a kulcsfontosságú német piacról.

A hivatalos végítéletet a Daihatsu 2011. január 13-án hozta nyilvánosságra: bejelentették, hogy még abban az évben teljesen leállítják a modell európai forgalmazását. A döntés hátterében nem a technika kudarca állt, hanem a kíméletlen gazdasági realitás.

A japán jen folyamatos, drasztikus erősödése tarthatatlanná tette az exportot, amit csak tetézett az a szomorú tény, hogy a 2006 és 2011 közötti időszakban a kis roadster eladásai gyakorlatilag beszakadtak az öreg kontinensen.