Az eredeti Bogár igazi autótörténeti ikon: karrierje 1938-ban indult, és egészen 2003-ig tartott. Ez idő alatt a németországi üzemeken kívül többek között a mexikói, brazil és nigériai gyártósorokról összesen több mint 21,5 millió példány gördült ki.
A második generáció 1997-es debütálásakor bár formavilágában hű maradt az őshöz, műszaki tartalmában szakított a hagyományokkal. A farmotoros, léghűtéses koncepciót modern, keresztmotoros és elsőkerék-hajtású elrendezés váltotta fel, ami tágasabb utasteret és jobban kihasználható csomagtartót eredményezett.
A géptető alatt többnyire a konszern jól ismert négyhengeres benzines és dízel erőforrásai, illetve az öthengeres benzinesek dolgoztak, a modell vonzerejét pedig számos különkiadás és stílusos kiegészítő fokozta.
Ám 2001-ben ezt a modellt is elérte a Volkswagenre akkoriban jellemző technológiai fölényt reklámozó hullám, és két évig gyártásban tartottak egy egészen extrém változatot: ez volt a Beetle RSi.
A mindössze 250 példányban készült szörnyeteg már messziről felismerhető agresszív szélesítéseiről, hatalmas légbeömlőiről és a tekintélyes hátsó szárnyról. A sportos hangulat az utastérben is folytatódik, ahol fém pedálsor és bőr kagylóülések fogadják a sofőrt.
A beltérben a mérnökök teljesen elengedték a fantáziájukat, és a súlycsökkentés oltárán feláldozták a komfortot – legalábbis papíron. Az ajtópanelek és a műszerfal betétjei valódi, lakkozatlan szénszálból készültek. A versenyautós hangulatot a narancssárga bőrbe húzott fix Recaro kagylóülések alapozzák meg, de a show-t a részletek lopják el: a középkonzolra költöztetett kiegészítő műszerek miatt a hifit a tetőkárpitra száműzték, az elektromos ablakemelőket pedig – a súlycsökkentés jegyében – alumínium tekerőkarokra cserélték.
A legdrasztikusabb beavatkozás azonban a lemezek alatt történt. A kompakt orrába bepréselték a 3,2 literes VR6-os blokkot, amelyet hatfokozatú, manuális váltóval és 4Motion összkerékhajtással párosítottak. Hogy az autó az úton is maradjon, a futómű hangolását a Porschéra bízták, a kerékjáratokat OZ felnikkel töltötték ki, a megfelelő hanghatásról pedig Remus kipufogórendszer gondoskodott.
A Beetle RSi valójában a későbbi legenda, a Golf IV R32 technikai előfutára volt. A mérnökök itt tesztelték élesben a 3,2-es VR6-os szívómotor és a Haldex-rendszerű összkerékhajtás házasságát. Hogy a kraft át is menjen az aszfaltra, a nyomtávot drasztikusan kiszélesítették: a karosszéria 80 milliméterrel terpeszt szélesebbet, mint egy mezei Beetle.
A technikai arzenál nem hazudik: a motor 224 lóerőt és 320 Nm forgatónyomatékot szabadít az aszfaltra. Ez a teljesítmény elég ahhoz, hogy a Beetle RSi 6,4 másodperc alatt katapultáljon álló helyzetből 100 km/órára, végsebessége pedig elérje a 225 km/órát.
Erőfitogtatás volt, amit az ára is mutatott, szinte nem is a piacra gyártották, csak megmutatták, hogy ők erre is képesek: a korabeli új ára ma inflációval korrigálva 46 millió forintnak felelne meg, akkoriban ezért két Porsche Boxster is elvihető volt a szalonokból. Ma ehhez mérve szinte olcsón mérik a használt autók között feltűnő darabokat, áruk Európában 60-80 ezer euró, vagyis 25-30 millió forint között mozog.
A 250 darabos limitált széria minden példánya a jellegzetes ezüstmetál fényezést kapta – kivéve egyet. A városi legendák szerint létezik egy 251. darab is, kék színben, amelyet maga a konszern vezére, Ferdinand Piëch rendelt magának. Ez az autó nemcsak egy ritkaság, hanem a Volkswagen-csoport kiemelkedő korszakának egyik legszebb, benzingőzzel áthatott emlékműve.
