„Régen minden jobb volt” – sóhajt fel egyre több autórajongó. Valahol, valamilyen szinten lehet ebben a nosztalgia fűtötte megállapításban némi igazság, még ha a modern autóipar vívmányait nem is vitathatjuk el. De vajon komplexitásában jobb egy mai autó, mint az ezredforduló környékén született társai?

Nehéz erre egyértelmű választ adni, érdekes lesz látni 10-15 év múlva mennyi eredeti funkcióval és milyen áron üzemelnek majd az autók akár egymillió megtett kilométer után. Az elmúlt évtizedek tanulsága, hogy a bonyolult technika fenntartása kezdi ki az élettartamot, a legfőbb ellenség pedig a korrózió. A mindent felfaló rozsda jelenti a megbízható hajtáslánccal szerelt autók végét, egy régi Suzuki Swift általában nem a motorja miatt áll meg, hanem mert kitörik alóla a kerék.

Egymillió kilométer után is megmutatta, mire képes az öreg családi Honda 1

Ha ezt a faktort sikerül mérsékelni, akkor csodálhatunk olyan autókat, mint ez a Honda Accord, amit a cég kínai leányvállalata vitt el egy tesztkörre.

A GAC Honda egy 1997-ben debütált, CG generációs Accord szedánt vett elő, és vetett alá egy kíméletlen, 24 órás nyúzópróbának a versenypályán. A 27 éves technika a maratoni futam alatt 2181 kilométert tett meg, miközben a sofőrök gyakran a 145 km/órás tempót is elérték. A teszt végén az átlagfogyasztás 8,09 l/100 km-re jött ki, ami egy ekkora autótól kifejezetten baráti érték.

De a legbeszédesebb adat mégiscsak az, hogy a 24 órás kínzás alatt egyetlen műszaki hiba sem lépett fel.

Egymillió kilométer után is megmutatta, mire képes az öreg családi Honda 2

A vizsgált példány órájában ugyanis a rajt pillanatában már 978 294 kilométer volt. Ezt a tiszteletet parancsoló futásteljesítményt az Accord az eredeti fődarabokkal, vagyis a gyári, 2,3 literes szívó VTEC négyhengeressel teljesítette.

A hosszú és viszontagságos élete során a motor egyszer sem hagyta cserben a gazdáját, és ez igaz a futóműre is: a hátsó, öt lengőkaros független felfüggesztést még úgy tervezték, hogy túlélje az első és a sokadik tulajdonost is.

Fontos megjegyezni, hogy az autó nem a Honda múzeumából, hanem magánkézből érkezett. A tulajdonos elmondása szerint az egyetlen dolog, amit szigorúan betartott, a rendszeres karbantartás és az olajcsere volt.