Ilyenkor minden autós magazin leveszi a spájz felső polcáról azt a még tavaly télen eltett poros befőttesüveget, amiben a téli vezetéstechnikai tanácsokat tartja. Mi is így tettünk, és azt javasoljuk, mindenki fussa át az alábbi sorokat!
Indulni csak óvatosan!
Jeges úton könnyen kipörögnek a kerekek. Ha lehet, kettesben, a kuplungot finoman felengedve induljunk el. Automatikus váltóval aktiváljuk a téli üzemmódot, ha nincs ilyen, próbáljunk meg kézzel kettesbe kapcsolni elinduláshoz, és itt is érzéssel adagoljuk a gázt.
Legyünk tisztában azzal, milyen úton haladunk
A téli vezetés legtrükkösebb része, hogy mindig változnak a tapadási viszonyok. A száraz aszfaltot bármikor felválthatja némi latyak, lefagyott szakasz, nehezen észlelhető jégréteg.
Ezért alapvető az óvatosság! Alacsony sebességnél, üres, egyenes szakaszon egy enyhe fékezéssel könnyen kideríthető, lépésben kell-e közlekedni. Ha ilyenkor a blokkolásgátló jellegzetes daráló hangját halljuk, felvillan a menetstabilizáló sárga jelzése a műszerfalon, akkor felejtsük el a gyorsítást, és leheletfinom mozdulatokkal, fékezés helyett inkább csak a gáz elengedésével közelítsük meg a kanyarokat.
Ha már megtörtént a baj akkor sincs minden veszve. A havas úton megcsúszó autót is össze lehet szedni, ha az alapvető fogásokat ismerjük. Ezeket leginkább gyakorlatban, oktatás során lehet elsajátítani, ezért a mostani összefoglaló inkább egy elméleti ízelítő a ránk leselkedő veszélyekből.

Probléma: csúszik az orr
Amikor az autó a két első keréken elveszíti a tapadást, elkezd kifelé csúszni a megcélzott kanyarívről.
Ezt nevezhetjük alulkormányozottságnak, orrtolásnak: dermesztő lehet, ha egy elmért kanyarban egyre közelebb jön a korlát, az árok, vagy ami még rosszabb, a szembejövő kamion. Mégis, egy kis rutinnal ez egy jól kezelhető, és orvosolható szituáció, főleg ha eleve ésszerű tempóval próbáltuk meg bevenni a kanyart. Mit tegyünk? A gyógyír a gázelvétel. Az alulkormányozott autót alapesetben gázelvétellel lehet visszaterelni a kormánnyal kijelölt ívre.
Az autó gázadás nélkül lassulni kezd és a lassulástól előrébb kerül a súlypont. A kormányzott keréken lévő nagyobb súly javítja a tapadást.
Ha ez nem elég, és kellően széles az út, gázelvétel mellett megpróbálhatjuk kijjebb engedni a kocsit a kanyarban. Vagyis nyitunk a kormányon, nagyobb szögben, nagyobb íven kanyarodunk, ha van elég hely: a nagyobb sugarú fordulás nagyobb sebességet enged, mintha szűkebben próbálnánk fordulni.
Tilos: tilos egyre jobban ráfordítani a kormányt!!! Hiába volna automatikus ez a reakció, életveszélyes hiba lehet. Minél beljebb tekerjük a kormányt, annál kevésbé képes tartani a kijelölt ívet az autó.
Probléma: előz a far
Amikor a hátsó kerekek elveszítik a tapadást, és az autó fara előzni akarja az elejét, azt a szakzsargon túlkormányozottságnak hívja. Egy lezárt reptéren, versenypályán, kontrollált körülmények között előidézve ez az élmény része, a forgalomban viszont, szembejövők között maga a jeges rémület.
Teendő: gázelvétel és ellenkormányzás. A túlkormányozott autókat ugyanúgy lehet megfogni, függetlenül attól, hogy első- vagy hátsókerék-hajtásúak. Gázelvétel mellett abba az irányba kell kormányozni, amerre az autó fara kitört. Mindig a megcsúszás irányába, például a balkanyarban jobbra kifaroló kocsiban jobbra. A hátsó tapadásvesztés után 3-5 tizedmásodpercünk van. Ez nem döntés, ez reflex. Ha elkésünk, az autó menthetetlenül megpördül, és onnantól már csak utasok vagyunk.
Ezt a reflexet leginkább vezetéstechikai tréningeken a jó öreg, kifarolást szimuláló rántópadon lehet begyakorolni, ha valamire erre megéri rászánni az időt és a pénzt, mert éles helyzetben balesetet kerülhetünk el a berögzített mozdulattal.
Tilos: gázadás. Keresztbe végigfűzni a kanyart nem cél ilyen esetben: egy keresztbe álló autónál a gumik oldalvezető erejére van szükségünk, nem a vonóerőre. A gázadás csak tovább rontja a helyzetet.

Probléma: meg kell állni!
A leggyakoribb téli parahelyzet. Fékre lépünk, de javarészt semmi sem történik, a lassulás elmarad. Ma már szinte minden autóban van blokkolásgátló, az ABS pedig ilyen helyzetben nagy segítség. Taposhatjuk teljes erőből a fékpedált, a lassulás mértéke pont akkora lesz, hogy a kormánnyal még uralni tudjuk valamilyen szinten a helyzetet. A pedál remegni, darálni fog – ez jó jel, dolgozik az elektronika. Az ABS legnagyobb előnye nem a rövidebb fékút, hanem az, hogy kormányozható marad az autó.
Tilos: Felejtsük el a régi iskolában tanított “pumpáló fékezést”. Egy modern ABS-kocka a másodperc töredéke alatt többet korrigál, mint a legprofibb pilóta lába. A fék felengedésével csak értékes métereket veszítünk a fékútból.
A kikerülés művészete
Nincs elég hely megállni, előttünk a hókotró vagy a lerobbant autó. Cselekedni kell.
Először is nagyot kell fékezni, mert ezzel biztonságosabb a kikerülés és csökkenthető az esetleges ütközés sebessége. Az akadály előtt jön a kikerülés. Kormányzás közben engedjük fel a féket, mert egy ABS-es autóban sem jó megosztani a tapadást a hosszirányú (fék-gáz) és a keresztirányú (kormányzás) erők között.
A kikerülés után számítsunk rá, hogy esetleg ellenkormányozni kell (körülbelül negyed kormányfordulatot), mert a hirtelen irányváltásoktól a kocsi fara kilegyezhet visszatéréskor. A végén újra fékezés megállásig, és habitustól függően hálaadás a gondviselésnek.
Soha ne az akadályt nézzük! Ha a fát nézzük, a fának megyünk neki. Mindig a menekülőutat, a rést keressük a szemünkkel. Ahova nézünk, oda visszük az autót.
