Hosszú távon, nagy átlagban az üzemanyagköltség minden esetben a legmagasabb összeg, amit egy autóra költhetünk (extrém eseteket kivéve persze). Ezért ha pár decit lecsípünk az átlagból, abból évek alatt komoly spórolás kerekedhet a benzinkútnál.
Min tudunk könnyen változtatni? Ha már megvettük az autónkat, ez a kérdés eldőlt, a csere általában nem hoz anyagi hasznot, az átírás költségei, a váltással járó ügyintézés, keresgélés, macera nem éri meg a küzdelmet.
A vezetési stíluson viszont tudunk változtatni: ezzel valóban, és komoly mértékben tudjuk csökkenteni autónk átlagfogyasztását. A praktikus tanácsokat már több alkalommal leírtuk, viszont adósok vagyunk még egy számmal. Mi az a sebesség, ami a legideálisabb, ha spórolásról van szó? Egy lengyel lap, az Auto Swiat elvileg megtalálta a választ.
Egyesek azt állítják, hogy az optimális sebesség 90 km/óra, ami egybeesik a lakott területen kívüli sebességhatárral. Mások szerint ez a motor típusától függ, és például egy dízelmotoros autó 100 km/óránál a legtakarékosabb. Létezik a „régi iskola” is, amely a lehető legmagasabb sebességfokozatban, a lehető legalacsonyabb sebességgel való haladást javasolja. Mindegyik elméletben van némi igazság, de gyakran nem veszik figyelembe a fizika törvényeit, és kizárólag a motorra és annak optimális fordulatszámon való működésére összpontosítanak.
A 130 biztosan túl sok a spórolás szempontjából
A lengyel szakértők szerint – ha egyetlen értéket kell megnevezni a technikai részletek és a sok „de” vagy „attól függ” kitétel nélkül, akkor ‒ a leghatékonyabb a sebesség a legtöbb modern személyautó számára, függetlenül a motor típusától (legyen az benzines vagy dízel), 75 km/óra.
A válasz: 75
Honnan jön ez a furcsának tűnő, páratlan érték? A választ a fizika, pontosabban az aerodinamika adja meg. Ebben a sebességtartományban az autó már elég gyorsan halad ahhoz, de a légellenállás még nem növekszik ugrásszerűen. Pedig éppen az aerodinamikai ellenállással való „küzdelem” emészti fel a motor teljesítményének – és így az üzemanyagnak – a legnagyobb részét. Ráadásul a legtöbb modern autóban a motor ilyen sebességnél optimális körülmények között működik.
Az aerodinamikai ellenállás a sebesség négyzetével, a leküzdéséhez szükséges teljesítmény pedig annak köbével (harmadik hatványával) arányosan nő. Ez azt jelenti, hogy a sebességmérőn mindössze húsz kilométer/órás különbség is jelentős teljesítmény-, és ezáltal üzemanyag-többletigényt okozhat.
Azok a sofőrök, akik lakott területen kívüli utakon – például országutakon – próbálnak egyenletesen haladni, hamar észreveszik, hogy ez a vezetési stílus gyorsan csökkenti a fogyasztást. Még azok az autók is, amelyek általában hat és fél litert fogyasztanak, könnyedén elérhetnek egy literrel alacsonyabb értéket.
Azt is kiemelik, hogy az alacsony fogyasztásra való törekvés nem mehet a biztonság rovására.
Azt javasolják, hogy egyenletesen érjük el az optimális sebességet, tartsunk állandó fordulatszámot, és legyünk előrelátóak az úton. Viszont ha gyorsítani kell, akkor ne simogassuk a gázpedált, ha egy sornyi autós minket előzget, akkor valószínűleg rossz helyen, rossz tempóval próbálunk spórolni.
A Vezess, és mások is hasonló eredményre jutottak
A lengyel lap nem hivatkozott konkrét mérési adatokra, de a kutatások is ezt a sebességtartományt nevezik meg. Az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratórium 74 különböző járművet vizsgáló tanulmánya szerint a személyautók és könnyű tehergépjárművek esetében a magas üzemanyag-hatékonyság eléréséhez az optimális utazósebesség 40 és 50 mérföld/óra (kb. 64-80 km/óra) között van. Tehát a 75 km/óra pont beleesik ebbe a tartományba.
Méréseik szerint a tempót 80-ról 97 km/órára növelve átlagban máris 12,4 százalékkal nőtt a fogyasztás.
A Consumer Reports 2009-ben csinált ilyen tesztet, összehasonlították az autók fogyasztását kb. 90, 105 és 120 km/órás sebességnél. A Honda Insight hibrid esetében volt a legnagyobb a fogyasztás növekedése: 90 km/óráról 120 km/órára gyorsítva a fogyasztása több mint 40%-kal emelkedett.
A Toyota Camry 90 km/órás sebességnél 5,8 l/100 km-t fogyasztott, de ez az érték 105 km/órára gyorsítva már közel 6,7 literre, 120 km/óránál pedig már majdnem 7,8 literre nőtt. Ez azt jelenti, hogy 90 km/óra felett nagyjából minden 15-20 km/h-s sebességnövekedés közel egyliteres fogyasztásnövekedést eredményezett.
Hasonló tesztet a Vezess 2018-ban végzett, de az ideális tempó helyett magasabb sebességgel végeztük az összehasonlítást. Három azonos autóval, azonos útvonalon végeztük a teszteket, a számok pedig ekkor sem hazudtak:
