A bejegyzésben szereplő információk szerint egy turista Indiában figyelmen kívül hagyta az ismételt figyelmeztetéseket, és a homokba hajtott az autójával. Az erős dagályra és hullámokra viszont nem számított, a Kia pedig hiába jó megoldás aszfaltra, ilyen extrém körülményekkel nem tudott megküzdeni.
A videóklipen láthatjuk, ahogy a Carens motorháztetőig elmerül a vízben. Szerencsére a bámészkodók nem csak videóra vették az esetet és gyűjtöttek pár lájkot: komoly erőfeszítéseik árán sikerült kimenteni a SUV-ot. Miután kihúzták a vízből, látható, hogy a járművet már fájdalmasan magas helyeken is homok borítja, ami a beázás jele is egyben.
Beázás? Itthon is előfordulhat
A villámárvizek korát éljük, bármikor jöhet egy olyan vihar, aminek nyomán folyóvá válnak az utcák, és az autók utasterébe is bejuthat a víz.
Ha ilyen történik, a legegyszerűbb első lépés a szellőztetés: nyitott ajtókkal és ablakokkal hagyni, hogy a nedvesség távozzon. Emellett érdemes páragyűjtő sótablettát elhelyezni az autó padlóján: pár nap alatt akár egy liter vizet is megköt.
Abban az esetben, ha már mélyebben, a kárpitba vagy szivacsrétegbe is beszívódott a víz, esetleg penész is kialakult, a házi módszerek már ritkán segítenek 100 százalékos hatékonysággal. Ilyenkor már költségesebb a problémamegoldás: itt kerülnek képbe az autókozmetikai szakemberek a speciális vegyszerekkel és az ózongenerátoros fertőtlenítéssel.
Ha még nagyobb a baj, és komoly mennyiségű víz került az autóba, akkor a kiszárítás után, később jöhetnek a gondok. Az elektromos csatlakozások, a villanymotorok, a kapcsolók, elektronikai egységek hagyományosan nem kedvelik a vizet. Ha sikerül is kiszárítani ezeket annyira, hogy ismét működőképessé váljon minden az autóban, akkor is nagyon valószínű, hogy olyan oxidációs folyamatok indultak meg itt-ott, amelyek aztán pár héten, hónapon, talán éven belül, de biztosan rettenetes hibajelenségeket fognak produkálni. Főleg, ha tengervízben ázott a kocsi valamiért.
Egy kiszárítás után talán még feltámad egyik-másik alkatrész, és hát istenem, legfeljebb veszünk másik rádiót, de milyen érzés lesz egy olyan autóval közlekedni, amelyben az övfeszítők, légzsákok, menetstabilizáló elektronika, ABS vagy működik, vagy nem, amikor kellene?
A motorba, váltóba, differenciálműbe, egyéb mechanikus szerkezetekbe (kormánymű, bowdenezések, önindító) is bejut a víz; ha sokáig áll benne a kocsi, még a zártnak gondolt egységekbe is beszivároghat valamicske, hiszen nyomás alatt állnak a szimeringek, O gyűrűk.
Egy alapos tisztítással, kenőanyagcserével ugyan orvosolható a baj, de valójában sosem fog kiderülni, mennyit ment volna el az az automata váltó egyébként, amelyik egy fürdőzés után pár tízezer kilométerrel adja meg magát. Jobb elkerülni a bajt – ne vegyünk vízkáros autót, meg olyat se, amely vízkárgyanús (fura foltok a kárpitokon, jellegzetes ázott szag, érdekes elektronikai hibák, szokatlan helyen előtörő korrózió).
