Enzo Ferrari verseny- és sportautókat készített, amelyek a motorerő, a száguldás és az elegancia legmagasabb szintjét mutatták be. Ezek a járművek azonban a hétköznapokon nem feltétlenül praktikusak vagy kényelmesek. A Il Commendatore, azaz a parancsnok becenévvel illetett vezető gyakran más modelleket vezetve tűnt fel. Erről emlékezik meg a Peugeot egy nemrég kiadott közleményében.
Mint írják munkába azonban általában nem saját gyártmányainak egyikével járt, hanem célszerűbb járgányokat választott a hétköznapokra. Enzo Ferrari 1898-ban született, azaz az 1960-as években már közel járt a hetvenhez, és térdfájdalmai voltak. Az 1960-as évek közepén egy 404-es Peugeot szedánt használt, amelyre azután esett a választása, hogy több oldalról is kapcsolatba került a márkával.
Enzo Ferrari feleségének húga a francia Riviérán élt, és egy Peugeot-t vezetve rendszeresen meglátogatta Olaszországban élő testvérét. Másrészt a neves formatervező, Battista „Pinin” Farina a Ferrari mellett rendszeresen dolgozott a Peugeot-nak is.
Ferrari annyira szerette vezetni a Peugeot-ját, hogy bár volt sofőrje, az alkalmazott sokszor csak mellette utazhatott, mert Enzo maga ült a volán mögé. Ha pedig velük tartott Ferrari testőre is, neki a második sorban jutott hely.
Ferrari 404-es Peugeot-ja metálszürke fényezést kapott, az utastérben bézs bőrülések voltak. Ferrari persze egy elegáns és polgári Peugeot-ban sem tudta megtagadni autóversenyző múltját (Alfa Romeók volánja mögött 41 nagydíjon vett részt, amelyből 11-et megnyert), és két változtatást azért elvégeztetett a Peugeot-n. A francia kocsi eredeti volánját Nardi kormánykerékre cseréltette ki, a hűtőmaszk alsó felére pedig egy Lancia Flaminiáról került át két ködlámpa.
Enzo Ferrari legelegánsabb Peugeot-ja egy 504 kupé volt
Ferrarinak nem ez volt az egyetlen Peugeot-ja, s 404-es szedánt egy 504-es követte. Az 1969-es 504-es sötétkék volt, az utastér itt is bézs árnyalatú volt, a komfortot tetőablak fokozta.
Mivel Ferrari egész életében egyszer sem ült repülőre (egyébként liftbe se volt hajlandó beszállni), ha utazott, mindig autóval ment. Bár nagy szenvedélye volt a Formula-1, 1950 után már nem járt el a külföldi versenyekre, Monzában és Imolában viszont rendszeresen megfordult. Így utolsó Peugeot-ja, egy 504 kupé is csak olasz földön gyűjtötte a kilométereket.
Itt kék metálfényezés mellé bársonykék belső tartozott, és 1970-ben vagy 1971-ben került Ferrarihoz. Enzo nagyon szerette és nagyra tartotta a komfortos francia kupét, de sajnos csak 1972-ig vezethette, mert térdproblémái kezdtek elhatalmasodni, és úgy döntött, ettől fogva sofőrje vezet. Enzo persze nem tehette meg, hogy a fontos eseményeken ne saját autóinak egyikével jelenjen meg. Ilyenkor egy Ferrari 356 GT-ben érkezett.
Enzo ferrari és egy 330 GT, amely a márka legkomfortosabb modellje volt akkoriban, Fotó: Mondadori via Getty Images)
A Ferrari Formula-1-es csapatának kötelékébe is tartozott legalább egy Peugeot: hatalmas raktere és megbízhatósága miatt a 404-es kombira esett az olasz csapat választása.
Ma sem vetik meg a hétköznapi autókat az autógyárak vezetői. Christian von Koenigsegg egy Toyota GR Yarist hajt, Mate Rimac Golf R32-öt használ, ahogy arról a Vezess is beszámolt korábbi cikkében:
