A honfoglalás ezeréves évfordulóját számos beruházással ünnepelték, ezek egyike volt a földalatti, amelyet 1893-ban javasolt Balázs Mór, a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. (BVVV) vezérigazgatója a tömegközlekedés nehézségeinek megoldására. Balázs ezért nemesi címet kapott, címerébe stilizált alagútbejárat került sínekkel, az elektromosságot jelző villámokkal és a vasút szárnyas kerekével.

A terveket a német Siemens és Halske cég a BVVV mérnökeinek bevonásával készítette. Az alagút az akkori Gizella – ma Vörösmarty – tértől a Városligetig húzódott, hogy biztosítsa a millenniumi kiállítás megközelíthetőségét. Építési engedélyét 1894. augusztus 9-én adták ki 1896. április 1-jei befejezési határidővel, a költségvetés 3,6 millió forintról szólt. A vasút azért épült a föld alatt, mert a városvezetés nem engedélyezte, hogy a reprezentatív, frissen elkészült Andrássy utat sínekkel és villamos szerelvényekkel csúfítsák el.

Már 125 éve jár Budapesten a kisföldalatti 1

Nem elírás az „M” betű az állomást jelző táblán. A metróvonalak kiépülésével ugyanis már M1-es metróa kisföldalatti becsületes neve. (Fotó: Faludi Imre/MTVA/Bizományosi)

Kivitelezését a tervező Siemens és Halske cégre bízták, a föld- és betonmunkákat Wünsch Róbert cége végezte. Mivel az idő sürgetett, az alagutat két irányból kezdték el ásni, az építkezésen olykor ezernél is többen dolgoztak, gyakran vasárnap is. Az alagút kéregvasútként, nyitott munkagödörrel, a kor legmodernebb technikájával épült.

A vasúti pálya betonteknőbe került, az alagút szélessége 6 méter, magassága 2,65 méter lett, hogy elférjen a nagykörúti csatorna fölött. A többrétegű, vízhatlan födémet acélgerendákra támaszkodó betonboltozat alkotta, amelyet középen, a két pálya között 3-4 méter távolságban szegecselt acéloszlopok tartottak. A zaj- és súlycsökkentés érdekében az Andrássy út fakocka burkolatot kapott.

A mélyépítési munkák 472 napja alatt 134 ezer köbméter földet emeltek ki, 47 ezer köbméter betont és 31 ezer tonna acélt építettek be. A vezető főmérnök, Vojtek Ödön építési naplója rögzítette a váratlanul felmerült nehézségeket is, így a Bajza utcától a Városligetig feltörő talajvizet, amely ellen „szádfal” és víznyelő kutak építésével védekeztek.

Már 125 éve jár Budapesten a kisföldalatti 2

Öt évvel ezelőtt, a 120 éves jubileum alkalmából a 11-es pályaszámú nosztalgiakocsi egy egész héten át végigment a teljes vonalon éjszakánként. (Fotó: Balogh Zoltán/MTI)

A millenniumi földalatti az európai kontinensen az első, a világon a második földalatti volt az 1863-ban üzembe helyezett londoni után, egyben az első villanymeghajtású földalatti vasút, itt alkalmaztak először mozdony helyett motorkocsit. A 3689 méternyi pályából alagútban 3225 méter, a felszínen, a Városligetben 464 méter haladt. A megengedett 40 kilométeres óránkénti sebesség mellett a menetidő valamivel több mint tíz perc volt.

A 20 forgóvázas kocsi baloldalt közlekedett, a 11 megálló közül az utolsó kettőnél, az Állatkertnél és a városligeti végállomásnál (a mai Széchenyi fürdő közelében) már a felszínen. A Városligetben, ahol az alagút kilépett a felszínre, épült meg Magyarország első vasbeton hídja, az állomások falait a Zsolnay-gyár barna és fehér csempéivel burkolták, a szecessziós lejáró házikókat az 1920-as években bontották el.

A földalattit 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek keretében adták át a közönségnek, a tízkrajcáros jegyeket automatából lehetett megvenni.

Május 8-án I. Ferenc József is végigutazott a vonalon a számára készült királyi díszkocsin, és hozzájárult, hogy a földalatti a nevét viselje. Az „udvari kocsinak” 1897 szeptemberében voltak ismét császári-királyi utasai: II. Vilmos német császár kíséretében ismét Ferenc József utazott rajta.

A földalatti vasút felépítmény- és jelzőrendszere a maga korában a legkorszerűbbek közé tartozott, az éves utasszám 1917-re elérte a 11 milliót. A vasutat az 1920-as években újították fel először, majd az észak-déli metró Deák téri állomásának építésekor az állomást áthelyezték, az alagút egy részét kiiktatták – itt létesült a Földalatti Vasúti Múzeum.

Az 1972-73-as rekonstrukció alkalmával 1233 méterrel, a Mexikói útig hosszabbították meg, és a teljes, 4,4 kilométeres vonalat felszín alá helyezték. Az átépítés alkalmával kicserélték a biztosító berendezéseket is, ekkor – 1973 végén – tért át a földalatti a felszínen már 1941 óta alkalmazott jobb oldali közlekedésre. A régi kocsikat 23 háromrészes, csuklós Ganz-szerelvénnyel váltották ki, az állomásokat a műemléki védettség figyelembevételével újították fel.

Már 125 éve jár Budapesten a kisföldalatti 3

Itt már egy 2017-es képen látható a kisföldalatti, a Vörösmarty téri kihúzóvágányon. (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

A csaknem százéves vasutat 1995-ben teljesen felújították, megerősítették födémszerkezetét, tetőszigetelését. Az Oktogonnál kitérőt építettek, amely lehetővé teszi a vonal szakaszolását. A műemléki állomások belső felújítása korhű módon, az eredeti burkolatokkal és kialakítással történt. A millenniumi földalatti vasút 11 állomása közül 8 eredeti, 3 pedig a különböző vonalkorrekciók során létesült. Az 1996-os százéves ünnepre a járműveket is felújították.

A millenniumi földalatti – vagy ahogy az utasok emlegetik: a kis földalatti – 2002 óta az Andrássy úttal együtt a világörökség része. A metróvonalak kiépülése miatt az M1-es számozást kapta, fejlesztésére, továbbépítésére születtek már tervek, de ezek kivitelezéséről még nem hoztak döntést. A millenniumi földalatti vasút megnyitásának 125. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsát ki.