Bruno Sterzi milánói gróf bizonyára a világ királyának számított a környéken, amikor 1955-ben átvette az akkor új Ferrari 750 Monzáját, ehhez kétség sem fér. Ennek ellenére nem tartott sokáig a Scaglietti karosszériás sportkocsinak, amíg gazdát cserélt, hiszen a következő évben már Ottavio Guarducci tulajdonában volt. Ezzel ráadásul rögtön meg is kezdődött aktív pályafutása versenyautóként. A Venezuelai Nagydíjon például az ötödik helyen végzett, azt követően pedig egy Havannában rendezett futam okán kapta a Jaguar D-Type-éhoz hasonló aerodinamikus ívet a hátuljára.
Még az 50-es évek végén kidobták belőle az eredeti motort, 1961-ben pedig alaposan össze is törték az autót. A baleset után több mint 20 évbe telt, mire újra járóképes lett a Ferrari 750-es, de mindenre kiterjedő restaurálást csak 2000-től kapott, ekkor öt éven át reszelgették az autót, mely 2011-től több Mille Miglia versenyen is részt vett.
Bár az eredeti motortól hamar megszabadultak, a helyreállítás során bekerült a megfelelő Lamperdi négyhengeres a Weber karburátorokkal. Meglepően hangzik, de a Ferrari eredetileg is egy könnyű és a lehetőségekhez képest megfizethető sportkocsinak álmodta meg a 750-est. A 3 literes motor 250 tagú ménesének mindössze 760 kilogrammot kellett mozgatnia.
A Ferrari 250 Monza elképesztően ritka, így nem csoda, hogy egyre magasabb áron kelnek el a fennmaradt darabok. A piros példány 1 milliárd forintnak megfelelő összeget ért új tulajdonosának.
