Amikor Szellő István drámai arccal, komoly hangsúllyal bejelenti, hogy leesett az első hó, nos akkor már kész a baj. Tucatnyi autó pihen árokban, koccanások országszerte, bosszankodó sofőrök mindenfelé. Pedig tavaly is volt tél, sőt hó is nem kevés, mégis az autózók nagy része csak az első megcsúszásra fogja vissza a lovakat. Ez az élet könyörtelen ciklusa.
Szerencsére nálunk még van pár nap a jégtánc revü nyitóestig, ám az Egyesült Államokban már lezajlott az első felvonás. Ott ütős csak igazán, ahol ritka a hó, az emberek felkészületlenül, nyári abroncsokkal kerülnek szembe tél tábornokkal. Ilyen hely Seattle is, ahova ha lecsap a tél, a káosz garantált. A lankás, dombos utak csak tetézik a bajt, a sügér sofőrökkel egyetemben. Sokan a hirtelen jött helyzetre csak görcsösen padlóig taposott fékpedállal tudnak válaszolni, ami köztudottan annyit ér mint golyó ellen az integetés.
