Néhány évvel ezelőtt még a grandiózus villanyautós ígéretekről szólt az autóipar, mára azonban ezeket az üzeneteket letekerték a gyártók. Noha a Dacia is úgy indította a mondanivalók sorát, hogy 2030-ig négy új villanyautóval bővül a kínálatuk, a sort nyitó Spring nemzetközi menetpróbáján a hangsúly inkább azon volt, hogy végre egy igazán olcsó, ízig-vérig európai kisautót adnak a piacnak.
A első generációs Springből ugyan elvittek 210 ezret, azaz sokakat indított el az elektromobilitás útján, ám elsőre inkább a hiányosságok juthatnak róla eszünkbe. Nem is csoda, hogy a gyártó rögtön azzal nyitott: a név kivételével mindent megváltoztattak. Kapásból a jármű arányainál kezdték, a 15 centis nyújtás mellé 18 centis szélesítést kapott a második generációs modell. Ennek egyik hozadéka, hogy a beltérben végre nem kell kis túlzással egymáshoz érő vállakkal ülni, a 337 literes csomagtér pedig kategóriaelső helyre emeli a törpét.
A Renault-csoport padlólemezére épülő autóban 82 lóerőre növelt motor dolgozik, segítségével városban kimondottan dinamikusan lehet haladni. A mindössze 1,2 tonnás tömegből is eredő kedvező fogyasztásnak és a megnövelt akkukapacitásnak hála a 200 kilométer feletti valós hatótáv simán hozható, a kocsi beérte a gyárilag megadott adatoknál is kevesebb energiával.
Ugyanakkor a spórolás jegyében született megoldásokat sem lehet véka alá rejteni. Az ülések továbbra is kemények és kevés tartást adnak, az ablakok hátul csak kibillenthetők, 70-80 km/óra felett pedig már jelentős gördülési és szélzaj költözik a kabinba. A legmegosztóbb lépés mégis a töltést érinti: az alapkivitelből teljesen hiányzik a gyorstöltési lehetőség, így a konnektoros vagy AC-s töltésekre kell berendezkednie a tulajdonosoknak.
A kérdés már csak az, hogy a várt indulóár elegendő lesz-e ahhoz, hogy a vásárlók szemet hunyjanak a fapados részletek felett.
A TELJES CIKKET ERRE A LINKRE KATTINTVA OLVASHATOD EL!
Az előző Springről itt találod a Vezess beszámolóját:
| Mellette – Ellene | |
|---|---|
|
|
