A még takarékosabb ECO üzemet zöld lámpácska jelzi

A még takarékosabb ECO üzemet zöld lámpácska jelzi

Az ECO üzemet zöld lámpa jelzi


Beüléskor meglepően nagy erővel kell becsapni az ajtókat. Ez természetes következménye az utastér méretéhez képest nagy levegőmennyiséget kiszorító oldalajtónak. Az ajtók nagy méretének és az első ülések kialakításának köszönhetően hátra sem ördöngösség beszállni. A fejtér az átlagos magasságú utasoknak hátul is elég, a hátsó térdhely középtávon szintén elegendő két középtermetű utasnak.

Fejtámla mind a négy utasnak jár. A kis Lupóból sem spórolták ki a nagyobb autókat idéző csillapítottan csukódó kapaszkodókat. Elöl a 190 centis tesztelő kényelmesen elfért, két embernek hosszú úton sem fárasztó a Lupóban ülni. Ebben az esetben az igen szűk, mindössze 130 literes csomagteret az ülések lehajtásával az autó méretéhez képest kifejezetten nagyra, 830 literesre is meg lehet növelni.

Pótkerék helyett gumijavító készlet és kompresszor jár a Lupóhoz

Pótkerék helyett gumijavító készlet és kompresszor jár a Lupóhoz

Pótkerék helyett gumijavító készlet kompresszor jár a Lupóhoz


A csomagtartófedelet két könnyű teleszkóp lendíti magasba. A súlytakarékos építési mód ilyen részletmegoldásokban is láthatóvá válik. Az ülőlap előre-hátra dönthető a legtöbb autón meglévő állítási lehetőségeken túl és ez a magasságában állítható kormánnyal elegendő a kényelmes vezetési helyzet kialakításához. Az ülés maga kényelmes, huzata nem izzasztó.

A Lupo 3L-ben többek között attól érzi jól magát az ember, hogy a fogyasztást leszorító törekvések nem szültek egy primitív megoldásokkal terhelt minimálautót. A belső tér egyszerű és ízléses, az alkalmazott műanyagok minősége ránézésre és tapintásra is jó.

Kézzel váltva harmonikusabban mozog a Lupo, automata üzemben még alacsonyabb a fogyasztás

Kézzel váltva harmonikusabban mozog a Lupo, automata üzemben még alacsonyabb a fogyasztás

Kézzel váltva többet eszik


Eco üzemmódban nagyon hamar felkapcsol a váltóautomatika. A gázt egészen enyhén nyomva 2000-nél érezni a váltást jelző rántást, nagyobb gázzal 2500-ig forgatja a háromhengerest a váltó. Még kövérebb gázzal vezetve 3000 körül kapcsol fel az elektronikus vezérlésű kézi váltó. Az extrém takarékos működést szolgálja a hosszú váltóáttételezés. Nyolcvannál harmadikban csak háromezerig lendül ki a fordulatszámmérő.

A három liter alatti szabványos fogyasztást úgy sikerült elérni, hogy a középkonzoli Eco kapcsoló megnyomásával megállás után, a fékpedált nyomva tartva körülbelül négy másodperc után leáll a motor.

A belső tér ízléses, a kidolgozás és a műanyagok minősége jó

A belső tér ízléses, a kidolgozás és a műanyagok minősége jó

A belső tér ízléses, a kidolgozás jó


Mivel a szabványos fogyasztási ciklusban jelentős ideig alapjáraton működtetik a motort, a start-stop automatikával fél litert sikerült lefaragni az átlagos fogyasztásból és a Lupo 3L TDI, a világ első autójaként, a bűvös háromliteres határ alá került.

Nem ez a Volkswagen első autója, amelyik megálláskor automatikusan leállítja a motort majd a fékpedált felengedve újraindítja azt. 1995-ben a Golf Ecomatic-ban megtalálható volt ez a megoldás, de a 4,9 literes átlagfogyasztású típust rövid idő után törölték a kínálatból a gyér kereslet miatt.

Háromliteres változatban nemcsak megdöbbentően takarékos a Lupo, hanem a legszigorúbb környezetvédelmi normákat is túlteljesíti. A fogyasztásról el kell mondanunk, hogy az autót kipróbálók egyike sem igyekezett reprodukálni a háromliteres értéket száz kilométeren.

A Lupo SDI-hez képest csökkentették a légellenállást, könnyebben gördülő csapágyakra cserélték az eredetit, alumínium a féknyereg, könnyítettek az üvegek. Még számtalan erőfeszítés révén vált 2,99 literes átlagfogyasztásúvá a Lupo 3L TDI

A Lupo SDI-hez képest csökkentették a légellenállást, könnyebben gördülő csapágyakra cserélték az eredetit, alumínium a féknyereg, könnyítettek az üvegek. Még számtalan erőfeszítés révén vált 2,99 literes átlagfogyasztásúvá a Lupo 3L TDI

Alu a féknyereg, könnyítettek az üvegek számtalan erőfeszítés révén vált 2,99 literes átlagfogyasztásúvá a Lupo 3L TDI


A tesztautó robbanékonyságát alaposan kiaknázva, lendületes autópálya menetekkel, országúton repesztve, városban sietve 3,8 literes átlagfogyasztást mértünk a bő 1100 kilométeres teszten. A műszerfali pillanatnyifogyasztás-mérő segíthet kordában tartani a gázpedált taposó jobb lábat. Egyenletes tempónál könnyedén jelez két és három liter közötti számokat a mutató, az átlagfogyasztást a fedélzeti számítógép jeleníti meg a fordulatszámmérő alatt.

Száraz úton a keskeny, 155 milliméter széles gumikkal biztonságos úttartást mutatott a Lupo 3L. Merészebb kanyarvételnél az első kerekein kezd sodródni az autó, aminek mértéke nem veszélyes.

A piros betűk helyett álló zöld TDI felirat a világ első háromliteres szabványos fogyasztású autóját jelzi

A piros betűk helyett álló zöld TDI felirat a világ első háromliteres szabványos fogyasztású autóját jelzi

Piros betűk helyett zöld a TDI


Az igen alacsony gördülési ellenállású gumiban gyakrabban lelheti örömét a tulajdonos, mint amennyire annak hátrányait érzi. A 3L TDI fékjei 47 méternél rövidebb fékutat is produkálnának 100-ról nullára, a keskeny gumik miatt a széria blokkolásgátló hamarabb működésbe lép a szélesebb gumival szerelt Lupóknál.

A kormányzást nem segíti szervó, aminek a hiányáról megoszlottak a vélemények közöttünk. Mivel a Lupo súlya csekély, szervó nélkül sem kihívás parkolni a kisautóval, a kezelhetőséget azonban még jobbá tenné a kormányrásegítés. Nagy sebességnél is jónak találtuk az egyenesfutást.

45 százalékos hatásfokával a háromhengeres PD TDI dízelmotor hamisítatlan műszaki csemege

45 százalékos hatásfokával a háromhengeres PD TDI dízelmotor hamisítatlan műszaki csemege

45 százalék a motor hatásfoka


A rugózás ügyesen dolgozza fel az úthibákat, egészen rossz úton bólogat csak kissé a Lupo 3L TDI. Országúton repesztve kifejezetten komfortos és élvezetesen vezethető az autó. A 872 kilós önsúly meg sem kottyan az erős motornak, a váltót kézi állásban kapcsolgatva gyerekjáték előzni.

A TDI motorok rugalmassága a motorcsalád legkisebbjében is megtalálható. Ennek köszönhetően az országúton általában használt 60 és 120 kilométer/óra közötti tartományban mindössze 1191 köbcentis dízelmotorját meghazudtolóan jól ugrik a Lupo 3L. Ez a tulajdonság jóval fontosabb a százra gyorsulásra megadott 14,5 másodpercnél.

Papíron ez közepes adatnak tűnik, élőben viszont az 1800 és 2400 közötti fordulatszámon leadott 140 Nm-es legnagyobb nyomaték miatt jóval erősebbnek mutatja magát az autó. Az alsó fokozatokban, sportos aláfestésként kerekeit kipörgetve könnyen nekiiramodik a kiskocsi.

Szerencsére a váltó kézi, Tiptronic-üzemmódban is felkapcsol a vezető helyett a bő 4500-as legnagyobb fordulatszám elérésékor, a gyorsulás így nem törik meg. A motor nem zajos, a gumik zaja csak esős időben erősödik fel, száraz úton még a végsebesség közelében száguldva is csendes a Lupo TDI.

A hosszú áttételeknek és a motor bő nyomatékának köszönhetően két kollégánk is gyorsabban ment a 165 kilométer/órás gyári végsebességnél. A mutató az autó durva hajszolása nélkül is elérte a 180-es számot. A kényelem része, hogy az automata váltós kocsikban elengedhetetlen támasz a tétlen bal lábnak jó helyre került.

A háromliteres Lupóba beülve a vezető annak tudatában tekerheti a magnézium kormánykereket, hogy a világpiac legtakarékosabb autójával sokat tesz a környezetvédelemért. Ez a takarékosság különleges anyagokat és műszaki megoldásokat tett elengedhetetlenné.

Csökkentették a menetellenállást és az önsúlyt , továbbá javítottak a motor hatásfokán. A fogyasztácsökkentés ezen receptje mindenki előtt ismert, ennyire következetes megvalósítása azonban óriási ráfordítással jár. Az alap Lupo SDI-nél helyenként vékonyabb lett a lemezvastagság, a volánt és a csomagtérfedél hátlapját magnéziumból készítik.

Alumíniumból való a féknyereg, az első ülések váza és a fékdob. Ugyanezt a könnyű és költséges fémet használják a sárvédők, a motorházfedél és az ajtók anyagaként. A vékonyabb üvegekkel együtt ez 150 kilónyi súlynyereséget jelent a Lupo SDI-hez képest. A légellenállást az alváznál csökkentették, szűkebbre vették a hűtőnyílásokat, mélyebbre húzták a küszöböket. Az alacsony gördülési ellenállású gumik mellett a nagyon könnyen gördülő kerékcsapágyak segítenek a menetellenállás lefaragásában.

A változó geometriájú turbóval szerelt dízelmotor befecskendezését adagoló-porlasztó elem végzi, ami 2050 baros befecskendezési csúcsnyomás elérését és így nagyon finom porlasztást tesz lehetővé.

Az alacsony fogyasztást és a teljesítmény növelését is szolgálja a töltőlevegő-hűtés. A háromhengeres motorok érdesebb járását kiegyensúlyozó tengely beépítésével küszöbölték ki a Volkswagen mérnökei, a dízel Lupo motorja így egyenletesen forog.

A műszaki fejlettség ilyen magas fokára nem lehet ingyen eljutni, a Lupo 3L TDI ára ezért 3 760 000 forint. Az autó méretéhez képest ez nagyon magas összeg, egyediségéhez és tudásához mérten már jóval kevésbé.

Kisautóhoz mérten jó kényelme, élénk menetteljesítményei, alaposan kidolgozott utastere és elhanyagolható fogyasztása emészthetővé teszik a közel négymilliós alapárat. Aki megteheti, hogy VW Lupo 3L TDI-vel járjon, az ezzel a kocsival automatikusan megváltja a tiszta lelkiismeret zálogát is, mert a háromliteres autónál csekélyebb környezetszennyezéssel lehetetlen autózni.

A vezess.hu tesztautóinak tisztaságáról a Műegyetem rakparton lévő autómosó gondoskodik.

Teszt: Volkswagen Lupo 3L TDI 8