Arról, hogy országszerte hány kátyú keletkezik, azokat milyen módszerekkel, milyen sorrendben és mennyi pénzből javítja, toldozza, foltozza a közútkezelő, azt a nemrég kapott válaszok alapján már tudjuk. Most arra voltunk kíváncsiak, mi a helyzet a fővárosi, néhol sokkal nagyobb napi forgalmat bonyolító utakkal. Máris érkeznek a Vezess által feltett kérdésekre a Budapest Közút válaszai kátyú és úthiba témában.
10 ezer forint egy kátyú
2022-ben nem kevesebb mint 28 616 darab kátyút tüntettek el a Budapest Közút munkatársai. Az erre fordított összeg pontosan 289 001 507 forint volt, amiből kiszámolható, hogy ebben az évben szinte kereken 10 ezer forint jutott egy kátyú betömésére. Amúgy 2022 egy laza év volt kátyúszempontból, mert 2023-ban már kis híján 41 ezer, majd 2024-ben 38 ezer kátyút kellett eltüntetnie a cégnek.
2025-ben csak az első negyedévről van adat, eddig 12 649 darab javítás történt, 73,5 millió forintos költséggel. Idén viszont jóval kevesebb pénz ment el egy-egy úthiba javítására, jelenleg 6 ezer forint / kátyú a költség. Ezek a kátyúk átlagosan 0,17-0,13 négyzetméter nagyságúak voltak.
Mitől romlik az út?
Nincs nagy meglepetés, a szakemberek hasonló indokokat jeleznek a főváros kátyúival kapcsolatosan is. A burkolatban keletkező hibák elsősorban a forgalom, a környezeti hatások, illetve a pályaszerkezet teherbírási hiányosságainak következményei. A nehézgépjármű-forgalom burkolatot károsító hatásai közismertek: repedések, deformációk jelennek meg az útpályán. A környezeti tényezők között a szélsőséges időjárási körülményeket és a víz romboló hatását említhetjük.
Az aszfaltburkolatok esetében az erős felmelegedés hatására deformációk, gyűrődések, tartós hideg hatására repedések keletkeznek. A pályaszerkezet alá kerülő vizek a pályaszerkezet anyagának bomlását, az alatta lévő talajréteg teherbírásának csökkenését okozhatják. A pályaszerkezet teherbírása több tényezőtől függ. Ha a pályaszerkezet nem megfelelő, az kedvez a nagymértékű deformációk kialakulásának, amelyek a teljes tönkremenetelhez, a forgalom jelentős mértékű akadályoztatásához vezethetnek.
Útjavítás
Nagy különbség a javításban sincs, a fővárosban is nagyjából ugyanúgy végzik a kátyúzást, mint az ország többi útján. A klasszikus módon zajló – öntött vagy hengerelt aszfaltnál – burkolatjavítás esetében a javítandó felület szélvágásával kezdődik a folyamat. Szabályos négyzet alakot vágnak, majd a burkolat bontása következik.
Ezt a kibontott burkolat elszállítása, a javítandó felület kiseprése követi, majd jön a felület bitumenemulzióval történő kellősítése a csatlakozó oldalfalakat is beleértve. Ilyenkor ragasztóanyagot permeteznek a fogadófelületre, hogy a rétegek együttdolgozása megfelelő legyen, majd következik a javítóanyag elterítése; túltöltés hengerelt aszfaltnál, majd a tömörítés. Öntött aszfalt esetén, kézi bedolgozásnál nincs tömörítés.
Emellett szórt technológiával is történik burkolatjavítás. Itt a folyamat során a célgép magasnyomású levegővel a port és a mozgó részeket eltávolítja, nedves/hideg időjárás esetén a burkolatot gázláng segítségével melegíti, kiszárítja. A bitumenemulziós kellősítés után impregnált zúzalékkal töltik fel a hiányt, ezután impregnálatlan zúzalékkal zárják a javított felületet. Ezután már át is lehet adni a forgalomnak, ami a tömörítést is elvégzi.
Az úgynevezett hidegaszfaltos technológiát ideiglenes javításoknál alkalmazzák. A megoldás előnye, hogy szélsőséges időjárási körülmények esetén is viszonylag jó eredménnyel bedolgozható ez az anyag. A bedolgozás lépései hasonlóak, mint a klasszikus megoldásé, azzal a különbséggel, hogy itt a szélvágás és a kellősítés elmarad.
Melyik a leggyorsabb és a legjobb módszer?
A hidegaszfaltos technológia a kedvezőtlen időjárási körülmények között – fagy, eső, hó, stb. – a leggyorsabb és tulajdonképpen az egyedüli alkalmazható technológia. Az ideiglenes javítások végleges/szabályos körülvágással történő helyreállítását be kell ütemezni a fenntartási programba, és később, megfelelő időjárási körülmények esetén el kell végezni. Hosszútávon a szabályos körülvágással készült burkolatjavítás a legkedvezőbb, mind tartósságát, mind fajlagos költségét tekintve.
A kátyúk betömése nem veszélytelen feladat. Amint az alábbi cikkben lévő videó is bizonyít:
Mikor mit alkalmaznak?
A hideg aszfaltos technológiát ökölszabály szerint november 15. és március 15. között alkalmazzák. A klímaváltozás miatti hektikus időjárási viszonyok miatt helyesebb „a technológiai előírásnak megfelelő hőmérsékleten” kifejezést használni. Az öntött, hengerelt aszfalt és a szórt technológiát 10 fok burkolathőmérséklet felett lehet alkalmazni, kivéve ha a munkaterület téliesített, vagy előmelegített a felület. Utóbbi eljárást magas költségigénye miatt csak extrém esetekben alkalmazzák.
A helyreállítási technológia szerint az eredetivel megegyező típusú és fajtájú anyaggal készül a javítás. Üzemeltetési körben – amikor kisebb felületek kerülnek helyreállításra – el lehet térni ettől, de az alkalmazott anyag teljesítményének legalább megegyezőnek kell lennie az eredeti burkolatéval.
Az országos utakhoz hasonlóan a balesetveszélyes, méretes, vagy különösen bosszantó kátyúkat, úthibákat a fővárosban is be lehet jelenteni a Budapest Közút honlapján elérhető hibabejelentő felületen. A bejelentés során meg kell jelölni a hiba típusát, a helyszínt, a hiba észlelésének idejét, részletezni kell a hibát, és fotót csatolni.
Ki fizet, ha az autóban kárt okoz egy úthiba?
Arra is kíváncsiak volt, hogyan térül meg az autósok kára, amelyet egy kátyú okoz? A Vezess kérdésére a Budapest Közút az alábbi választ adta: „Amennyiben a gépjárműtulajdonosok burkolathibából adódóan kárt szenvednek, kárukat Társaságunk a jogszabályoknak megfelelően téríti, amennyiben minden szükséges dokumentum rendelkezésre áll az ügyfél részéről. A Budapest Közút független gépjárműszakértőt alkalmaz a bekövetkezett károk mértékének és a kárviselés arányának meghatározására.
Megjegyezzük, hogy Társaságunk az 1/1975 (II. 05) KPM-BM együttes rendelet 16 § (1) z) pontja szerint veszélyt jelző táblát helyez ki azon útszakaszokon, ahol tapasztalatai szerint várható/előfordulhat úthibák kialakulása, ezzel felhívva a gépjárművezetők figyelmét az átlagostól eltérő útállapotokra és a követendő vezetői magatartásra. A jelzőtáblákat a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet IX. fejezet 36.17-es pontjában előírtak betartásával helyezi ki. Társaságunk a bejelentett káreseményeket minden esetben kivizsgálja.”
Ebből az persze nem derül, ki, hogy ki fizet, csak az, hogy úgy tűnik, hogy a tábla kihelyezésével már az autós lesz a felelős, ha egy kátyúba hajtva kára keletkezett.
Jó tudni, hogy a Budapest Közút folyamatosan végzi a javításokat, persze csak „a rendelkezésükre álló források erejéig, a műszaki és gazdaságossági szempontok alapján, kapacitási lehetőségeikhez mérten”. Így pedig a városszerte rendkívül nagy számban jelentkező javítási igény miatt elsősorban a közúti forgalomra veszélyt jelentő, azonnali beavatkozást igénylő problémák megszüntetésére kerül sor.
Növekvő terhelés
A KSH adatai szerint az elmúlt 20 évben drasztikusan nőtt az autóforgalom Budapesten és az agglomerációban. Amíg 2000-ben a fővárosban 559 100, Pest megyében összesen pedig 827 379 autót tartottak számon, addig 2022-ben a fővárosban 710 752, az egész megyében pedig a 22 évvel korábbinál nagyjából félmillióval több, 1 328 803 autó volt. Ennek azért is van jelentősége, mert a fővárosi agglomerációból 300 ezer autónál is több érkezik naponta Budapest útjaira. Amelyek folyamatosan használják, koptatják az útburkolatot.
Valószínűleg ennek is szerepe van abban, hogy kátyúból, úthibából egyre több van. Bár azt gondolnánk, hogy az enyhébb, lassan fagy és hó nélküli telek miatt úthibából is kevesebbnek kéne lenni, ez még sincs így. Persze a miénknél fejlettebb motorizáltságú, szélsőségesebb időjárású Ausztria esetében valahogy mégsem érezni azt, hogy a terepjáró az egyetlen megoldás a hétköznapi autózás túlélésére.
Ha megnéznél néhány ritka kókány útjavítást, akkor ezt a cikket még pörgesd végig:
