Az Év Autója és ami mögötte van 1

Az Év Autója és ami mögötte van

58 összeesküvő rituálisan egy kehelybe cseppenti vérét, titkos terveket forralva autók megbuktatására és felemelésére. Mikor megtudtuk, milyen bemutatókra utaznak és milyen ajándékokat kapnak az Év Autójáról döntő zsűritagok, oszlani kezdett a misztikus köd.

Midőn a Rover 2000 elcsípte Év Autója elismerést az 1964-es esztendőre, még nem tudhatták a szavazást alapító lapok, mekkora propagandaértéke lesz a címnek. A díj elsődleges értéke ugyanis az elnyerésével kapott kivételes ismertség Európában, ami áttételesen az eladásokban is lecsapódik. Az Év Autójáról még a nagymamák is értesülnek.

Esélye sincs a Ferrarinak

A cím 58 zsűritag ítéletén múlik. Ez a titulus szándékosan nem álomautókra szabott. A környezetvédelmet, a biztonságot, a vezethetőséget, a kényelmet, az ár/érték arányt valamint a választható motorok és karosszériatípusok választékát is értékelni kell az autó újdonságértéke mellett.

Hazánkat ketten is képviselik a grémiumban, Oroszországnak, Ausztriának vagy Lengyelországnak sincs több zsűritagja. Surányi Péterrel, az Autó2 és Gajdán Miklóssal, az Autó Magazin újságírójával a díjról, exkluzív tesztekről és meglepő ajándékokról beszélgettünk.

Kecskesajt és golyóstoll

Mivel a COTY (Car Of The Year) újságírók súlya bizottsági tagságuk miatt kivételesen nagy, a kaszt zártsága alapot ad mendemondáknak. Talán többekben felmerül, vajon mivel kenyerezik le a fontos döntést hozó újságírókat az autógyárak. A két magyar tag összesen egy tollat (nem Montblanc, hanem sima golyóstoll), egy adag kecskesajtot és egy-egy üveg bort tudott felidézni ajándékként a sokéves tagsághoz kötődő több tucat bemutatóról.

A gyakorlatban a gyárak kínosan ügyelnek arra, hogy a zsűritagoknak szervezett utakon kimaradjanak azok a kisebb-nagyobb értékű meglepetések, amelyek a később szélesebb körnek szóló nemzetközi sajtóbemutatókon várják az embert a legtöbbször ötcsillagos szállodában. (Pl. én is kaptam már bort, MP3 lejátszót, plédet és szerencsére könyveket is.)

Az autógyár, ha nyomul

Az autómárkák inkább arra figyelnek, hogy minél alaposabban megismerjék a döntnökök újdonságaikat. Ha egy vállalat Év Autója ügyben nyomul, akkor ezt nem ezüstveretes ajándék vadászpuskákkal fejezi ki, hanem a világpremier előtt több bemutatóra is meghívja a címről döntőket.

Corollába oltott Avensis és elgáncsolt Twingo-utód a túloldalon. Ez smafu? Megmondjuk azt is, mely márkák nyomják a gázt Év Autója ügyben.Minden márkának rendkívül fontos a díj, de mindig érezni, hogy kiknek számít a leginkább. A Fiat konszernnek és a Toyotának egészen biztosan. A Toyota az utóbbi években feltűnően igyekszik Év Autója ügyben. Mindkét magyar tag vezette az Avensist, a Yarist és az új Aurist is a fejlesztés során, 1-2 évvel az értékesítés megkezdése előtt. Az Avensist nyújtott Corollának álcázták, tehát egy Avensis alvázra ráeszkábálták a Corolla kasztnit, amibe persze be kellett toldani egy adag lemezt.

Kívül régi, belül új

Az Aurist tavaly szeptemberben próbálták ki, szintén egy Corolla karosszériájával. A Toyota büszke volt az autó stabilitására nagy sebességnél, de ezt a régi bódéval nem lehetett bemutatni. Végül egy szárnyat ragasztottak a furcsa Corolla tetejére, amely hanghatásában és útfekvésében már Auris volt.

Vezetés, majd papírmunka

A menetpróbákról részletes kérdőíveket kell kitöltenie az újságíróknak, benne a kényelemmel, a vezethetőséggel és tucatnyi más szemponttal. Az itt javasolt változtatások csak akkor valósulnak meg, ha apróságokat érintenek. Többen kritizálták például a 3 ajtós új Corsa nyithatatlan hátsó ablakát, ami így is maradt a szériagyártásban. A futóműben finom állítások elvégzésére van mód, ha sokak véleménye mutat egy irányba.

Amit látnak, titok

Surányi Péter 1993 óta tagja a bizottságnak. Tapasztalatai szerint az autógyárak periodikusan hajtanak rá a díjra. Renault például egy ideig minimális érdeklődést is alig mutatott a témában, aztán rákapcsolt. Pár év csend után az első Mégane-ból mind az öt karosszériát megmutatták. Ilyenkor persze tilos fényképezni, és nem kész kocsikat, hanem maketteket láthatnak a kiválasztottak. Ezt egy tömör gipszre húzott, fényezett műanyag héjként kell elképzelni, nyithatatlan ajtókkal, belső tér nélkül.

Aztán nem minden autó jut el a szériagyártásig, amit a zsűritagoknak beharangoznak. Szintén a Renault mutatta meg nagy titkolózva a következő Twingót úgy három éve, amiből aztán nem lett semmi. Párizsban idén fel is csillantottak egy több sikert ígérő irányt. Az előbemutatókon kipróbált autókról legtöbbször kötelesek hallgatni a zsűritagok, ami egy újságíróval szemben furcsa elvárás. A brit Paul Horrell például a Citroën C4 titkos bemutatója után nem bírt magával és leírta tapasztalatait a kocsiról. Nem kis vihart kavart ezzel, de végül nem zárták ki a zsűriből.

Csak az nyerhet, amit ismernek

A nyugat-európai zsűritagok között többen szabadúszók, akik, mivel nem jutnak hozzá a szerkesztőségekbe befutó tesztautókhoz, könnyen kihúzhatják listájukról a számukra ismeretlen újdonságokat. A már kész autó megismertetése ezért is alapfeladat egy gyár vagy importőr részéről. A hetes döntőbe bejutott autók forgalmazói rendszerint a megszokott egy hetes tesztidőszaknál jóval hosszabb időre a döntnökök rendelkezésére bocsátják a fontos újdonságokat, idén mondjuk a majdnem nyerő Opel Corsát.

Konkurensekről csak óvatosan!

Amikor egy bemutatón a gyár a vetélytársaihoz hasonlítja új autóját, csak betűvel jelölik az ellenfeleket. Ennek ellenére mondjuk az első Focus prezentációjakor kitalálható volt, hogy épp a Golf IV hátsó futóművét állították ki, és ehhez mérték a Ford új felfüggesztését. Egyetlen gyártó sem ócsárolja a másikat, saját megoldásuk előnyeit igyekeznek szuggerálni.

Nem jellemző, hogy a gyárak direkt át akarnák vágni az újságírókat, de megesik, hogy a kategóriában elsőként alkalmazott megoldás másnál korábban létezett, vagy mégsem abban a kocsiban legnagyobb a csomagtér. Erre az a jól bevált angolnás válasz, hogy a kettő nem tartozik egy kasztba az érintett márka szerint. Tény, hogy egy tájékozatlan ember könnyen megvezethető, ezért minden érintett igyekszik fejtágítókat tartani a grémium tagjainak.

Kitolás vagy csak pech?

A pontozáskor nem kizárható, hogy a nagy súlyú, tehát hat szakírót delegáló olaszok, németek, franciák, britek vagy spanyolok egy autót durván felpontoznak, egy esélyesnek érzett másikat meg direkt leszavaznak. Négy éve legalábbis a Mazda6 győzelme jórészt a brit pontozókon úszott el, akik egy irányba szavazva, rendre alacsony pontszámmal illették a végül a Mégane II mögött befutó típust.

Ám hat embernek, szemben az 52 másik taggal, nemigen sikerülne megfúrni egy autót. A pontozás ráadásul titkos, és a zsűritagok beszélgetéseiből előzőleg csak az érezhető, hogy egy autónak van-e győzelmi esélye vagy sem. Az idén a Ford S-MAX-nak adott díjat a kihirdetésétől számított egy évig használhatja az érintett cég, a 2008 évi győztes nyilvánosságra hozásáig.