A közúti járművezető-képzéshez kapcsolódó hatósági vizsgáztatás több mint egy évtizede számítógépes vizsgatermekben folyik Magyarországon. A 2015 januárjában megújult elméleti vizsgakérdések ma már arra késztetik a vizsgázókat, hogy a helyes válaszok statikus bemagolása helyett a biztonságos közlekedéshez szükséges, elmélyült, bármilyen helyzetben alkalmazható tudás megszerzésére törekedjenek.

A korszerűsített tartalom mellett látványosan fejlődött a képi megjelenítés is. A 3D-s, számítógépes grafikát alkalmazó képalkotási technika lehetővé tette nagyszámú, változatos forgalmi helyzet előállítását. A különböző részletek eltérő színtelítettségű megjelenítése pedig a lényeges információk felismerésében, beazonosításában segíti a vizsgázókat.

Az új technológia további fejlesztések megvalósítását alapozta meg, így 2016 májusában vezetői engedély kategóriánként két-két kérdéshelyen megjelentek a mozgóképes vizsgakérdések. A vizsgázó így nemcsak egy adott időpillanatban fennálló forgalmi helyzetet lát és értékel, hanem annak közelmúltbeli történéseit is figyelembe véve képesnek kell lennie több, egymást követő információ feldolgozására is.

A mozgóképes kérdéseket a járművezető-képzők és a vezetni tanulók is kedvezően fogadták. A kb. 10 másodperces animáció akár többszöri megtekintésére, a válaszlehetőségek feldolgozására ugyanúgy egy perc áll rendelkezésre, mint a szöveges vagy állóképes feladatoknál. A mozgóképes kérdéseknél az átlagos válaszidő ennek megfelelően valamelyest hosszabb, azonban azokat a hagyományos tesztelemeknél nagyobb százalékban válaszolják meg helyesen a jogosítványszerzéssel próbálkozók.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által ellenőrzött és jóváhagyott, januártól bevezetendő új kérdések egyelőre a meglévő két mozgóképes kérdéshely adatbankját bővítik, azaz az ilyen kérdések száma nem, de a variációs lehetőségek száma növekszik. A vizsgázóknak ezeknél a kérdéseknél számot kell adniuk arról, mennyire képesek a megtanult szabályokat és módszereket valósághű helyzetekben (pl. útkereszteződésben való áthaladási sorrend meghatározásában, egymást követő közlekedési jelzések értelmezésében, veszélyhelyzet felismerésében stb.) helyesen értelmezni és alkalmazni.

A technológia a jövőben várhatóan egyre növekvő mértékben alakítja majd vizsgáztatás menetét, hiszen a módszer eredményesen alkalmazható a vezetéstechnika, a közlekedésbiztonság és a közlekedési kultúra terén megszerzett tudás és készségek felmérésére.

Forrás: NFM