A Vancouverben megrendezett kanadai elektroautó kiállításon egy kis vörös kocsit csodáltak meg a legtöbben. Az ok: egyharmaddal könnyebb egy hasonló méretű Ford Fusionnál, mindössze 1125 kilogrammot nyom. A Kestrel (Vörös Vércse) típusnevű elektromos hajtású kiskocsi karosszériája ugyanis nagyrészt kenderből készült…
Az újdonságból húsz bemutató darabot készítő calgaryi Motive Industries vállalat vezetője, Nathan Armstrong szerényen elhárította az elsőségükért kapott dicséreteket. Ugyanis 1941-ben a háborúba belépett Egyesült Államok acélkészletét kímélendő Henry Ford már készíttetett egy kender-műanyag kompozit karosszériás kísérleti autót. Ám az nem igazán sikerült.
A máig csodált Trabant aztán végül igazolta, hogy nem csak acélból készíthető karosszéria. Speciális kocsikban pedig (Forma-1) világszerte üvegszál erősítésű műanyagokkal váltották fel az acélt.
A Kestrel karosszériája háromnegyed részben kendermorzsalékból, a többiben az ahhoz kevert polimergyantából készül. Lítium-ion akkumulátoraival 90 km/órás sebességet érhet el, és az akkuk mindössze 45 percig tartó feltöltésével – a sebesség, a terep- és a közlekedési viszonyoktól függően – 40-160 kilométeres távolságot futhat be.
Az első szériakocsikat a jövő év elejétől lehet 25 000 kanadai dollárért – hozzávetőleg 4,9 millió forintért – megvásárolni.
A kétszíkű kender (canabis sativa) sokhasznú alapanyagnövény. Áztatással, tilolással, töréssel kezelt szálaiból kötelet, kócából tömítést, szigetelőanyagokat, magjából étolajat, gyógyszert, termős virágából marihuánát, gyantájából préseléssel pedig hasist lehet előállítani.
A pusztító drogok távoltartása érdekében az Egyesült Államokban megtiltották a kender ipari célú termesztését és felhasználását is. Emiatt a Kestrelt sem lehetne az Egyesült Államokban gyártani, pedig a kanadai cég meggyőződése, hogy az akkuk miatt súlyos elektromos és hibridkocsik elterjedését jelentősen segítheti a könnyebb, a kenderből készült karosszéria.
Forrás: MTI
