A budapesti metró- és a villamosvonalakon olyan menetrendet vezetnek be, amiben a járművek kevésbé intenzíven gyorsítanak. Ez néhány perccel ugyan megnöveli a menetidőt, de napi szinten 15 megawattóra energiamegtakarítást eredményez – közölte a főpolgármester szombaton a Facebook-oldalán.
Karácsony Gergely azt írta: ezen felül egyes vonalakon az elektromos árammal működő trolibusz helyett munkanapokon korszerű, jó hatásfokú klímával rendelkező dízel autóbuszok közlekednek majd – tette hozzá.
„Évtizedek óta nem nézett szembe akkora kihívással a magyar villamosenergia-ellátás, mint amire a következő napokban kell felkészülni. Ilyen kifeszített helyzetben minden, önmagában kisebbnek látszó energiamegtakarításra szükség van ahhoz, hogy elkerülhessük a komolyabb ellátási zavarokat” – fogalmazott a főpolgármester.
Miért a gyorsítással lehet spórolni?
A legnagyobb energiára a nyugalmi állapotból való kimozdításhoz van szükség. Egy villamos szerelvény több tíz tonna, egy metró pedig akár 150–200 tonna is lehet (és ebben még nincsenek benne az utasok). Newton I. törvénye szerint a tömeg ellenáll a mozgásállapot-változásnak, ezt a tehetetlenséget kell legyőzni -néhány másodperc alatt – , amíg a jármű felgyorsul. Amint eléri az utazósebességet, az energia már csak a súrlódási és légellenállási erők leküzdésére kell.
Másrészt a kötöttpályás járművekben lévő villanymotorok (akár a régebbi egyenáramú, akár a modern váltakozó áramú aszinkronmotorok) induláskor maximális áramfelvétellel dolgoznak. Ahhoz, hogy a nehéz szerelvény gyorsulni tudjon, a motornak a létező legnagyobb indítónyomatékot kell kifejtenie, amihez közvetlenül óriási elektromos áramra van szükség.
A metrók és villamosok gyorsításakor fellépő áramcsúcsok akkora terhelést jelentenek, hogy a közlekedési vállalatok külön menetrendi beállításokkal igyekeznek elkerülni, hogy két egymás melletti metró teljesen egyszerre induljon el a szomszédos vágányokról.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
