Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy Európa újabb, a júniusitól is durvább hőhullám elé néz, mivel az Atlanti-óceán térségében ismét egy rendkívül erős hőhullám kezd kialakulni. A következő napokban Portugáliában és Dél-Spanyolországban a hőmérséklet várhatóan elérheti a 43 Celsius-fokot.
A hőségriasztás ugyan átmenetileg véget ért Magyarországon, de a nyárnak messze nincs vége és ez ma már nemcsak egészségügyi kérdés. A 40 fok körüli forróság egyre látványosabban próbára teszi az utakat, a vasutat, a hidakat, a repülőtereket és azokat az anyagokat is, amelyekre a mindennapi közlekedés épül.
A június végi kánikula már így is történelmi volt
A HungaroMet adatai szerint 2026 júniusa országos átlagban a második legmelegebb június volt 1901 óta, 22,5 Celsius-fokos középhőmérséklettel, ami 2,7 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot. A hónap végén Szécsényben 42,0 fokot mértek, ezzel megdőlt a magyarországi abszolút maximum-hőmérsékleti rekord.
A baj ott kezdődik, hogy a közlekedési infrastruktúrát nem ilyen terhelésre találták ki. Sok út, híd, vasúti pálya vagy repülőtéri burkolat évszázadokkal vagy évtizedekkel ezelőtti éghajlati tapasztalatokra épült. Egy autópálya vagy vasúti pálya persze nem úgy „melegszik túl”, mint egy motor, de az anyagok fizikája ugyanúgy dolgozik: a fém tágul, az aszfalt lágyul, a betonban feszültség keletkezik, a felsővezeték megnyúlik, az elektronika túlmelegedhet.
Szóval az extrém hőség mind közúton, mind vasúton, mind a légiközlekedésben biztonsági kockázatot jelenthet.
Nemrég írtunk róla, hogy Németországban a júniusi hőhullám több autópályát is megrongált, főleg a betonfelületeket. A jelenséget a köznyelvben „betonrobbanásként” emlegetik: a hő hatására a betonlapokban akkora feszültség alakul ki, hogy a burkolat felpúposodik, megreped, szélsőséges esetben hirtelen el is mozdulhat. Alábbi cikkünkben van néhány fotó, mi is történt pontosan:
Az aszfalt másképp reagál
Tartós kánikulában a kötőanyag lágyul, a nehéz teherforgalom pedig nyomvályúkat, hullámokat, deformációkat alakíthat ki benne. Ezek nem feltétlenül egyik pillanatról a másikra keletkeznek, de a hőség gyorsítja az útburkolatok öregedését, és drágábbá teszi a karbantartást. Egy európai kutatás szerint a mostani közlekedési infrastruktúrák jelentős része történelmi éghajlati viszonyok alapján épült; ha a hőmérséklet meghaladja ezeket a tervezési tartományokat, az utaknál nő a nyomvályúsodás.
A vasút különösen érzékeny a hőre
A sínek a napon jóval melegebbek lesznek, mint a levegő: a KTI szerint akár 60–70 fokra is felhevülhetnek. Ilyenkor a fém hőtágulása miatt hatalmas belső feszültség keletkezik, amit a rögzítéseknek és az egész pályaszerkezetnek el kell elviselni. Ha ez nem sikerül, a vágány oldalirányban elmozdulhat vagy felpúposodhat, ami már közvetlen biztonsági kockázat.
Ez nem elméleti probléma Magyarországon sem. A MÁV a június végi kánikulában azt közölte, hogy már 45 fokos sínhőmérsékletnél fokozott pályafelügyeletet vezetnek be, 50–60 fok között pedig a tartós hőség maradandó alakváltozásokat is okozhat a pálya elemeiben. A síneken mért átlaghőmérséklet akkor már elérte az 54 fokot, több vonalon ezért sebességkorlátozást kellett bevezetni. A felsővezetékek is megnyúlhatnak a hőben, ami növeli a vezetékszakadás és az áramszedősérülés kockázatát.
A sebességkorlátozás az utasnak bosszantó késés, a vasútnak viszont megelőző biztonsági intézkedés. Ha a pálya állapota bizonytalan, lassítani kell, mert nagy sebességnél jóval kisebb a hibák tűréshatára. Ráadásul a javítás sem egyszerű: a MÁV szerint a hőségben kialakuló sín- és illesztési hibákat sokszor csak a hajnali, hűvösebb órákban lehet érdemben javítani.
A repülőterek is szenvednek a melegtől
A hatalmas beton- és aszfaltfelületek árnyék nélkül felforrósodnak, miközben a földi kiszolgálóknak a gépek mellett kell dolgozniuk. A Budapest Liszt Ferenc Repülőtér földi kiszolgálóinak elmondása szerint a repülőgépek mellett a hajtóművek akár 50–55 fokos hőt sugározhatnak, egy vontatójármű műbőr ülésén pedig 75 fokot mértek. Ez már nem kényelmetlenség, hanem munkavédelmi és működési kérdés, hiszen a lassabb kiszolgálás a nyári csúcsforgalomban fennakadásokat okozhat.
Európa más részein is ugyanazt látni
A hőhullámok nemcsak az embereket, hanem a rendszereket is túlterhelik. A Reuters friss elemzése szerint a kontinens közlekedési és energetikai infrastruktúrája egyre gyakrabban kerül hőstressz alá:
- utak púposodnak fel,
- vasúti pályák deformálódnak,
- jelzőberendezések és közlekedési rendszerek hibásodhatnak meg.
A lap szerint Európa nagy része egyszerűen olyan klímára épült, amely már nem létezik abban a formában, ahogyan korábban megszoktuk.
A klímakutatók és közlekedési szakemberek ezért már nemcsak arról beszélnek, hogyan lehet csökkenteni a kibocsátást, hanem arról is, hogyan lehet a meglévő rendszereket életben tartani a mai körülmények között. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint Európában a hőhullámok, aszályok, árvizek és más szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak és súlyosabbak, miközben a kontinens nincs felkészülve a gyorsan növekvő klímakockázatokra.
A megoldás nem feltétlenül látványos
Nem futurisztikus vonatokra vagy csodaburkolatokra kell gondolni, hanem sokszor nagyon földhözragadt fejlesztésekre:
- hőállóbb aszfaltkeverékekre,
- polimerrel módosított bitumenre,
- jobb vízgazdálkodásra,
- korszerűbb dilatációkra,
- stabilabb vasúti pályára,
- a sínek hőmérsékleti feszültségeinek újraszámolására,
- árnyékolásra,
- zöldfelületekre,
- illetve a kritikus pontok sűrűbb ellenőrzésére.
A Reuters szerint a klímaadaptáció következő nagy európai piaca akár éppen az aszfalt, a beton, az acél és a speciális építőanyagok világa lehet.
A kérdés azért különösen fontos, mert az infrastruktúra lassan cserélődik. Egy autó néhány év vagy évtized után eltűnik az utakról, de egy híd, egy vasútvonal vagy egy főút akár 100 évig is szolgálhat. A gond az, hogy amit régen „szélsőségesnek” számoltak, az ma már egyre gyakrabban átlagos.
Egy 2021-es európai kutatás szerint 4 fokos globális felmelegedési szint mellett az EU és az Egyesült Királyság út- és vasúti infrastruktúrájának éves üzemeltetési és karbantartási költsége 4,8 milliárd euróval nőhet csak az extrém hőség miatt. Az tudjátok forintban mennyi? Inkább hagyjuk is, nem férne ki a sok számjegy…
Vagyis a hőhullám már rég nem csak arról szól, hogy ne hagyjunk gyereket, állatot vagy telefont a forró autóban…
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
