Nem működik az ESP, időszakos AdBlue-hiba, rossz a visszagurulás-gátló, sikertelenek a javítások, pedig több hetet állt szervizben az autó – hosszan sorolja egy olvasónk a fiatal járművénél tapasztalat hibákat a szerkesztőségünknek írt szomorú levelében.

Nem egyszeri eset a panasza, elég gyakran találkozunk hasonlókkal, amikor a járműtulajdonosok végső elkeseredettségükben már nem tudnak kihez fordulni. Sokan közülük eredménytelenül birkóznak az értékesítő autószalonnal, vagy használt személyautó vásárlása után a kereskedővel, még kisebb eséllyel a telephely nélkül ügyeskedő nepperrel.

Hivatalos úton sokan a fogyasztóvédelemhez fordulnak segítségért, amely hatóság a konkrét ügyek kivizsgálása mellett bizonyos időszakonként célzottan az autós iparágat is ellenőrzi. Elárulták a Vezessnek, hogy mit találtak.

Megemelték az árat a szerződés aláírása után

„A személygépjárművek értékesítésével kapcsolatos fogyasztói megkeresések száma 2025-ben 241 darab, míg 2026-ban 210 darab volt” – válaszolta kérdésünkre a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), vagyis időarányosan jelentős emelkedést tapasztaltak a múlt esztendőhöz képest idén az első öt hónapban.

Írásban és telefonon is érkeznek hozzájuk panaszok, előbbiek „összetettebb, már kialakult jogvitákat” terítenek ki a hatóság asztalára, segítséget várva az államtól.

Eitmann Norbert szóvivő szerint az autóvásárlásos panaszok „jellemzően a jármű hibás teljesítésével, a szavatossági vagy jótállási igények elutasításával, a vásárlást megelőző tájékoztatás hiányosságaival, illetve a szerződéses feltételek értelmezésével, a szerződéses feltételek vállalkozás általi egyoldalú módosításával” kapcsolatosak.

Egyoldalú módosításoknál többen az autó árának a szerződéskötés utáni megváltoztatását nevezték meg, valamint arra is többször volt példa, hogy nem pontosan ugyanazzal a műszaki tartalommal érkezett meg a jármű, mint amivel megrendelték.

Gyakran találkozik az NFKH az új autók átadási feltételeire panaszkodó vásárlókkal és a jótállási igények érvényesítésének a nehézségeivel is.

„Használt gépjárművek esetében gyakran merül fel vita a rejtett hibák, a futásteljesítmény, a műszaki állapot vagy az előélet kapcsán” – mondja a szóvivő a Vezessnek.

Kép: Getty Images

Közlekedésre alkalmatlan autó értékesítése

„A Kérelmező előadta, hogy 2025. szeptember 24. napján vásárolt a Vállalkozástól egy gépjárművet. A Kérelmező 2025. augusztus 5. napján megtekintette a gépjárművet és szóbeli megállapodást kötött a kereskedővel, de ekkor az eladó Vállalkozás arról nem tájékoztatta, hogy már korábban közlekedésre alkalmatlan volt a gépjármű” – ez a szó szerinti idézet egy vidéki kormányhivatal határozatából származik, amely lezárta a vásárló és a kereskedő jogvitáját.

A jegyzőkönyv szerint olyan pikáns részletek színesítették az ügyet, hogy „már a vásárlás napjának estéjén füstölt a jármű”, amelynek hibájáról nem adott korrekt tájékoztatást a kereskedő, akit utána „nem lehetett elérni”. Egyszer el lehetett csípni telefonon, akkor ígérgetett, „de azóta sem történt az ügyben előrelépés”.

Ezt a sztorit megúszta a kereskedő figyelmeztetéssel és a szavatossági igények intézésére való kötelezéssel, de sokszor súlyosabb retorzió követi a törvényszegő viselkedést.

„Súlyosabb, illetve ismétlődő jogsértések esetén a hatóság fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabhat. A bírság mértékét minden esetben az ügyben felmerülő súlyosító és enyhítő körülmények figyelembevételével, mérlegeléssel határozza meg a hatóság. Annak legalacsonyabb mértéke 100 ezer forint, súlyosabb esetben, minden körülmény mérlegelését figyelembe véve akár több millió forintig is kiterjedhet” – válaszolja Eitmann Norbert a kérdésünkre.

Amikor direkt az autókereskedőkre fókuszál a hatóság

Időnként országos akciókat is indít az autóértékesítések ellenőrzésére a fogyasztóvédelem, a legutóbbi ilyen nagy ellenőrzés-sorozat 2024-ben volt. Akkor 58 vállalkozáshoz kopogtattak be, ezek közül 48-nál „merült fel tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazásának gyanúja.”

Egyes ügyek a mai napig tartanak ezek közül: „az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak a kifogásolt szerződési feltételek felülvizsgálata és szükséges módosítása érdekében”.

Kép: Getty Images

A jótállás és a szavatosság is minket véd, de a kettő nem ugyanaz

A személyautó-vásárlásnál a leggyakrabban a jótállás és a szavatosság fogalmával találkoznak a vevők, és bár a köznyelvben ezeket sokszor azonos jelentésűként használják, valójában eltérő jogintézményekről van szó.

Kicsit darabos lesz innentől a fogalmazás, de fontosak a részletek. A szavatosságnál az eladó felel azért, hogy a jármű a vásárlás időpontjában megfeleljen a jogszabályokban és a szerződésben foglalt minőségi követelményeknek, vagyis ne legyen hibás. Ha a vásárló bizonyítani tudja, hogy a hiba már az átadáskor is fennállt, kérheti a hiba ingyenes kijavítását, cseréjét, továbbá bizonyos esetekben árleszállítást, illetve súlyosabb esetben akár a szerződéstől is elállhat.

Használt autók vásárlásánál különösen gyakoriak a szavatossági viták az NFKH szerint, mivel ilyenkor kérdés, hogy a hiba már magából a jármű állapotából, életkorából esetleg futásából következik-e, vagy sem, hiszen csak utóbbi esetben beszélhetünk hibás teljesítésről. Emellett kérdés, hogy a hiba már a vásárláskor fennállt-e, esetleg az átadást követően, a vásárló magatartásának következményeként keletkezett.

A garancia kifejezést a köznyelv gyakran, de tévesen a jótállás szinonimájaként használja.

A jótállás a vásárló számára a szavatosságnál kedvezőbb helyzetet biztosít. A jótállás időtartama alatt ugyanis a vállalkozásnak (pl. kereskedőnek) kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás lehet jogszabályon alapuló kötelező jótállás vagy a vállalkozás által önként vállalt jótállás. Jótállásnál egyébként közel azonos igényérvényesítési lehetőségei vannak a fogyasztóknak (kijavítás, csere, árleszállítás, elállás).

Kép: Getty Images

A kötelező jótállás egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, amelyeket a jogszabály külön nevesít, ide tartoznak a személyautók is. A kötelező jótállás célja, hogy a vásárlók számára magasabb szintű védelmet biztosítson a nagyobb értékű, hosszabb használatra szánt termékeknél.

Az önként vállalt jótállás ezzel szemben a gyártó, importőr vagy kereskedő saját vállalása. Az önként vállalt jótállás feltételeit – például az időtartamot, az esetleges érvényesítési feltételeket – a jótállást nyújtó vállalkozás határozza meg, azonban ezek nem lehetnek a vásárlóra nézve kedvezőtlenebbek a jogszabályban biztosított minimumjogoknál.

Próbavásárlókkal tesztelik a kereskedőket

Több száz próbavásárlásos jegyzőkönyvet olvasott vezető mesélt szerkesztőségünknek arról, hogy miként tesztelik az újautó-értékesítőket. Extrém példákat is mesélt.

Kép: Vezess

.