A büntetőfékezés kifejezés nem jogi fogalom, azt a Büntető Törvénykönyv (Btk.) nem tartalmazza, a Kúria azonban egy eseti döntése kapcsán a lényeges fogalmi elemek rögzítésével kísérletet tett annak definiálására – áll Dr. Molnár Orsolya tanulmányában.
A büntetőfékezés egy szándékosan kiprovokált közlekedési konfliktushelyzet, amely az elkövető agresszivitását és öntörvényűségét is jelzi a különböző közlekedési szituációkban. Ezek mellett rögzíthető, hogy a büntetőfékezés egy közúton előforduló közösségellenes, a másik jármű vezetőjét szükségtelenül zavaró – őt és az esetleges járműben utazókat súlyosan veszélyeztető – magatartás, ami nem kizárólag autóval követhető el.
Büntetőfékezés során az elkövető magatartásával egy olyan közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, amelynek célja más vagy mások megleckéztetése, öntörvényű módon való felelősségre vonása. Nem meglepő, hogy a büntetőjog által tiltott magatartásról van szó, amely a Btk.-ban a közúti veszélyeztetés bűntettének tényállási keretei közé illeszthető be.
Így okozhat balesetet a büntetőfékezés
Büntetőfékezés esetén nem ritka, hogy a veszélyes vezetési manőver el nem hárításának köszönhetően ütközés következik be. Általában véve a büntetőfékezés a követési távolságot megszüntető, az utat blokkoló jármű és a szabálytalan közlekedési szituációt kivédeni nem tudó járművezető között következik be, vagyis nem a frontális ütközés a leggyakoribb.
A közlekedés során előforduló konfliktusok kezelése türelmet és megértést igényel
Előfordulhat az is, hogy a veszélyhelyzetet elhárítani kívánó jármű sofőrje áttér a felező- vagy záróvonalon, és a párhuzamosan vagy akár a szemből érkező jármű vezetőjével ütközik, de nem ritka a tereptárggyal való ütközés sem.
Egyirányba haladó gépjárművek esetén egy kimagaslónak nem tekinthető sebességgel történő ütközés is eredményezhet életveszélyes vagy akár halálos sérülést is. Ezekben az esetekben nemcsak a közúti veszélyeztetés, hanem egyéb közlekedési bűncselekmény (közúti baleset okozása) is bekövetkezhet.
Jogi szabályozás
A magyar jogrendszerben tehát a büntetőfékezés a közúti veszélyeztetés kategóriájába tartozik, amelyet a Btk. 234. §-a szabályoz. Eszerint: “Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A cikk szerzője, dr. Janklovics Ádám ügyvéd komoly tapasztalattal rendelkezik közlekedési joggal kapcsolatos ügyekben. A Vezess partnereként közlekedőket érintő jogi témák szakértőjeként segít olvasóinknak. A sorozat többi részét ide kattintva olvashatod.
A KRESZ megsértett rendelkezése a 3. § (1) bekezdés a) és c) pontja, amely szerint „a közlekedési szabályok betartására vonatkozó általános kötelezettséget tartalmaz, illetve előírja azt, hogy úgy kell közlekednünk, hogy a személy- és vagyonbiztonság ne kerüljön veszélybe, valamint másokat a közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzunk és ne zavarjunk.”
A közúti veszélyeztetés miatti büntetés mértéke a kimeneteltől is függ:
- Ha nem történt sérülés (tehát akkor is bűncselekménynek minősül, ha nem történeik baleset): 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Súlyos testi sértés következik be: 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség történik: 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Haláleset: 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség esetén: 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A magyar jogrendszerben a büntetőfékezés a közúti veszélyeztetés kategóriájába tartozik
A büntetőfékezés elkövetőjével szemben a bíróság járművezetéstől eltiltást is alkalmazhat. Fontos megjegyezni, hogy a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény, tehát az elkövető tudatosan szegi meg a közlekedési szabályokat, és ezzel közvetlen veszélyhelyzetet teremt.
A büntetőfékezés bizonyítása és következményei
A büntetőfékezés bizonyítása kihívást jelenthet, mivel gyakran nincs közvetlen bizonyíték a szándékosságra. A fedélzeti kamerák elterjedése azonban nagyban segíti a hatóságokat az ilyen esetek felderítésében. A kamerafelvételek alapján egyértelműen megállapítható a szándékos fékezés ténye, ami alapot adhat a büntetőeljárás megindítására.
A közlekedés során előforduló konfliktusok kezelése türelmet és megértést igényel. Fontos, hogy ne reagáljunk agresszívan mások hibáira vagy szabályszegéseire. A büntetőfékezés nemcsak veszélyes, hanem súlyos jogi következményekkel is járhat. Ha úgy érezzük, hogy mások veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, inkább kerüljük el a konfliktust, és szükség esetén értesítsük a rendőrséget.
Vannak persze furcsa esetek, mint ez is:
