Meglehetősen furcsán áll a legtöbb ember a kukásautóhoz, illetve a köztisztasághoz. Kisgyerekként fehérre vált ujjakkal kapaszkodik a játszótéren a mászókába, miközben meredten bámulja a narancssárga kukásautót, ahogy varázsütésre elnyeli a szemetesek tartalmát.
Közben a kukások gyakorlott mozdulatokkal penderítik többé-kevésbé a helyükre a kiürített kukákat. Aztán jön a legjobb rész, amikor felpattannak az autó hátulján lévő trepnire, és ott utaznak a következő kukakupacig. Varázslat. Nincs az a gyerek, aki ezt látva ne akarna kukás lenni, ha felnő, és ekkor még a nagyok sem próbálják erről lebeszélni.
Általános iskola vége felé, egy kevésbé fényesre sikeredett bizonyítvánnyal a kézben már közel nem olyan kecsegtető dolog a kukáslét. Legalábbis a szülők igyekeznek elégedetlenségüket úgy jelezni, hogy közlik, ilyen gyászos eredménnyel legfeljebb kukásnak, utcaseprőnek állhat majd a gyerek. Szóval az óvoda és iskola között vágyott álommelóból lesajnált hivatássá fonnyad a kukásélet.
Pedig nem biztos, hogy annyira rossz meló ez. Pláne, ha modern, biztonságos, tiszta járművön dolgozhat valaki. Mint amilyeneket most adtak át Győrben. Ezeket próbáltuk volna ki mi is, egy telefonos ígéret után. Amiből végül nem lett semmi.
120, 240 és 1100 literes edényekkel is boldogul a rendszer
Miért hívják kukásautónak?
A kuka szó az 50-es évek vége felé jelent meg, amikor az addig csak lazán a platóra szórt szemetet elkezdték zárt rendszerben szállítani. A ma is használatos szemétszállítási technikát a Keller und Knappich Augsburg – KUKA – nevű német cég fejlesztette ki, és a szabványosított edényeken, illetve az ezeket ürítő berendezéseken is olvasható cégnevük köznevesült.
A cég még 1927-ben szabadalmaztatta azt a szemétszállítót, amely nemcsak tárolta, hanem fel is aprította és tömörítette is a szemetet, így több fért a tárolóba, kevesebbet kellett fordulni. Ezeknek a teherautóknak az oldalán volt először olvasható a Kuka felirat. Mára már ipari robotok, többek között autó-összeszerelő robotok oldalán is olvasható a Kuka márkanév.
A MOHU néhány napja új járművekkel lepte meg a győri kukásokat. Pontosabban a GYHG – Győri hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. – kapott 18 darab vadonatúj, szemétszállító járművet, mintegy 2 milliárd forint értékben. A 6×2-es hajtásképletű Mercedes-Benz Actros alapokra épülő kukásautók sokkal tisztábbak, EURO 6E károsanyag-kibocsátási normának megfelelőek, takarékosabbak, modernebbek, és nem utolsósorban biztonságosabbak, mint az az átlagosan 16 éves, MAN-flotta, amit leváltanak.
A 2536-os modell hathengeres, soros elrendezésű dízelmotorral készül, ami 360 lóerős teljesítményre képes. A jármű mechanikus műszeregységgel rendelkezik, ez az alapfelszereltség része, csak a fedélzeti komputernek van digitális kijelzője. A fülke ClassicSpace névre hallgató, úgynevezett nappali kabin.
Hazai gyártmány az 1:4 tömörítési arányú felépítmény
Emellett a munka is gyorsabb velük, a korábbi típusnál nagyobb mennyiségű szemetet tudnak egy fordulóval elszállítani, és maga a kukaürítés folyamata is gyorsabb az új, hazai gyártású felépítménynek köszönhetően.
Igen, teljes egészében, az utolsó darabig lecserélték a győri flottát, amivel a helyi hulladékkezelő Győr és további 111 település 300 ezer lakosának, intézményeinek és közületeinek hulladékszállítási kiszolgálását végzi. De ezzel még nincs vége, a MOHU idén 100 új kukásautót ad át a területi szolgáltatóknak, a távlati tervek között pedig 1000 darab új, modern kukásautó szerepel.
Bár a hivatalos átadó csak most volt, néhány jármű már egy ideje dolgozik, ahogy a kilométeróra is jelzi
Az országban jelenleg működő mintegy kétezer hulladékszállító jármű átlagosan 13 éves, 40 százalékuk azonban 15 évnél is idősebb. Az új kukásautók beszerzése több száz milliárd forint értékű beruházássorozat része, amelynek célja a hazai hulladékgazdálkodás fejlesztése, illetve, hogy teljesítsék az európai uniós célokat.
Mitől jó egy kukásautó?
A hulladékgyűjtéssel, kezeléssel már 75 éve foglalkozó cég legutóbbi, 2008-as beszerzése során munkába állt járművek mára már a rendszeres karbantartás ellenére is elhasználódtak, üzemben tartásuk egyre többe kerül. Sok közülük 800 ezer, egymillió kilométert futott, és bár érkezésükkor modernnek számítottak, mára már egész más követelményeknek kell megfelelniük ezeknek a járműveknek.
Klímás, csendes, komfortos vezetőfülke
Az új kukásautóban jobbak a munkakörülmények, a háromfős személyzet – egy sofőr, két rakodó – légkondicionált környezetben utazhat, és a munkájukat fejlett biztonsági rendszerek teszik könnyebbé, biztonságosabbá. Ezek közé tartozik a holttérfigyelő, a kukaürítést felügyelő kamerarendszer, illetve a gyalogos vagy egyéb veszély észlelésekor vészfékezésre is képes rendszer.
Bár terhelhetőségre nincs nagy különbség a kifutó és új kukásautók között – mindkettő 10 tonna körüli hulladékot képes elszállítani -, az újakon a modernebb, 1:4 tömörítési arányú felépítménnyel mégis több kuka tartalma fér el. Szintén fontos az ürítési sebesség, pontosabban a csapató gyorsasága, illetve működése. Míg a régi kézi vezérelt volt, karral kellett működtetni, a használatához kellett némi rutin, addig az új automata.
Ez a tablet mutatja a napi feladatokat
Ezen csupán egy gombot kell nyomni, és a rendszer elvégez minden mást. Az edényenként így megspórolt néhány tíz másodperc is sokat számít, hiszen egy fordulóval 5-600 kuka tartalma kerül a kukásautóra. Utóbbiból a 120, 240 literes mellett a kerekeken guruló, 1100 literes edényeket is képes kezelni a felépítmény.
A hulladékgyűjtés története
1830-ig nem volt hivatalos rendelkezés arról, hogy mit is kezdjenek a lakosok az utcai és a háztartási hulladékkal. Azt vagy az udvarokon halmozták fel, vagy kihordták az utcákra, terekre, üres telkekre, de gyakran a Dunába öntötték. Az első gépesített, pormentes szemétgyűjtő autók 1928-ban érkeztek meg az országba. A jármű Mercedes-Benz-alvázra épült, a tartály pedig az augsburgi Keller und Knappich gyárból került ki. A főváros csak az első járművet rendelte a KUKA (Keller Und Knappich Augsburg) cégtől, a következő már licenc alapján a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárakban készült.
A rendszeres szemétszállítás kötelezővé tétele után hamarosan a vállalkozók is megjelentek a szektorban. Emmerling János volt az első, aki a legtöbb belvárosi házzal szerződött szemetük elszállítására, a kizárólagosságért pedig fizetett a városnak. Azonban ekkor még nem volt kötelező szemétszállítókat igénybe venni, a háztulajdonosoknak az 1879-es köztisztasági szabályzat tiltotta meg, hogy a szemetet saját maguk elszállíthassák.
Škoda kukásautó, fotó: Fortepan / Urbán Tamás
Akkoriban a hulladékszállítók csengővel jelezték érkezésüket a lakóknak, akik feladogatták a kosarakban, vödrökben tárolt hulladékot a lovas kocsira. Ez a rendszer 1906-ig állt fenn. A Csepel félpormentes szemétgyűjtő járművek szorították ki végleg a lóvontatású eszközöket az 1950-es években. Ezekhez még nem használtak szabványkukákat, hanem a kosarakban, vödrökben gyűjtött hulladékot kézi erővel öntötték a tartályba. Az első csehszlovák Skoda ROK hulladékgyűjtők 1957-ben álltak munkába.
Bedford kukásautó MUT felépítménnyel, fotó: Fortepan / Ungváry Rudolf
A Škoda ROK, majd Škoda RTK gyűjtőjárművek darabszámának növekedésével a 60-as évek második felében a félpormentes gyűjtés fokozatosan háttérbe szorult. Az 1970-es évektől kezdődően a nagy tömörítőképességű MUT felépítményes gyűjtőjárműveket alkalmazták, majd jöttek a Rába-alvázra épített MUT-tolólapos, valamint forgódobos tömörítőrendszerű hulladékgyűjtő járművek, 1987-ben. Még az 1970-es évek végén vásárolta meg a vállalat az első nyugati célgépeket, a Bedfordokat, amelyeket később a Steyr-, majd a Mercedes-, Iveco-, Scania- és MAN-gyártmányok követtek.
Forrás: fkf.budapestikozmuvek.hu/koztisztasagi-muzeum
Persze a modernség nem csak játék és mese. A fejlett kamerarendszer, a többféle edény ürítésére is alkalmas felépítmény és légkondi klassz dolog, de a 80 km/órás sebességen limitált végsebesség vagy a folyton nyávogó táblafelismerő rendszer a kukásautóban is pont olyan bosszantó, mint személyautóban.
Nincs szükség rutinra, egy gombnyomás, és az automata intézi a többit
Ráadásul vészfékező rendszert is kaptak a kukásautók, amely ha gyalogost vagy bármi mást érzékel a járműhöz közel, azonnal megállítja az autót. Ez egy szűk helyeken, sokszor centizgetve dolgozó autónál nem mindig jön jól.
Ha rákaptál a kukásautó-témára, akkor a Köztisztasági Múzeumban még régebbi példányokkal is találkozhatsz, illetve megtudhatsz egy csomó érdekes dolgot a szemétszállításról. A múzeum hétköznap 8 és 15 óra között látogatható, előzetes bejelentkezés után. Ezt itt tudod intézni.
